A magyarországi küldöttség két nap alatt 13 települést látogatott meg, ahol az MCSMSZ a magyar kormány támogatásával óvodákat, iskolákat, közösségi házakat épített, vagy újított fel
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Lendületesen zajlik a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) gondozásában a Bákó megyei, csángóföldi magyar oktatási hálózat fejlesztése – állapította meg Szili Katalin kétnapos csángóföldi látogatása tapasztalatait összegezve.
2023. május 17., 14:452023. május 17., 14:45
A miniszterelnöki főtanácsadó szerdán az MTI-nek elmondta: az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságával és Járai Zsigmonddal, a csángó-magyar együttműködést koordináló miniszterelnöki megbízottal együtt, az MCSMSZ felügyelő bizottságának tagjaként is látogatta végig azoknak a fejlesztéseknek a helyszíneit, amelyek az elmúlt négy évben történtek.
Előzőleg hat éve járt a Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttsége Csángóföldön. A mostani, Pánczél Károly bizottsági elnök vezette delegációban a testület öt tagja, Jakab István parlamenti alelnök, két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vett részt.
Csángóföldön 34 településen körülbelül 55 ezer magyar ajkú, vagy önmagát magyarnak valló lakos él, közülük 22 településen mintegy 2200 gyermek naponta részesül étkeztetésben, és tanulja a magyar nyelvet, fejlesztik tovább a magyar kultúrával, hagyományokkal kapcsolatos ismereteit – részletezte a miniszterelnöki főtanácsadó. Most mintegy 70 pedagógus végzi a tanítást, rajtuk kívül az MCSMSZ-nek 38 olyan munkatársa van még, akik a hagyományőrzést vagy pedig a népi hangszeroktatást tanítják.
Fotó: Facebook/Dr. Szili Katalin
A tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest Bákó megye volt az egyetlen Romániában, ahol az önmagukat magyarnak vallók létszáma nőtt. A tavalyi cenzuson hétszázalékos növekedést regisztráltak a Bákó megyei magyarság létszámában a 2011-es adatokhoz képest.
Örömre ad okot, hogy a cenzus adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – mondta el a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora.
„Jelentős eredményeket értünk el, bízom benne, hogy a következő évek fejlesztései tovább fogják segíteni azt, hogy az itt élők az identitásukat, önazonosságukat megőrizzék, azáltal, hogy hozzájutnak a magyar nyelvi kultúrához, támogatják őket a hagyományok ápolásában, megőrzésében” – mondta Szili Katalin Felidézte: 2006-ban, még házelnökként járt először Csángóföldön Bogdan Olteneanuval, a román képviselőház akkori elnökével együtt, amiről, mint mondta az egyik marosvásárhelyi lap úgy számolt be, hogy „IV. Béla után Szili Katalin volt az első magyar közjogi méltóság, aki Csángóföldre látogatott”. Úgy értékelte:
Fotó: Facebook/Szászfalvi László
Elmondása szerint örömmel tapasztalta – és ezt Pogár László, a szövetség elnöke is megerősítette –, hogy az MCSMSZ-nek jó a kapcsolata a polgármesterekkel és egyházi képviselőkkel, mára már sikerült a szervezetnek is olyan tekintélyre szert tennie, amely alapján az együttműködéseket tartalmassá és távlatossá tudják tenni.
Szili Katalin kifejezte meggyőződését, hogy a csángóföldi programok folytatódni fognak, hiszen a magyar alaptörvény leszögezi, hogy a magyar állam felelősséget visel a határon kívül élő nemzettársakért. „Erőnkhöz képest ezeket a feladatokat tovább fogjuk gondozni, hiszen látható, hogy ennek az eredményei ki is mutathatók” – ígérte a miniszerelnöki főtanácsadó.
Nemcsak a magyar nyelv és kultúra (vissza)tanítására, de a csángó gyerekek lelkének formálására is hangsúlyt fektet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) tehetséggondozó programja – mondta el a Krónikának Orbán Imola pszichológus, programfelelős.
A magyar állam támogatásával vásárolt és felújított magyar házat avattak vasárnap a csángóföldi Nagypatakon.
Egyed Ákos történész vehette át idén a Kincses Kolozsvár-díjat, melyet hétfőn este adtak át az erdélyi város magyar színházában a 15. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján.
A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) a létezés magyar minőségének egyik különleges formája; nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk – jelentette ki Nagy János.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben az ország legtöbb régiójában, de légköri instabilitással terhelt időszakokra is számítani lehet.
Bár a mondás szerint hétfőn még a fű se nő, a kincses város Főtere már a déli órákban megtelt élettel, perdülő szoknyákkal és koppanó csizmák hangjával. Videóban mutatjuk.
Derűlátók a regionalizmus térnyerése tekintetében a TEUS – Transilvania Noastră – Erdélyünk – Unser Siebenbürgen regionalista egyesület tagjai, akik a Kolozsvári Magyar Napok keretében fejtették ki véleményüket a transzilvanizmusról.
Egy személy életét vesztette, ketten súlyosan megsérültek hétfőn egy Máramaros megyei közlekedési balesetben.
Ismét leállították a termelést az egyetlen romániai műtrágyagyárban, a marosvásárhelyi Azomureșben – írja az Economedia.ro gazdasági portál.
Frissítette az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat, amelyek hétfőn és kedden is érvénybe maradnak az ország nagy részén.
Református gyülekezeti házat avattak vasárnap a Kolozs megyei Búzában – a mezőségi falu 440 lelkes református gyülekezete magyar állami támogatással épített új gyülekezeti otthont a 2006-ban felszentelt temploma mellé.
Frontálisan ütközött vasárnap két autó Brassó és Sárkány között, Vledény környékén – tájékoztatott a rendőrség közlekedési információs központja, az Infotrafic.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!