A Natura 2000 összefüggő európai ökológiai hálózat, mely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását, és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához.

A projekthez készült 30-45 perces produkciókat a sepsiszentgyörgyi Rec-Cont filmkészítő cég stábja forgatta, eddig kettő került közülük bemutatásra.

„Megszelídíteni” a száraz adatokat

Kató Zsolt rendező (portrénkon) elmondta, hogy a nemrég Sepsiszentgyörgyön bemutatott Az Őrzők nyomában című film alapvetően a természeti értékekre koncentrál, de nem csak, hanem az élővilágra is. Kifejtette, mivel egy projekt keretében készült alkotásról van szó, elég komoly „követelményhalmaznak” kellett megfeleljenek a készítők, illetve a film, és ez sokszor nagy kihívást jelentett.

A rendező szerint a forgatókönyv csak egyfajta alap tud lenni – jelen filmek esetében úgy 20-30 százalékát tudták tartani a forgatások végére, vagyis úgy egy-másfél év után. Azt is elmondta, hogy ennyi idő alatt rengeteg anyag gyűlt össze. Az Őrzők nyomában összesen 90 terrabájtnyi anyagon alapszik, ami azt is jelenti, hogy a vágás során „vért izzadtak” az anyaggal, közel két hónapig dolgoztak a felvételekkel, válogattak, illesztgettek.

Ebben a műfajban nem lehet biztosra menni

„Hiába van megírva a forgatókönyv, a sorsszerűség vagy a természet törvényei szerint nagyon sok irányba elmozdulhat az eredeti koncepciótól a végeredmény” – mesélte a rendező, hozzátéve, volt olyan, hogy három hetet ültek egy adott térségben, egy adott helyszínen valamire várva, és végül „nem volt semmi”. Máskor a forgatásból hazafele tartva botlottak valami izgalmasba, amit a filmben is fel lehetett használni.

A szakértő olyan helyekre vitte a stábot, ahol nagyobb eséllyel találkozhattak állatokkal, ám sokszor a segítsége sem volt elég. Példaként a rendező megemlítette, hogy hiába várták hetekig az őszi szarvasbőgést, mivel az esztenákról a szokásosnál korábban hozták le az állatokat, és a nyájmozgás, illetve a juhászkutyák annyira megzavarták a szarvasokat, hogy nem tudták ezt a jelenséget megfigyelni, felvenni.

Amikor szembejött két anyamedve

A rendező azt is megemlítette, hogy az ilyen fajta forgatás során kialakulhatnak veszélyes helyzetek, de meglátása szerint, ha az emberek figyelnek, előrelátók, ismerik az állatok jelzéseit, akkor elkerülhető a veszély. „Hál’ Istennek soha nem voltunk életveszélyben. Volt olyan, hogy szembe jött egy anyamedve két boccsal, és egy tizedmásodpercen múlt, hogy le tudtunk bújni, úgyhogy ők a hátunk mögött haladtak el. Itt igazából a széljárásnak köszönhettük azt, hogy nem érezték a jelenlétünket” – mesélte Kató Zsolt.

Kató Zsolt azt is elmondta, hogy bár gyerekkora óta járja a természetet, a hegyeket, a forgatások nyomán kezdett tudatosabban viszonyulni a természethez, a filmek készítése alatt nagyon sok mindent tanult. „Igazából valahogy ösztönösen csináltuk ezt, mert senki a stábból, de még az erdész sincsen arra »kiképezve«, hogy ezeket a dolgokat megérezze. Igazából folyamatosan tanultunk a hibáinkból, és rengeteget olvastunk, néztünk utána, hogy hogyan csinálják a nagyok. Menet közben alakult ki egyfajta munkamódszer, amit még mindig lehet csiszolni, és reméljük, hogy lesz is alkalom rá” – ecsetelte a rendező.

– mondta Kató Zsolt.

A fesztiváloztatáson túl azt is szeretnék, ha a film minél több emberhez eljutna, hiszen a környezetvédelem nagyon aktuális. „Azt szeretném, hogy a helyi emberek, akik itt élnek, jöjjenek rá arra, hogy rengeteg érték veszi körül őket nap mint nap, és hogy ezt sokkal jobban óvni, értékelni kell, mint ahogy sok esetben teszik” – mondta a rendező. A filmet gyerekeknek, diákoknak is ajánlják. A sepsiszentgyörgyi moziban például külön szerveznek vetítéseket osztályfőnökök, tanárok kérésére, és remélik, hogy más városokban is lesz hasonló lehetőség. A tervek szerint az interneten is elérhető filmet Székelyföld több városába, akár falvaiba is elviszik a jövőben.