Ciánper: oda a kártérítés?

Elutasították a magyar állam hitelezői igényét. Elutasította tegnap a kolozsvári ítélőtábla a magyar állam kérését, miszerint szerepeljen a nagybányai Transgold Rt. hitelezőinek listáján, emiatt jelentősen csökkent az esélye, hogy Magyarország kártérítést kapjon a hat évvel ezelőtti ciánszennyezésért. A magyar állam által beperelt ausztrál-román társaság azután jelentett csődöt, hogy a budapesti Fővárosi Bíróság tavalyi döntése nyomán 15 százalékra volt kénytelen csökkenteni termelési kapacitását, emiatt fizetésképtelenné vált.

Rostás Szabolcs

2006. november 29., 00:002006. november 29., 00:00

Az idén áprilisban elindított csődeljárás keretében a felszámolók összeállították a hitelezők – külföldi bankok, román állami intézmények, szolgáltató vállalatok – névsorát, ám végleges bírósági ítélet hiányában kihagyták a magyar államot. A ciánperben felperes Magyarország emiatt a romániai bíróságon kérte, hogy vegyék fel a hitelezők közé, sőt megtámadta a korábban Aurul néven működő aranybánya csődeljárásáról, valamint eladásáról szóló intézkedéseket.
Májai László, a Transgold jogi képviselője a Krónikának elmondta, a kolozsvári ítélőtábla tegnapi végleges ítéletében a magyar állam valamennyi fellebbezését elutasította, így véleménye szerint Magyarországnak immár szinte semmi esélye nincs behajtani a vállalattól követelt 120 millió dolláros kártérítést. „Mivel nem szerepel a hitelezők között, nem jogosult az eladás nyomán befolyt vételár szétosztására sem, arról nem is beszélve, hogy a Transgold gyakorlatilag már nem létezik” – szögezte le lapunknak az ügyvéd. Különben Románia egyetlen aranybányájának vagyonát éppen a napokban rendezett versenytárgyaláson vásárolta meg a brit Oxus Gold és a kazahsztáni KazahGold birtokolta Romaltyn Rt., amely 4,5 millió eurót fizetett az egykori Aurul aktívumaiért.
Egyébként a magyar állam által indított ciánper valószínűleg még évekig elhúzódik. Miközben ugyanis a budapesti bíróság idén májusban kimondta a Transgold vétkességét a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai ciánszennyezés miatt, lapunk értesülései szerint a Romániában egyelőre ki nem közölt ítéletet az aranybánya felszámolását végrehajtó cégek megfellebbezik. Sőt, mivel a magyar jogrend különválasztja a jogi alapot az összegszerűségtől, csak a májusi úgynevezett közbenső ítélet véglegesítése után kezdődhet meg az a tárgyalás, amely során a magyar állam – számlák, szakértői jelentések alapján – bebizonyíthatja, jogosan formál igényt a 120 millió dolláros kártérítésre.