A Kolozsvár-képre koncentráló panel résztvevői: Camelia Sisak, Silviu Aldea, Virgil Pop, Dan Clinci, Weber Tibor és Guttmann Szabolcs
Fotó: mcc.ro
Az erdélyi városok jövőjéről rendezett konferenciát a Mathias Corvinus Collegium (MCC) november 16–17-én Kolozsváron. A városfejlesztési, kulturális, gazdasági és fenntarthatósági kérdéseket érintő beszélgetéseken nemzetközi és helyi szakemberek értekeztek a kortárs urbanisztika lehetőségeiről, problémáiról és nehézségeiről, külön hangsúlyt fektetve a rendezvénynek otthon adó kincses városra. Ugron Hanna főszervező összegezte a két nap eseményeit, benyomásait a Krónikának.
2023. november 20., 16:102023. november 20., 16:10
Fontosnak tekinti a Mathias Corvinus Collegium, hogy a széles körű, több generációt megcélzó oktatási tevékenysége mellett olyan rendezvényeket, eseményeket is szervezzen, amelyek nem csak a diákjaik, hanem a nagyközönség számára is nyitottak. Ezen elképzelés mentén rendezik a Transylvania Lecture elnevezésű előadásaikat, melyek során igyekeznek érdekes, fontos témákat szakemberek segítségével a hallgatóság elé tárni.
Ugron Hanna, a konferencia ötletgazdája, főszervezője, az MCC Akadémiai Ügyek részlegének munkatársa a Krónikának elmondta, amióta a szervezet regionális központja új helyszínre, a kolozsvári Fellegvárra költözött, munkatársaival nap mint nap rálatnak a fejlődő, lüktető, épülő városra. Ugyanakkor az egyetemi programban résztvevő diákokat látva – akiknek többsége Erdély más településéről származik, így általában csak néhány évig az otthonuk Kolozsvár – érzékelik is a város annak dinamikáját, ami szintén elgondolkodtatta a szervezet munkatársait.
Az volt a céljuk, hogy a konferencia keretében ne csak az építészek és várostervezők, hanem más, a kulturális ágazatban dolgozó emberek, művészek, gondolkodók, szociológusok, de akár orvosok, matematikusok is hallassák a hangjukat a várostervezés kapcsán, hiszen mindannyian felelősek vagyunk a város alakulásáért. „Szerettünk volna egy olyan konferenciát szervezni, amely picit másképp közelíti meg és vizsgálja az urbanisztika fő kérdéseit” – mutatott rá a főszervező.
Ugron Hanna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvényre olyan előadókat hívtak, akik a fenntartható és befogadó város elképzeléséhez tudtak kapcsolódni. Érdekesnek nevezte, hogy ketten közülük már az első megkereséskor azonnal kapcsolódni tudtak Kolozsvárhoz is – mint helyszínhez, illetve témához –, egyikük nagyon jól ismerte a megyeszékhely részvételi költségvetésének folyamatát is.
A kapcsolatfelvétel során több tanulmányt kaptam tőle, ami Kolozsvárról szólt, többek között egy koreai egyetemen tanuló diák munkáját, melyeket én kolozsváriként, a témában érdekeltként sem ismertem” – mesélte Ugron Hanna. Hozzátette, a kilenc nemzetközi előadónak több mint a fele már megérkezése előtt is hallott Kolozsvárról, ismerte a várost kulturális pezsgése, az Interferenciák Fesztivál vagy a TIFF okán.
A konferencián külön panelbeszélgetés foglalkozott Kolozsvár városképével, melynek keretében helyi szakemberek mérték fel a kincses város aktuális helyzetét, kitérve a városfejlesztés lehetőségeire. Virgil Pop építész, egyetemi tanár, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő, Dan Clinci építész, az Ernest Lupan Gazdasági és Környezetvédelmi Kutatóintézet projektmenedzsere, Weber Tibor építőmérnök, a Weberbau alapítója és menedzsere, valamint Camelia Sisak és Silviu Aldea építészek, a Kolozsvári Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának oktatói (a Fellegvár felújításáért felelős cég vezetői) Guttmann Szabolcs építész, várostervező, örökségvédelmi és műemlékvédelmi szakértő kérdéseire válaszoltak.
A panel során szó esett a városban nagy problémát jelentő kisajátításokról, területproblémákról, értekeztek a Fellegvár helyzetéről, rehabilitációjáról, annál is inkább, mivel ez a szimbolikus tér megérdemelné, hogy ismét bemutassa, Kolozsvár első barokk épülete szerény, de bizonyos szempontból fontos fellegvár, mely nem azt érdemli, hogy belsejében lebetonozott parkoló várja az odalátogatókat.
Ugron Hanna elmondta, bár Oláh Emese, a város RMDSZ-es alpolgármestere az előadók sorát erősítette volna, betegség miatt nem tudott részt venni, egyébként jól ismerte és támogatta a konferencia ötletét, programját. „Viszont itt volt Dan Ștefan Tarcea alpolgármester, aki nagyon hosszan beszélt arról, hogy a városnak milyen ambíciói vannak úgy a fenntarthatóságot illetően, mint a lakói, elsősorban a fiatal lakói oktatását illetően, a várostervezés vonatkozásában” – mondta Ugron Hanna. Hozzátette, szerinte
Kiemelte, nagyon sok kolozsvári akadémikus, építész, szakember volt kíváncsi a konferenciára, ült a közönség soraiban, olyanok, akik valóban beleszólnak abba, hogy egyik vagy másik területen a városunk milyen, illetve hogyan alakul. „Ahogy ez a konferencia első a jövőképre fokuszáló konferenciák sorában, úgy szerintem minden folyamat egy első lépéssel kezdődik. Úgy gondolom, hogy tettünk egy fontos lépést. Elkezdődtek beszélgetések, megfogantak ötletek” – vélekedett a városfejlesztésről szóló kincses városi konferencia főszervezője.
Kerékpártúrával egybekötött ünnepség keretében emlékeztek meg a pécskai és battonyai önkormányzatok, illetve a román és magyar határvédelmi szervek arról, hogy harminc éve nyitották meg a Tornya–Battonya határátkelőhelyet.
Megyeszerte szondáztattak a rendőrök Bihar megyében: akadt olyan sofőr, akit súlyosan részeg állapotban kellett a kocsiból kiszállítani, mások reggeli pálinkázás után ültek volánhoz.
Megemelkedett a Maros sótartalma a folyó Arad megyei szakaszán, ezért a helyi vízügyi igazgatóság figyelmeztette a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy sem itatásra, sem öntözésre nem javallott a vize.
Továbbra is meleg lesz az idő az ország legnagyobb részén a következő időszakban, csapadékra inkább június 18-a körül és 25-e után lehet számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) hétfőn kiadta a megbízást az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Gyergyóditró és Grințieș közötti (2A jelzésű) szakasza kivitelezésének elindítására adta hírül az Agerpres hírügynökség.
Az elmúlt 24 órában 17 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 18 személynek nyújtottak segítséget – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán a Salvamont.
A csendőröknek kellett elkergetniük vasárnap este egy medvebocsot, amely egy ház udvarán álló fára mászott fel a Fehér megyei Felsővidrához tartozó Mărtești faluban.
Bár újraindult a dicsőszentmártoni vízmű, az általa szolgáltatott víz nem iható. Az országos vészhelyzeti bizottsághoz (CNSU) fordult segítségért a Maros megyei vészhelyzeti bizottság a Kis-Küküllő menti települések ívóvízellátásának biztosításához.
A vasárnapi mérések szerint tovább nőtt a Kis-Küküllő vizének sótartalma Balázsfalvánál, de a Nagy-Küküllő mihálcfalvi és a Maros gyulafehérvári szakaszán is a megengedettnél magasabb értékeket mértek.
Egyedülálló módszert próbál ki a Brassó megyei Barcarozsnyó önkormányzata, hogy távolt tartsa a medvéket a településtől. Brassó megyében ugyanis nagyon gyakori a nagyvad felbukkanása a lakott településeken és a települések közelében.
szóljon hozzá!