Bákó megyében 353 fővel többen vallották magukat magyarnak most, mint tíz évvel ezelőtt
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Örömre ad okot, hogy a romániai népszámlálás adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – jelentette ki a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora. A háromszéki származású pedagógus – aki 2000 óta dolgozik a szövetségben – szerint mindenképpen reménykeltő, hogy nőtt azoknak a száma, aki magyarnak merték vallani magukat a lakosságfelmérésen – annak ellenére, hogy Bákó megyére is jellemző a demográfiai fogyás.
2023. február 03., 19:502023. február 03., 19:50
2023. február 03., 19:512023. február 03., 19:51
A tavalyi romániai népszámlálás frissen közzétett eredményeiből kiderül: 353 fővel többen vallották magukat magyarnak Bákó megyében, mint 2011-ben. Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett megyei bontású adatok tükrében a tíz évvel korábban regisztrált eredményekhez viszonyítva a jelentős magyar lakosságú megyék közül csak Bákó megyében emelkedett a magyarság száma. A 2011-es cenzus adatai szerint a megye összlakossága 616 168 fő volt, ebből 558 507-en vallották magukat románnak és 4208-an magyarnak. A friss adatok szerint fogyott a lakosság Bákó megyében is: a 601 587 személyből 502 150-en románnak vallották magukat,
Tehát 353 személlyel többen vallották magyarnak magukat, mint tíz évvel ezelőtt, így 8,39 százalékkal emelkedett a magyarok száma Bákó megyében.
Csángóföldön az MCSSZ az egyedüli magyar intézmény
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora a Krónikának rámutatott, a növekedés szorosan összefügg azokkal a programokkal és eredményekkel, amelyeket a szervezet az elmúlt évtizedekben föl tudott és föl tud mutatni.
Oktatási, kulturális, hagyományőrző programokat működtet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Csak a civil oldal, vagyis a szövetség és annak oktatási programja az, ami magyar vonatkozásban fejlődést tud hozni” – fejtette ki Hegyeli Attila. Mint mondta, a pozitív eredmények tekintetében sokat jelent a támogatások és fejlesztések rendszere, a Magyar Házak hálózatának létrehozása és működtetése közel húsz településen: az oktatási, kulturális, hagyományőrző programok keretében 140 személyt foglalkoztatnak. „Nem arról van szó, hogy demográfiai értelemben szaporulatról beszélhetnénk, hanem arról, hogy
Tehát a magyarság megerősödéséről van szó, aminek nagyon örülök” – fogalmazott Hegyeli Attila. Az oktatási koordinátor arra is rámutatott, hogy ez a pozitív fejlemény semmiképpen nem jöhetett volna létre a magyar kormány támogatása nélkül, hiszen száz százalékban onnan származik minden forrás, aminek köszönhetően működhet a Magyar Házak hálózata és az egész szövetség. „Enélkül egészen biztosan nem született volna a népszámláláson ez az eredmény” – mondta Hegyeli Attila.
Sok csángó fiatal tér vissza tanulmányai végeztével szülőföldjére
A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 130 főállású alkalmazottja van, közülük szinte mindenki a Csángóföldön lakik, kevés köztük az ingázó. Helyszín szempontjából kivétel a szövetség által működtetett csíkszeredai bentlakás, amely a hargitai megyeszékhelyen fogadja a csángó gyerekeket.
Hegyeli Attila oktatási koordinátor 2000 óta dolgozik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél
Fotó: Hegyeli Attila/ facebook
A szövetség munkatársai nagyrészt székelyföldiek, akik pedagógusként kerültek a Csángóföldre. Hegyeli Attila azt is elmondta, nagyon örül annak is, hogy a tanítványaik között több tucatnyian vannak, akik tanulmányaik, az egyetem elvégeztével visszajöttek szülőföldjükre, ott dolgoznak. „Ez visszaigazolása az oktatási programnak, mindenképpen pozitív megerősítés” – fogalmazott a koordinátor.
Kérdésünkre, hogy a csángómagyar fiatalok közül sokan keresnek-e boldogulást erdélyi magyar vagy magyarországi közegben, azt válaszolta, hogy szép számmal vannak ilyen emberek, és növekedőben van azoknak a száma, akik a magyar identitást választják. „Egyébként a népszámlálás nem zajlott barátságos közegben, ennek ellenére sikerült elérni a magyarság számának növekedését. Azok a számlálóbiztosok, akik a falvakat, házakat járták, általában nem voltak magyar érzelmű emberek. Bár nem tapasztaltuk, hogy nyomást gyakoroltak volna az emberekre, de
Ezt lazán átugrották több helyen, de ez nemcsak Csángóföldre volt jellemző” – mondta Hegyeli Attila. Hozzátette, a cenzus első, önkitöltős szakaszában segítettek az embereknek a szövetség pedagógusai, így biztosan ez is hozzájárult a magyarság számának növekedéséhez.
Nagyon erős a csángók katolikus identitása
Hegyeli Attilával arra is kitértünk, hogy azok, akik a Csángóföldön magyarnak vallották magukat, egyszersmind római katolikus vallásukat is vállalták a népszámláláson.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Kifejtette, olyanok is sokan vannak a csángók körében, akik bár katolikusnak vallják magukat, nem tudnak magyarul. Nagyon erős a jászvásári római katolikus püspökség hatása, ennek területén 100 ezer fölötti a katolikusok száma, és ez nagy számnak számít. Megkérdeztük Hegyeli Attilától azt is, hogy mi a helyzet jelenleg a szentmisék nyelvével. Mint mondta, a szentmisék román nyelvűek, de havonta egyszer Bákóban magyarul is miséznek, amit két, a környező falvakban, a püspökség területén szolgáló plébános vállalt el. „Ennek is örvendünk, ez is jelentős előrelépés, azt reméljük, hogy a püspökség engedélyezni fogja, hogy falvakban is lehessenek magyar nyelvű szentmisék” – tette hozzá Hegyeli Attila.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A magyar kultúra napja alkalmából osztotta meg gondolatait a Krónikával Kádár Elemér néptáncpedagógus, aki évek óta életvitelszerűen a moldvai Csángóföldön él és dolgozik.
Az elmúlt 3–4 évben óriásit sikerült előrelépni a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében, a közösség szülőföldön tartásában – jelentette ki szerdán Szili Katalin háromnapos csángóföldi látogatását követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár tavaly őszre ígérték az átadást, még neki sem fogtak a brassópojánai nyári bobpálya megépítésének. Sőt újra kell tervezni a téli-nyári szánkó projektjét, ugyanis számos probléma felmerült.
Székelykeresztúron tartotta tisztújító Országos Küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A párt élére két évre megválasztott Zakariás Zoltán beszédében úgy fogalmazott: ,,Szerepünk adott. Szükség van ránk, s csak rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk".
Marosvásárhelyen és a Fehér megyei Bisztrán kishaszonjárművet ittas állapotban vezető sofőrt vettek őrizetbe a rendőrök. Mindkét gépkocsivezető jelentős anyagi kárt okozott a karambolozással.
A vagonok tetején készült szelfi nem kap lájkokat, hanem elveszi az életed! – ezzel a szlogennel indít kampányt fiatalok körében a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság.
Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) jelentése szerint az ilyenkor szokásosnál melegebb időjárás várható, de esőzésekre is kell számítani az elkövetkező időszakban.
Illegálisan tartott, nem halálos fegyvereket és orvhalászatra szolgáló felszerelést foglaltak le a rendőrök egy marosludasi férfi lakásán, 24 órára őrizetbe vették.
Le kellett állnia egy utasszállító vonatnak Székelykocsárd közelében a bozóttűz miatt - közölte szombaton a Fehér megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Székelykeresztúron tartotta március 22-én, szombaton országos küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Szövetség. A tisztújító küldöttgyűlés újraválasztotta Zakariás Zoltánt a párt elnökévé.
A gyulafehérvári fogdába került egy 37 éves férfi, aki szóváltásba keveredve pofonokkal akarta megerősíteni álláspontját, két áldozata feljelentést tett.
Egy Temes megyei volt drogdíler, aki 3 év és 4 hónapos börtönbüntetését tölti, arról beszélt, hogy a kábítószer rabja volt öt évig és gyerekek, kiskorúak vásároltak tőle drogot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!