Kik ülnek le? A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője
Fotó: Balogh Orsolya
Újabb példa bizonyítja, mennyire rosszul áll Románia a tanügy területén: az oktatásban megvalósuló méltányosság terén is uniós sereghajtó az ország. Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a Krónikának az Európai Bizottság jelentésére Kiss Imre háromszéki oktatási szakember.
2022. november 24., 14:092022. november 24., 14:09
Az oktatás terén megvalósuló méltányosság terén Románia a legrosszabbul teljesít az uniós tagországok között: a kulcsfontosságú tanügyi mutatókat figyelembe véve továbbra is jelentős a lemaradás az európai átlaghoz képest, nem beszélve az EU-s célokról. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé jelentését az oktatási térségben elért eredményekről. Ebből az derül ki, hogy az oktatásban a méltányosság tekintetében Románia a legrosszabb eredményeket produkálja.
A dokumentumban leszögezik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esetében 7,5 százalékponttal nagyobb a valószínűsége annak, hogy intézményi gondozásba kerül. Azok a fiatalok, akiknek szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, kilencszer nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást és képzést, és 48,6 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú képesítést, mint azok a fiatalok, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A bizonyítékok az egyik generációról a másikra való folyamatos átörökítést mutatják, amely a munkanélküliség és a kirekesztés ördögi körét hozza létre.
A jelentésben a PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) 2018-as eredményeit veszik figyelembe. Az új uniós oktatási méltányossági mutató összehasonlítja az alulteljesítő tanulók arányát a tagországokban: a legnagyobb lemaradás – 40 százalékos – Romániában van, ezzel az ország utolsó helyen áll a listán. A jelentésből az Edupedu.ro oktatási szakportál emelte ki a releváns adatokat. Eszerint a korai oktatásban való részvétel az Unióban 93 százalék, a 2030-ra kitűzött cél 96 százalék, közben 2021-ben Romániában a gyerekek 78,2 százaléka járt óvodába.
Jelentős a lemaradás a szakképzésben részvevők gyakorlati oktatáshoz való hozzáférése terén is: míg az uniós átlag átlépte a 2025-re kitűzött 60 százalékos célt, addig Romániában ez az arány majdnem kilencszer alacsonyabb, mindössze 71 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Romániában mindössze 23 százalék, ami az uniós átlag, vagyis a 41 százalék és a javasolt célérték, vagyis 45 százalék szinte fele.
Az Európai Bizottság a Romániát érintő problémákkal kapcsolatban a korai iskolaelhagyást, az óvodai oktatásban való alacsony részvételt és az iskolai oktatás eredményeit is elemzi. Rámutatnak, a roma tanulók körében különösen magas a korai iskolaelhagyók aránya: a 18–24 éves roma fiataloknak mindössze 22 százaléka fejezte be a középiskolát. Ugyanakkor a város (4,5%) és a vidék (23,2%) között jelentős különbségek vannak az iskolai lemorzsolódás szempontjából. A korai oktatásban való részvétel aránya 2013 óta mintegy 6 százalékponttal csökkent az alacsony jövedelmű családoknak nyújtott pénzügyi ösztönzések ellenére.
Nagyon magas a társadalmi-gazdasági státus hatása az oktatási eredményekre, és az egyenlőtlenségek generációkon átívelően fennállnak.
A jelentésben megállapítják: kulcsfontosságú az oktatás terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése. Unió-szerte számos intézkedést hajtottak végre, ilyenek például a hátrányos helyzetű iskoláknak nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatások, a tanárképzési programok vagy a támogató személyzet állományának növelése. A világjárvány előtt a tagállamok mintegy fele hozott intézkedéseket a hátrányos helyzetű iskolák tanárainak támogatására. Több ország célzott programokat indított a világjárványból eredő tanulási veszteségek kompenzálására, amelyek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket érintették.
Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a jelentésre Kiss Imre. Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke a Krónikának kifejtette, leginkább a tananyag mennyiségét, a tartalmi részt tekintve lóg ki Románia az uniós átlagból.
– részletezte az oktatási szakértő.
Rámutatott: a tananyag mennyisége mellett annak az elméleti volta is eltér a többi tagország leginkább gyakorlati alkalmazásra alapuló tananyagától. Ennek aztán rengeteg következménye van. Leginkább az, hogy kimutatható a polarizáció: miközben a hazai diákok egy része kiválóan teljesít a nemzetközi versenyeken, a többség alulmarad a PISA-teszteken. Az elméleti vonalon kitűnően teljesítők ott vannak a világ élvonalában, ám a többség elvész, amikor a tanultakat a gyakorlatban kell alkalmazni, be kell építeni a hétköznapokba.
Ezzel beindul egy negatív spirál: a szülők egy része elviszi a gyerekét a városi iskolába, az eredmények pedig nem javulnak. Kiss Imre szerint ez is rendszerszintű hiányosság – megfelelő tanárképzéssel, a pedagógusok megfelelő bérezésével és társadalmi elismerésével lehetne orvosolni.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!