Kik ülnek le? A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője
Fotó: Balogh Orsolya
Újabb példa bizonyítja, mennyire rosszul áll Románia a tanügy területén: az oktatásban megvalósuló méltányosság terén is uniós sereghajtó az ország. Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a Krónikának az Európai Bizottság jelentésére Kiss Imre háromszéki oktatási szakember.
2022. november 24., 14:092022. november 24., 14:09
Az oktatás terén megvalósuló méltányosság terén Románia a legrosszabbul teljesít az uniós tagországok között: a kulcsfontosságú tanügyi mutatókat figyelembe véve továbbra is jelentős a lemaradás az európai átlaghoz képest, nem beszélve az EU-s célokról. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé jelentését az oktatási térségben elért eredményekről. Ebből az derül ki, hogy az oktatásban a méltányosság tekintetében Románia a legrosszabb eredményeket produkálja.
A dokumentumban leszögezik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esetében 7,5 százalékponttal nagyobb a valószínűsége annak, hogy intézményi gondozásba kerül. Azok a fiatalok, akiknek szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, kilencszer nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást és képzést, és 48,6 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú képesítést, mint azok a fiatalok, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A bizonyítékok az egyik generációról a másikra való folyamatos átörökítést mutatják, amely a munkanélküliség és a kirekesztés ördögi körét hozza létre.
A jelentésben a PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) 2018-as eredményeit veszik figyelembe. Az új uniós oktatási méltányossági mutató összehasonlítja az alulteljesítő tanulók arányát a tagországokban: a legnagyobb lemaradás – 40 százalékos – Romániában van, ezzel az ország utolsó helyen áll a listán. A jelentésből az Edupedu.ro oktatási szakportál emelte ki a releváns adatokat. Eszerint a korai oktatásban való részvétel az Unióban 93 százalék, a 2030-ra kitűzött cél 96 százalék, közben 2021-ben Romániában a gyerekek 78,2 százaléka járt óvodába.
Jelentős a lemaradás a szakképzésben részvevők gyakorlati oktatáshoz való hozzáférése terén is: míg az uniós átlag átlépte a 2025-re kitűzött 60 százalékos célt, addig Romániában ez az arány majdnem kilencszer alacsonyabb, mindössze 71 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Romániában mindössze 23 százalék, ami az uniós átlag, vagyis a 41 százalék és a javasolt célérték, vagyis 45 százalék szinte fele.
Az Európai Bizottság a Romániát érintő problémákkal kapcsolatban a korai iskolaelhagyást, az óvodai oktatásban való alacsony részvételt és az iskolai oktatás eredményeit is elemzi. Rámutatnak, a roma tanulók körében különösen magas a korai iskolaelhagyók aránya: a 18–24 éves roma fiataloknak mindössze 22 százaléka fejezte be a középiskolát. Ugyanakkor a város (4,5%) és a vidék (23,2%) között jelentős különbségek vannak az iskolai lemorzsolódás szempontjából. A korai oktatásban való részvétel aránya 2013 óta mintegy 6 százalékponttal csökkent az alacsony jövedelmű családoknak nyújtott pénzügyi ösztönzések ellenére.
Nagyon magas a társadalmi-gazdasági státus hatása az oktatási eredményekre, és az egyenlőtlenségek generációkon átívelően fennállnak.
A jelentésben megállapítják: kulcsfontosságú az oktatás terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése. Unió-szerte számos intézkedést hajtottak végre, ilyenek például a hátrányos helyzetű iskoláknak nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatások, a tanárképzési programok vagy a támogató személyzet állományának növelése. A világjárvány előtt a tagállamok mintegy fele hozott intézkedéseket a hátrányos helyzetű iskolák tanárainak támogatására. Több ország célzott programokat indított a világjárványból eredő tanulási veszteségek kompenzálására, amelyek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket érintették.
Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a jelentésre Kiss Imre. Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke a Krónikának kifejtette, leginkább a tananyag mennyiségét, a tartalmi részt tekintve lóg ki Románia az uniós átlagból.
– részletezte az oktatási szakértő.
Rámutatott: a tananyag mennyisége mellett annak az elméleti volta is eltér a többi tagország leginkább gyakorlati alkalmazásra alapuló tananyagától. Ennek aztán rengeteg következménye van. Leginkább az, hogy kimutatható a polarizáció: miközben a hazai diákok egy része kiválóan teljesít a nemzetközi versenyeken, a többség alulmarad a PISA-teszteken. Az elméleti vonalon kitűnően teljesítők ott vannak a világ élvonalában, ám a többség elvész, amikor a tanultakat a gyakorlatban kell alkalmazni, be kell építeni a hétköznapokba.
Ezzel beindul egy negatív spirál: a szülők egy része elviszi a gyerekét a városi iskolába, az eredmények pedig nem javulnak. Kiss Imre szerint ez is rendszerszintű hiányosság – megfelelő tanárképzéssel, a pedagógusok megfelelő bérezésével és társadalmi elismerésével lehetne orvosolni.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!