A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs
Fotó: mcc.ro
Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken nemzetközi és helyi szakemberek értekeztek a kortárs urbanisztika lehetőségeiről, problémáiról és nehézségeiről, külön hangsúlyt fektetve a rendezvénynek otthon adó kincses városra. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.
2023. november 20., 16:102023. november 20., 16:10
Fontosnak tekinti a Mathias Corvinus Collegium, hogy a széles körű, több generációt megcélzó oktatási tevékenysége mellett olyan rendezvényeket, eseményeket is szervezzen, amelyek nem csak a diákjaik, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Ezen elképzelés mentén rendezik a Transylvania Lecture elnevezésű előadásaikat, melyek során igyekeznek érdekes, fontos témákat szakemberek segítségével a hallgatóság elé tárni.
Ugron Hanna, a konferencia ötletgazdája, főszervezője, az MCC Akadémiai Ügyek részlegének munkatársa a Krónikának elmondta, amióta a szervezet regionális központja új helyszínre, a kolozsvári Fellegvárra költözött, munkatársaival nap mint nap rálatnak a fejlődő, lüktető, épülő városra. Ugyanakkor az egyetemi programban résztvevő diákokat látva – akiknek többsége Erdély más településéről származik, így általában csak néhány évig az otthonuk Kolozsvár – érzékelik is a város annak dinamikáját, ami szintén elgondolkodtatta a szervezet munkatársait.
Az volt a céljuk, hogy a konferencia keretében ne csak az építészek és várostervezők, hanem más, a kulturális ágazatban dolgozó emberek, művészek, gondolkodók, szociológusok, de akár orvosok, matematikusok is hallassák a hangjukat a várostervezés kapcsán, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a város alakulásáért. „Szerettünk volna egy olyan konferenciát szervezni, amely picit másképp közelíti meg és vizsgálja az urbanisztika fő kérdéseit” – mutatott rá a főszervező.
Ugron Hanna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvényre olyan előadókat hívtak, akik a fenntartható és befogadó város elképzeléséhez tudtak kapcsolódni. Érdekesnek nevezte, hogy ketten közülük már az első megkereséskor azonnal kapcsolódni tudtak Kolozsvárhoz is – mint helyszínhez, illetve témához –, egyikük nagyon jól ismerte a megyeszékhely részvételi költségvetésének folyamatát is.
A kapcsolatfelvétel során több tanulmányt kaptam tőle, ami Kolozsvárról szólt, többek között egy koreai egyetemen tanuló diák munkáját, melyeket én kolozsváriként, a témában érdekeltként sem ismertem” – mesélte Ugron Hanna. Hozzátette, a kilenc nemzetközi előadónak több mint a fele már megérkezése előtt is hallott Kolozsvárról, ismerte a várost kulturális pezsgése, az Interferenciák Fesztivál vagy a TIFF okán.
A konferencián külön panelbeszélgetés foglalkozott Kolozsvár városképével, melynek keretében helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés lehetőségeire. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói (a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői) Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak.
A panel során szó esett a városban nagy problémát jelentő kisajátításokról, területproblémákról, értekeztek a Fellegvár helyzetéről, rehabilitációjáról, annál is inkább, mivel ez a szimbolikus tér megérdemelné, hogy ismét bemutassa, Kolozsvár első barokk épülete szerény, de bizonyos szempontból fontos fellegvár, mely nem azt érdemli, hogy belsejében lebetonozott parkoló várja az odalátogatókat.
Ugron Hanna elmondta, bár Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere az előadók sorát erősítette volna, betegség miatt nem tudott részt venni, egyébként jól ismerte és támogatta a konferencia ötletét, programját. „Viszont itt volt Dan Ștefan Tarcea alpolgármester, aki nagyon hosszan beszélt arról, hogy a városnak milyen ambíciói vannak úgy a fenntarthatóságot illetően, mint a lakói, elsősorban a fiatal lakói oktatását illetően, a várostervezés vonatkozásában” – mondta Ugron Hanna. Hozzátette, szerinte
Kiemelte, nagyon sok kolozsvári akadémikus, építész, szakember volt kíváncsi a konferenciára, ült a közönség soraiban, olyanok, akik valóban beleszólnak abba, hogy egyik vagy másik területen a városunk milyen, illetve hogyan alakul. „Ahogy ez a konferencia első a jövőképre fokuszáló konferenciák sorában, úgy szerintem minden folyamat egy első lépéssel kezdődik. Úgy gondolom, hogy tettünk egy fontos lépést. Elkezdődtek beszélgetések, megfogantak ötletek” – vélekedett a városfejlesztésről szóló kincses városi konferencia főszervezője.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
szóljon hozzá!