Ünneplőbe öltözött a magyarkapusi közösség a vasárnapi hálaadó istentiszteletre
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Gyerekek és felnőttek egyaránt magukra öltötték kalotaszegi népviseletüket a teljesen megújult magyarkapusi református templom hálaadó istentisztelettel egybekötött vasárnapi avatóünnepségén. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a felújítási munkálatok szükségességéről, a Kolozs megyei településen zajló egyházi és ifjúsági programokról, a magyar állami támogatással megújult óvoda működéséről beszélt a Krónikának.
2024. május 27., 18:362024. május 27., 18:36
Az utolsó simításokat is elvégezték a két és fél év alatt teljesen megújult magyarkapusi református templomon, amelyet vasárnap avattak fel Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes és Vincze Minya István kalotaszegi esperes jelenlétében. Péntek-Gyimesi András parókus lelkipásztor a Krónika érdeklődésére felelevenítette, a restaurálás finanszírozásához szükséges papírmunka már 2016-ban elkezdődött egy uniós pályázat benyújtásával, amit nem sikerült megnyerni, így végül
Az avatáson részt vett Péntek-Gyimesi András lelkész, Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, Kató Béla püspök és (mögötte) Vincze Minya István esperes
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Mint kifejtette, a főbb munkálatok már két éve befejeződtek, de hátra maradtak kisebb simítások, amelyek végeztével vasárnap hálaadó istentisztelet keretében ünnepelték meg a műemléktemplom megújulást. „Az épület szerkezete már megkövetelte a felújítást, a templom hajója kétfelé nyílt, amit időközben egy beavatkozással sikerült ideiglenesen megoldani. Két és fél év alatt teljesen megújult az épület, kívül-belül” – magyarázta a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő nemzetközi út mentén fekvő település lelkésze. Hozzátette, a színekben is változás tapasztalható: belül a kéket felváltotta a zöld.
Az épületet belül zöldre festették le, a korábbi kék helyett
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
Arra a kérdésünkre, hogy a tájegységre jellemző, textíliákkal gazdagon díszített templombelsőbe visszakerültek-e a varrottasok, Péntek-Gyimesi András elmondta,
Több kalotaszegi templom felújítása kapcsán is kérdéseket vetett fel, sőt vet fel ma is a falakat, karzatokat, padokat díszítő textíliáknak a liturgikus térbe történő visszahelyezése.
Az arányai miatt impozáns református templom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki: 1742-1759 között a korábbi, 13. századi épületet átalakították. Ekkor készült az egyedi műemlék jellegzetes, díszes kazettás famennyezete. Az idők során a mennyezet részeit kicserélték vagy tönkrementek. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával Ferenc Mihály festő-restaurátor helyreállította az eredeti kazettás mennyezetet. A templom másik, művészettörténeti szempontból értékes eleme a nyugati bejárati kapu kőkerete – olvasható a felújítási munkálatokat végző cég honlapján.
A műemléktemplom jelenlegi formájában a 17. században alakult ki
Fotó: Rusz Tamás/Erdélyi Református Egyházkerület
A 680 tagú gyülekezetben szolgáló parókus lelkipásztorral a híveket megszólító közösségi programokról is beszéltünk. Mint mondta, főként hagyományos egyházi jellegű események zajlanak Magyarkapuson, mint az istentiszteletek, vallásórák, vasárnapi foglalkozások gyerekeknek, bibliaórák, alkalmi evangelizációk.
Péntek-Gyimesi András a kívül-belül felújított, 2018-ban felavatott óvoda jelenlegi működését is megemlítette lapunknak.
A tiszteletes emlékeztetett, az 1939-ben épült iskolát Kós Károly tervezte, aki a munkálatokat is személyesen felügyelte. Az államosítás után továbbra is iskola működött benne, 2001-ben visszaigényelték, 2004 májusában pedig visszakerült a református egyházközség tulajdonába. Az épület rendkívül leromlott állapotban volt, az állami iskola kiköltözéséig alig végeztek rajta állagmegőrzési munkálatokat. A napközi otthonra való igény ugyanakkor már rég megfogalmazódott a helyiek körében. A magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával, a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési program keretében pedig teljesen megújult az épület. A 3451 lakosú, 31 százalékos magyar népességarányú községben ugyanakkor vegyes tannyelvű általános iskola is működik.
Az óvodát 2018-ban avatta fel Kató Béla püspök, Péntek-Gyimesi András lelkész és Pánczél Károly magyar országgyűlési képviselő
Fotó: Kiss Gábor/Erdélyi Református Egyházkerület
A parókus lelkipásztor tapasztalatai szerint nehéz élénken tartani az ifjúsági életet a Kolozsvár vonzáskörében található településen,
Mint magyarázta, a tánclépéseket kincses városi oktatók tanítják óvodásoknak, fiataloknak és érdeklődő felnőtteknek.
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál államtitkár Marosvásárhelyen.
Csaknem háromórás vitát követően Kolozsvár helyi tanácsa elfogadta a területrendezési tervét Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházásának, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg.
Kiapadt két közkedvelt gyógyforrás Herkulesfürdőn, a rómaiak által alapított, fénykorát az Osztrák–Magyar Monarchia idején megélt bánsági üdülőhelyen, amely éppen a hévizek uraként is tisztelt istenről kapta a nevét.
Magyar részen jó ütemben halad a magyar-román határ felé tartó M-49-es autópálya, amelyik Nyíregyházát köti majd össze Szatmárnémetivel. Lázár János szerint az M3-as autópályát meghosszabbító sztrádaszakasz 2027-re készül el.
Kánikula lesz a hétvégén a Bánságban, a Körösvidéken és Olténia nyugati és déli régióiban – közölte pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Emil Boc ismételten megerősítette, hogy megvan az európai uniós finanszírozás a kolozsvári metró megépítésére, miután a sajtó kormányforrásokra hivatkozva arról cikkezett, hogy Brüsszel megvonja a 300 millió eurós támogatást.
A vonatozás lehet kellemes élmény még Erdélyben is – a Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakasz felújítása miatti kényszerű kerülő nyomán azonban ma egyáltalán nem az.
A Forgatag ma már összeköt, évről évre kiszínezi a várost, teret ad az alkotásnak, az önkifejezésnek, és újra meg újra beteljesíti az eredeti célt: közösségünk összegyűl, ünnepel – hangzott el csütörtök este a 11. Vásárhelyi Forgatag nyitógáláján.
A 130 évvel ezelőtt elhunyt Ormós Zsigmondról, a város neves szülöttéről, néhai temesi főispánról és múzeumalapítóról nevezték el a pécskai román és magyar tannyelvű 2-es számú általános iskolát.
Jövő héten indul a magyar állam által a határon túli magyar diákoknak biztosított 100 ezer forintos (napi árfolyamon 1266 lej) oktatási-nevelési támogatás folyósítása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!