A januárban indult kezdeményezés célja, hogy Szent László történeti és kulturális hagyatékának felhasználásával kialakuljon a Kárpát-medencei magyarságot összekötő örökségútvonal. Ez eddig 44 olyan észak-magyarországi és erdélyi helyszínt foglal magában, ahol a lovagkirályról szóló legendát megjelenítő falkép, mondavilág vagy településnév van.

Újvári Dorottya művészettörténész, a kultúráért felelős főosztály munkatársa emlékeztetett, hogy a Szent László-kultusz az Anjou királyok korában kezdődött, akiknek szükségük volt valamire, amivel legitimizálhatják hatalmukat. Mint mondta,

de olyan helységeket is találtak – mint például a Kolozs megyei Ördöngösfűzes –, ahol most derült ki, hogy a falfestmény az atributumok alapján a lovagkirályt ábrázolja. Az ismert székelyföldi falképek mellett azok az ábrázolások érdekesek, melyekről keveset tudni, például a nagyon korainak számító boroskrakkói, mely ráadásul olyan templomban található, melyet már nem használnak.

Elhangzott, azon a települé­seken kívül, ahol a legendáknak hagyománya volt, olyan helységek is felkerültek a „térképre”, ahol természeti értékek, források, barlangok köthetők Szent Lászlóhoz. Kolozs megyéből a Tordai- és a Túri-hasadék szerepel a listán. Hegedüs Csilla elmondta, egyelőre csak a Kárpát-medence magyarok által is lakott településeire összpontosítanak, de a jövőben a szakembereknek azt is el kell dönteniük, kívánják-e tágítani a kört, ugyanis szász erődtemplomokban is találtak Szent László-ábrázolásokat.

„Számunkra azért izgalmas ez, mert sokkal több minden van benne, mint amire elsőre gondolni lehet” – hívta fel a figyelmet Kádár Magor, a projekt kommunikációs vezetője, aki szerint ez az örökség feltérképezésén, dokumentálásán túl turisztikai kezdeményezésként is felfogható. Ráadásul ki szeretnénk lépni a hagyományos erdélyi turisztikai prezentációkból, és részletesen, lehetőségeket kínálva szeretnénk bemutatni a településeket, megfelelő minőségű képanyaggal, drónfelvételekkel illusztrálva az ajánlókat.

Elmondta, elsőként a célközönséget határozták meg, melynek legszűkebb csoportja a váradi magyar katolikusok, akiknek körében a legerősebben él a lovagkirály kultusza, majd fokozatosan tágították a kört.

– utalt a másik kihívásra Kádár Magor, hozzátéve, hogy egy szent már eleve brand, ezért politikusként, közszereplőként próbálták „megfogni” Szent László alakját.

Benedek István elmondta, a Szent László-kultuszon túl általános képet szeretnének adni a településekről, az értéktudatosítás mellett azt szeretnék elérni, hogy a helyi közösség turisztikai célra is kihasználja az adottságokat. Az útvonalon kiemelkedő helyek is lesznek, ahonnan csillagtúraszerűen bejárhatók a környező települések, tette hozzá.

Hegedüs Csilla zárszóként elmondta, Szent László hihetetlenül színes személyiség volt, kultusza leánya, Piroska révén akár a román közösség körében is bemutatható, ily módon is bővíthető a projekt. Ennek költségeit egyelőre magyarországi kormányzati, illetve erdélyi és magyarországi önkormányzati forrásokból fedezik, de a jövőben EU-s forrásokból a teljes Kárpát-medencére kiterjesztenék.