A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs
Fotó: mcc.ro
Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken nemzetközi és helyi szakemberek értekeztek a kortárs urbanisztika lehetőségeiről, problémáiról és nehézségeiről, külön hangsúlyt fektetve a rendezvénynek otthon adó kincses városra. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.
2023. november 20., 16:102023. november 20., 16:10
Fontosnak tekinti a Mathias Corvinus Collegium, hogy a széles körű, több generációt megcélzó oktatási tevékenysége mellett olyan rendezvényeket, eseményeket is szervezzen, amelyek nem csak a diákjaik, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Ezen elképzelés mentén rendezik a Transylvania Lecture elnevezésű előadásaikat, melyek során igyekeznek érdekes, fontos témákat szakemberek segítségével a hallgatóság elé tárni.
Ugron Hanna, a konferencia ötletgazdája, főszervezője, az MCC Akadémiai Ügyek részlegének munkatársa a Krónikának elmondta, amióta a szervezet regionális központja új helyszínre, a kolozsvári Fellegvárra költözött, munkatársaival nap mint nap rálatnak a fejlődő, lüktető, épülő városra. Ugyanakkor az egyetemi programban résztvevő diákokat látva – akiknek többsége Erdély más településéről származik, így általában csak néhány évig az otthonuk Kolozsvár – érzékelik is a város annak dinamikáját, ami szintén elgondolkodtatta a szervezet munkatársait.
Az volt a céljuk, hogy a konferencia keretében ne csak az építészek és várostervezők, hanem más, a kulturális ágazatban dolgozó emberek, művészek, gondolkodók, szociológusok, de akár orvosok, matematikusok is hallassák a hangjukat a várostervezés kapcsán, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a város alakulásáért. „Szerettünk volna egy olyan konferenciát szervezni, amely picit másképp közelíti meg és vizsgálja az urbanisztika fő kérdéseit” – mutatott rá a főszervező.
Ugron Hanna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvényre olyan előadókat hívtak, akik a fenntartható és befogadó város elképzeléséhez tudtak kapcsolódni. Érdekesnek nevezte, hogy ketten közülük már az első megkereséskor azonnal kapcsolódni tudtak Kolozsvárhoz is – mint helyszínhez, illetve témához –, egyikük nagyon jól ismerte a megyeszékhely részvételi költségvetésének folyamatát is.
A kapcsolatfelvétel során több tanulmányt kaptam tőle, ami Kolozsvárról szólt, többek között egy koreai egyetemen tanuló diák munkáját, melyeket én kolozsváriként, a témában érdekeltként sem ismertem” – mesélte Ugron Hanna. Hozzátette, a kilenc nemzetközi előadónak több mint a fele már megérkezése előtt is hallott Kolozsvárról, ismerte a várost kulturális pezsgése, az Interferenciák Fesztivál vagy a TIFF okán.
A konferencián külön panelbeszélgetés foglalkozott Kolozsvár városképével, melynek keretében helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés lehetőségeire. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói (a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői) Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak.
A panel során szó esett a városban nagy problémát jelentő kisajátításokról, területproblémákról, értekeztek a Fellegvár helyzetéről, rehabilitációjáról, annál is inkább, mivel ez a szimbolikus tér megérdemelné, hogy ismét bemutassa, Kolozsvár első barokk épülete szerény, de bizonyos szempontból fontos fellegvár, mely nem azt érdemli, hogy belsejében lebetonozott parkoló várja az odalátogatókat.
Ugron Hanna elmondta, bár Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere az előadók sorát erősítette volna, betegség miatt nem tudott részt venni, egyébként jól ismerte és támogatta a konferencia ötletét, programját. „Viszont itt volt Dan Ștefan Tarcea alpolgármester, aki nagyon hosszan beszélt arról, hogy a városnak milyen ambíciói vannak úgy a fenntarthatóságot illetően, mint a lakói, elsősorban a fiatal lakói oktatását illetően, a várostervezés vonatkozásában” – mondta Ugron Hanna. Hozzátette, szerinte
Kiemelte, nagyon sok kolozsvári akadémikus, építész, szakember volt kíváncsi a konferenciára, ült a közönség soraiban, olyanok, akik valóban beleszólnak abba, hogy egyik vagy másik területen a városunk milyen, illetve hogyan alakul. „Ahogy ez a konferencia első a jövőképre fokuszáló konferenciák sorában, úgy szerintem minden folyamat egy első lépéssel kezdődik. Úgy gondolom, hogy tettünk egy fontos lépést. Elkezdődtek beszélgetések, megfogantak ötletek” – vélekedett a városfejlesztésről szóló kincses városi konferencia főszervezője.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia területének több mint felére.
Puskás Lajos Szamosújvári börtönnapló című kötetét mutatják be április 8-án 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
szóljon hozzá!