Fotó: Veres Nándor
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. A hírt néhány napja maga Victor Ponta kormányfő dobta be a köztudatba, de azóta már kétszer is határozottan cáfolta az új illetéket. Hasonlóképpen nyilatkozott megkeresésünkre Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is.
2014. augusztus 27., 20:212014. augusztus 27., 20:21
2014. augusztus 27., 20:222014. augusztus 27., 20:22
Cáfolta a kormány azokat a sajtóhíreket, miszerint környezetvédelmi adót vetnének ki a magánlakásokban felszerelt kiskazánokra. Az újabb adó bevezetéséről egyébként először maga Victor Ponta miniszterelnök beszélt a hét elején Tulceán, ahol bejelentette, hogy 2016-tól a saját hőközpont után illetéket kell fizetni, mert az Európai Unió kötelezi Romániát, hogy a környezetszennyezés mértékének függvényében megadóztatja a háztartásokat.
A keddi kormányülés előtt azonban a miniszterelnök kijelentette, hogy nincs erre vonatkozó tervük, nyilatkozatát félreértették, majd tegnap újra megerősítette, hogy nem adózzák meg a kiskazánokat. Victor Ponta leszögezte, korszerűsíteni fogják a nagyvárosok távfűtését biztosító hőerőműveket, mert nagymértékben szennyezik a környezetet, és ezekkel sok hőenergiát elpazarol az ország.
Szintén cáfolta a híresztelést Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter szerdán a Krónika megkeresésére leszögezte, félreértés történt, ezt már a kormányülésen tisztázták, és nincs szó új illeték bevezetéséről.
„Jelenleg egyetlen tárgyalás zajlik a környezetvédelmi minisztérium és az Európai Unió intézményei, az Európai Tanács és az Európai Bizottság között, ez az új levegő- irányelvről szól. A környezeti levegő minősége kapcsán egyeztetünk, 2030-ig kell meghatározni a szennyezés kibocsátására vonatkozó célszámokat, de a határértékek meghatározása mellett nincs szó illetékek bevezetéséről” – szögezte le Korodi Attila.
Mint hangsúlyozta, az Evenimentul Zilei újságírója félreértette nyilatkozatát, ő akkor is a levegő-irányelvről beszélt, és nem arról, hogy az adó mértékéről és annak befizetési módjáról tárgyalnának az Európai Bizottsággal.
Közben a Capital.ro portál azt írta, már 2011 óta zajlanak az egyeztetések a füstadó bevezetéséről, és a kormány 2015-ig kapott haladékot annak bevezetésére. Egy évvel ezelőtt felvetették, hogy a saját kiskazán által megtermelt minden gigakalória hőenergia után 30 lej adót kell fizetnie a tulajdonosnak, ám azóta nem beszélt senki az adó mértékéről.
A tulajdonosi társulások szövetsége már az adó esetleges bevezetésének hírére tiltakozott, hangsúlyozva, hogy több európai uniós állam támogatja a saját, energiatakarékos kiskazánok beszerelését, és csak a nagy, valóban környezetszennyező hőerőműveket adózzák meg.
A kazántulajdonosok egyébként már az adó nélkül is panaszkodnak, mint mondják, elég az nekik, hogy kétévente saját költségükön el kell végeztetniük kazánjuk minőségi ellenőrzését. Ugyanakkor sokan – például a sepsiszentgyörgyi lakosok – nem maguk választották a kazánt, hanem belekényszerültek a helyzetbe, miután városukban megszűnt a távhőszolgáltatás.
„Nem volt más alternatíva, kölcsönből vásároltuk meg a kazánt. Igazságtalan lenne, hogy ezért még meg is adózzanak” – fakadt ki kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő tulajdonos.
Csökken a Korond-patak sótartalma – közölte Luci Ervin román vízügyi igazgató. Ez annak köszönhető, hogy kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött, és csak a veszélyeztetett terület alatt engedik vissza a mederbe.
A 2025-ös romániai magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga tételsora jól strukturált, követelmény-alapú volt, ugyanakkor méltó kihívás elé állította azokat a diákokat, akik valóban elmélyültek az irodalomban.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
szóljon hozzá!