Erdélyi városfejlesztési ambíciók. Ugron Hanna főszervező a kolozsvári urbanisztikai konferencia tapasztalatairól

A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs •  Fotó: mcc.ro

A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs

Fotó: mcc.ro

Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken nemzetközi és helyi szakemberek értekeztek a kortárs urbanisztika lehetőségeiről, problémáiról és nehézségeiről, külön hangsúlyt fektetve a rendezvénynek otthon adó kincses városra. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.

Tóth Gödri Iringó

2023. november 20., 16:102023. november 20., 16:10

Fontosnak tekinti a Mathias Corvinus Collegium, hogy a széles körű, több generációt megcélzó oktatási tevékenysége mellett olyan rendezvényeket, eseményeket is szervezzen, amelyek nem csak a diákjaik, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Ezen elképzelés mentén rendezik a Transylvania Lecture elnevezésű előadásaikat, melyek során igyekeznek érdekes, fontos témákat szakemberek segítségével a hallgatóság elé tárni.

Ehhez igazodva született meg Az erdélyi városok jövője című konferencia alapgondolata is, hiszen Kolozsvár – vagy bármely más erdélyi város – fejlődése mindenkinek az ügye, valamennyiünket érint.

Ugron Hanna, a konferencia ötletgazdája, főszervezője, az MCC Akadémiai Ügyek részlegének munkatársa a Krónikának elmondta, amióta a szervezet regionális központja új helyszínre, a kolozsvári Fellegvárra költözött, munkatársaival nap mint nap rálatnak a fejlődő, lüktető, épülő városra. Ugyanakkor az egyetemi programban résztvevő diákokat látva – akiknek többsége Erdély más településéről származik, így általában csak néhány évig az otthonuk Kolozsvár – érzékelik is a város annak dinamikáját, ami szintén elgondolkodtatta a szervezet munkatársait.

Ennek megfelelően már a szervezés megkezdésekor fontos volt, hogy a városfejlesztést multidiszciplináris fogalomként értelmezzék.

Az volt a céljuk, hogy a konferencia keretében ne csak az építészek és várostervezők, hanem más, a kulturális ágazatban dolgozó emberek, művészek, gondolkodók, szociológusok, de akár orvosok, matematikusok is hallassák a hangjukat a várostervezés kapcsán, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a város alakulásáért. „Szerettünk volna egy olyan konferenciát szervezni, amely picit másképp közelíti meg és vizsgálja az urbanisztika fő kérdéseit” – mutatott rá a főszervező.

Ugron Hanna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvényre olyan előadókat hívtak, akik a fenntartható és befogadó város elképzeléséhez tudtak kapcsolódni. Érdekesnek nevezte, hogy ketten közülük már az első megkereséskor azonnal kapcsolódni tudtak Kolozsvárhoz is – mint helyszínhez, illetve témához –, egyikük nagyon jól ismerte a megyeszékhely részvételi költségvetésének folyamatát is.

Idézet
Számomra is meglepő volt, hogy egy Harvard-alumni, vagy a Sorbonne-on doktorált professzor egyből lelkesen kapcsolt, és azt mondta, már nagyon rég kíváncsi Kolozsvárra, mert rettenetesen sokat hallott a város ambíciójáról, hogy valóban integrálja és strukturált folyamatokon keresztül figyelembe vegye a városlakók nézetét a várostervezés kapcsán.

A kapcsolatfelvétel során több tanulmányt kaptam tőle, ami Kolozsvárról szólt, többek között egy koreai egyetemen tanuló diák munkáját, melyeket én kolozsváriként, a témában érdekeltként sem ismertem” – mesélte Ugron Hanna. Hozzátette, a kilenc nemzetközi előadónak több mint a fele már megérkezése előtt is hallott Kolozsvárról, ismerte a várost kulturális pezsgése, az Interferenciák Fesztivál vagy a TIFF okán.

A konferencián külön panelbeszélgetés foglalkozott Kolozsvár városképével, melynek keretében helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés lehetőségeire. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói (a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői) Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak.

A panel során szó esett a városban nagy problémát jelentő kisajátításokról, területproblémákról, értekeztek a Fellegvár helyzetéről, rehabilitációjáról, annál is inkább, mivel ez a szimbolikus tér megérdemelné, hogy ismét bemutassa, Kolozsvár első barokk épülete szerény, de bizonyos szempontból fontos fellegvár, mely nem azt érdemli, hogy belsejében lebetonozott parkoló várja az odalátogatókat.

A panel kapcsán arról faggattuk a főszervezőt, hogy milyen mértékben vettek részt az eseményen azok a kolozsvári döntéshozók, szakemberek, akik a konferencián elhangzottak tapasztalatokat gyűjthettek, inspirálódhattak.

Ugron Hanna elmondta, bár Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere az előadók sorát erősítette volna, betegség miatt nem tudott részt venni, egyébként jól ismerte és támogatta a konferencia ötletét, programját. „Viszont itt volt Dan Ștefan Tarcea alpolgármester, aki nagyon hosszan beszélt arról, hogy a városnak milyen ambíciói vannak úgy a fenntarthatóságot illetően, mint a lakói, elsősorban a fiatal lakói oktatását illetően, a várostervezés vonatkozásában” – mondta Ugron Hanna. Hozzátette, szerinte

az a legfontosabb, hogy egyáltalán elindult a beszélgetés Kolozsvár képe, építészete kapcsán, nem csak szakemberek, hanem laikusok között is, és nem csak a konferencia paneljeinek keretében, hanem szüneteiben, a kávéasztal mellett is.

Kiemelte, nagyon sok kolozsvári akadémikus, építész, szakember volt kíváncsi a konferenciára, ült a közönség soraiban, olyanok, akik valóban beleszólnak abba, hogy egyik vagy másik területen a városunk milyen, illetve hogyan alakul. „Ahogy ez a konferencia első a jövőképre fokuszáló konferenciák sorában, úgy szerintem minden folyamat egy első lépéssel kezdődik. Úgy gondolom, hogy tettünk egy fontos lépést. Elkezdődtek beszélgetések, megfogantak ötletek” – vélekedett a városfejlesztésről szóló kincses városi konferencia főszervezője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben

Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.

Ezer Székely Leány Napja a csíksomlyói hegynyeregben
2025. július 02., szerda

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól

Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.

Védeni kell az időseket az „unokázós” csalóktól
2025. július 02., szerda

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben

Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.

Quad alá beszorult férfi holttestére bukkantak az Erdélyi-szigethegységben
2025. július 02., szerda

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent

Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.

Közel 3 millió lej bevételt generáltak a rabok a nagyváradi börtönnek, és nekik is csurrant-cseppent
2025. július 02., szerda

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben

Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.

Különleges zenés játszóteret avattak Szatmárnémetiben
2025. július 02., szerda

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek

Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.

Erdészeti razzia Háromszéken: 121 bírságot róttak ki az ellenőrző szervek
2025. július 02., szerda

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég

A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.

Gyergyószéken építhet autópályát az eddig csak óvásokban jeleskedő román cég
2025. július 02., szerda

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.

Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi bányakatasztrófa károsultjainak segélyezését
2025. július 02., szerda

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik

Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.

A kolozsvári önkormányzat a házi kedvencek felé nyit, Apahidán dokumentumautomata működik
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon