Díszes kalotaszegi népviseletben ünnepelte temploma megújulását Magyarkapus apraja-nagyja

Ünneplőbe öltözött a magyarkapusi közösség a vasárnapi hálaadó istentiszteletre •  Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület

Ünneplőbe öltözött a magyarkapusi közösség a vasárnapi hálaadó istentiszteletre

Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület

Gyerekek és felnőttek egyaránt magukra öltötték kalotaszegi népviseletüket a teljesen megújult magyarkapusi református templom hálaadó istentisztelettel egybekötött vasárnapi avatóünnepségén. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a felújítási munkálatok szükségességéről, a Kolozs megyei településen zajló egyházi és ifjúsági programokról, a magyar állami támogatással megújult óvoda működéséről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2024. május 27., 18:362024. május 27., 18:36

Az utolsó simításokat is elvégezték a két és fél év alatt teljesen megújult magyarkapusi református templomon, amelyet vasárnap avattak fel Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes és Vincze Minya István kalotaszegi esperes jelenlétében. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a Krónika érdeklődésére felelevenítette, a restaurálás finanszírozásához szükséges papírmunka már 2016-ban elkezdődött egy uniós pályázat benyújtásával, amit nem sikerült megnyerni, így végül

magyar és román állami támogatásnak, a püspöki hivatal segítségének és a hívek adományának köszönhetően kapta vissza teljes pompájában épített örökségét a magyarkapusi közösség.

Az avatáson részt vett Péntek-Gyimesi András lelkész, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, Kató Béla püspök és (mögötte) Vincze Minya István esperes •  Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

Az avatáson részt vett Péntek-Gyimesi András lelkész, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, Kató Béla püspök és (mögötte) Vincze Minya István esperes

Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület

Mint kifejtette, a főbb munkálatok már két éve befejeződtek, de hátra maradtak kisebb simítások, amelyek végeztével vasárnap hálaadó istentisztelet keretében ünnepelték meg a műemléktemplom megújulást. „Az épület szerkezete már megkövetelte a felújítást, a templom hajója kétfelé nyílt, amit időközben egy beavatkozással sikerült ideiglenesen megoldani. Két és fél év alatt teljesen megújult az épület, kívül-belül” – magyarázta a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út mentén fekvő település lelkésze. Hozzátette, a színekben is változás tapasztalható: belül a kéket felváltotta a zöld.

Az épületet belül zöldre festették le, a korábbi kék helyett •  Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

Az épületet belül zöldre festették le, a korábbi kék helyett

Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület

Arra a kérdésünkre, hogy a tájegységre jellemző, textíliákkal gazdagon díszített templombelsőbe visszakerültek-e a varrottasok, Péntek-Gyimesi András elmondta,

református zsinati határozatokra hivatkozva művészettörténészek azt ajánlották, hogy ne tegyék vissza az összeset, így jelenleg a textíliák egy része látható a magyarkapusi istenházában.

korábban írtuk

Kalotaszegi dilemma: legyen-e templomban varrottas a felújítás után is
Kalotaszegi dilemma: legyen-e templomban varrottas a felújítás után is

Több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel, sőt vet fel ma is a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése. 

Az arányai miatt impozáns református templom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki: 1742-1759 között a korábbi, 13. századi épületet átalakították. Ekkor készült az egyedi műemlék jellegzetes, díszes kazettás famennyezete. Az idők során a mennyezet részeit kicserélték vagy tönkrementek. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával Ferenc Mihály festő-restaurátor helyreállította az eredeti kazettás mennyezetet. A templom másik, művészettörténeti szempontból értékes eleme a nyugati bejárati kapu kőkerete – olvasható a felújítási munkálatokat végző cég honlapján.

A műemléktemplom  jelenlegi formájában a 17. században alakult ki •  Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

A műemléktemplom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki

Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület

A 680 tagú gyülekezetben szolgáló parókus lelkipásztorral a híveket megszólító közösségi programokról is beszéltünk. Mint mondta, főként hagyományos egyházi jellegű események zajlanak Magyarkapuson, mint az istentiszteletek, vallásórák, vasárnapi foglalkozások gyerekeknek, bibliaórák, alkalmi evangelizációk.

Péntek-Gyimesi András a kívül-belül felújított, 2018-ban felavatott óvoda jelenlegi működését is megemlítette lapunknak.

Rámutatott, a református templom szomszédságában levő intézményben 19 magyarkapusi, kiskapusi és magyargyerővásárhelyi gyereket oktatnak magyar nyelven.

A tiszteletes emlékeztetett, az 1939-ben épült iskolát Kós Károly tervezte, aki a munkálatokat is személyesen felügyelte. Az államosítás után továbbra is iskola működött benne, 2001-ben visszaigényelték, 2004 májusában pedig visszakerült a református egyházközség tulajdonába. Az épület rendkívül leromlott állapotban volt, az állami iskola kiköltözéséig alig végeztek rajta állagmegőrzési munkálatokat. A napközi otthonra való igény ugyanakkor már rég megfogalmazódott a helyiek körében. A magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával, a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési program keretében pedig teljesen megújult az épület. A 3451 lakosú, 31 százalékos magyar népességarányú községben ugyanakkor vegyes tannyelvű általános iskola is működik.

Az óvodát 2018-ban avatta fel Kató Béla püspök, Péntek-Gyimesi András lelkész és Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő •  Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület Galéria

Az óvodát 2018-ban avatta fel Kató Béla püspök, Péntek-Gyimesi András lelkész és Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő

Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület

A parókus lelkipásztor tapasztalatai szerint nehéz élénken tartani az ifjúsági életet a Kolozsvár vonzáskörében található településen,

viszont másfél éve megalakult a Majoránna néptánccsoport, amely jelenleg meghatározza a helyi fiatalság életét.

Mint magyarázta, a tánclépéseket kincses városi oktatók tanítják óvodásoknak, fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 18., vasárnap

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia

Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.

Viharos, esős időben választ államelnököt Románia
2025. május 18., vasárnap

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.

„Ne taktikázzon senki!” Az „európai Romániára” szavaztak az RMDSZ politikusai
2025. május 17., szombat

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra

Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.

Nem a múltat, hanem a jövőt hirdeti Gyarmathyné Hory Etelka kalotaszegi szobra
2025. május 17., szombat

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek

A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.

Fiatalok szava: szavazásra buzdítanak a romániai magyar diákszervezetek
2025. május 17., szombat

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat

Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.

Vészhelyzet a sóbányában – Az esőzések miatt újra be kellett indítani a szivattyúkat
2025. május 17., szombat

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Ismét rengett a föld a Székelyföld közelében, 4,2-es erősségű mozgást mértek Buzău megyében
2025. május 17., szombat

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt

Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.

Sehogy sem akar felmelegedni az idő, továbbra sem tehetjük félre az esernyőt
2025. május 17., szombat

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának

Szobrot avatnak szombaton szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkának, akit „Kalotaszeg nagyasszonyaként”, népi kultúra, a hímzés, viselet és népművészet lelkes kutatójaként, továbbadójaként tisztelnek.

Megvalósult az álom: szobrot avatnak szülőfalujában „Kalotaszeg nagyasszonyának”, Gyarmathyné Hory Etelkának
2025. május 16., péntek

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)

Több százan vettek részt azon a felvonuláson, amelyet pénteken este szerveztek civilek Kolozsvár központjában. A demonstráció részvevői annak fontosságát hangsúlyozták, hogy Románia az államfőválasztást követően is megőrizze európai elkötelezettségét.

Kiállt Románia európai irányvonala mellett a demokrácia menete Kolozsváron (FOTÓRIPORT)
2025. május 16., péntek

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin

Ismét alábbhagyott a lelkesedés a Kolozs megyében épülő gyorsforgalmi út esetében, mely Tordatúr közelében köti majd össze az észak-erdélyi autópályát a rendkívül forgalmas DN1-es főúttal.

Újabb határidő-túllépés fenyeget az erdélyi gyorsforgalmin