A szakiskola nem az oktatás vége, sok diák továbbtanul a szakoktatást követően
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája
Annak a fiatalnak, aki jól megtanult egy szakmát, biztos jövője van, a szülők viszont különböző okok miatt viszolyognak a szakoktatástól, ugyanakkor Romániában óriási méreteket ölt a szakmunkáshiány, a szakiskolai hálózat pedig nem felel meg az elvárásoknak – mondták el oktatók, szakemberek a Krónika megkeresésére.
2019. szeptember 30., 08:562019. szeptember 30., 08:56
2019. szeptember 30., 19:302019. szeptember 30., 19:30
A szakiskolai hálózat képtelen megfelelni a szülők és a diákok elvárásainak, nincs megfelelő szakoktatói gárda, hiányos a szakmatanuláshoz szükséges didaktikai felszerelés, azaz a minisztérium nem ruházott be egy korszerű szakoktatási hálózatba – fogalmazták meg sokan annak kapcsán, hogy szeptember ötödikén megjelent a Hivatalos Közlönyben Valer-Daniel Breaz ügyvivő oktatási miniszter rendelete. Eszerint azok a nyolcadik osztályt végzett diákok tanulhatnak tovább középiskolában, akiknek a bejutási átlaga eléri az ötöst, a többieknek szakiskolában kell folytatniuk tanulmányaikat.
A szakiskolai oktatás körül több fronton is viták alakulnak ki. Sokan úgy vélekednek, hogy a minisztérium elhamarkodott döntést hozott, mert nem erősítette meg a szakoktatást, a gazdasági élet szereplői azonban évek óta kilincselnek szakmunkásokért. Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós agrárvállalkozó szerint a szakiskolai oktatással kapcsolatos vita álvita, amiben nem veszik figyelembe a gazdasági szereplők véleményét:
Fazekas szerint a mezőgazdaság még nehezebb helyzetben van, hiszen Erdélyben alig működnek mezőgazdasági szakiskolák. Úgy véli, ezen a területen olyan oktatási rendszert kell megvalósítani, ahol a mintafarmok az agrárvállalkozók farmjai legyenek. „A legtöbb farm szívesen fogadna diákokat, hiszen minden területen kell a jó szakmunkás” – magyarázza a gazdaszervezet vezetője, aki nyugat-európai példákkal igazolja, hova kell felzárkózzon a romániai szakmunkásképzés. „Nyugaton nem az agrármérnök a gyakorló gazda, a gazdáknak viszont van mesteri képzése is. Akkor tudnak pályázati forrásokhoz hozzájutni, ha a kötelező gazdaképzéseket elvégezték. Az agrármérnök az államigazgatásban, a kutatásban és a szaktanácsadásban dolgozik. Ezzel szemben a gazdáknak a praktikus tudnivalókat kellene megtanítani a hároméves szakiskolai képzésen, ahogy ez Svájcban, vagy máshol is működik” – magyarázza Fazekas Miklós.
Megkérdeztünk néhány szakoktatási intézményvezetőt is a kialakult helyzetről. A marosvásárhelyi Constantin Brâncuşi Technológiai Líceum az építőipari szakképzés területén kínál hároméves szakiskolai és négyéves szaklíceumi oktatást. A román és magyar tagozattal egyaránt működő iskola építőipari és épületgépészeti műszaki rajzoló technikusokat, a szakiskolai osztályokban víz-gázszerelőket, festő-mázolókat, tapétázókat, kőműveseket, kőfaragókat, épületács-asztalosokat és egyéb építőipari szakmunkásokat képez. A marosvásárhelyi iskola három évtizedes története kicsiben a romániai szakoktatás leépülésének a története is.
Öt évvel ezelőtt egy faipari iskolával vonták össze, a mai diáklétszám pedig mintegy kétszázra zsugorodott. Így is egyedüli Maros megyében, hiszen magyar nyelvű szakiskolai képzés más iskolákban csak elvétve akad. Az iskola aligazgatónője, Nemes Andrea tanárnő nem túl optimista. A tanfelügyelőség idén már nem hagyta jóvá a magyar tannyelvű szakközépiskolai kilencedik osztályt, de a négy szakiskolai osztály iránt sincs túl nagy érdeklődés. A marosvásárhelyi elméleti líceumokban gyakorlatilag minden nyolcadikat végzett gyerek számára van hely, így Nemes szerint nem véletlen, ha a leggyengébb tanulók is oda iratkoznak.
– magyarázza a kedvezőtlen Maros megyei helyzetet a szakiskola aligazgatója. Példát is mond: 2014-ben a cégek 400 építőipari szakmunkást és technikust igényeltek iskolájuktól, de a hivatalos beadványra a tanfelügyelőség egyetlen szaklíceumi osztályt hagyott jóvá... Ez a trend folytatódik, ami jól mutatja, hogy az oktatásügyi minisztérium nem gondolta végig a szakoktatás megerősítését. Pedig az érettségi eredmények azt mutatják, hogy az a diák, aki a képességvizsgán kettest vagy hármast ír, az érettségije sem fog sikerülni. Nemes Andrea szerint a szakoktatás csak akkor fog működni, ha a szakiskolai és a szaklíceumi osztályok számának növelésével csökkentik az elméleti középiskolák osztályszámát. „Ma az a helyzet, hogy szinte minden gyerek líceumot szeretne végezni, mert a szülők szégyennek tartják, ha egy nyolcadikat végzett diák szakiskolába iratkozik” – magyarázza Nemes Andrea, aki a kormány döntését jónak tartja, azzal a feltétellel, hogy a tanfelügyelőség ennek megfelelő beiskolázási tervet hagyjon jóvá.
A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája sikertörténetté vált. Eddig három évfolyam végzett, több szakon van túljelentkezés.
A 2014-ben magyar állami támogatással induló szakiskola cégek részvételével, duális képzésben működteti az elektromos műszerész, a villanyszerelő, az asztalos és víz-gázszerelő szakot, ahol az oktatás mögött álló vállalatok plusz ösztöndíjat és a gyakorlati képzés számára megfelelő műszaki hátteret biztosítanak. Nagy Tibor református lelkész, a szakiskola vezetője szerint diákjaik hetven százaléka azoknál a cégekben marad, ahol gyakorlatozik, de vannak vállalatok, ahol ez az arány száz százalék, olyan fizetést és munkakörülményeket ajánl a munkaadó. Nagy Tibor szerint nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy szakiskolába a leggyengébb képességű diákok iratkoznak, hiszen náluk a tanulók harminc százaléka líceumba is mehetett volna. Felsorolja a szakiskolai képzés tantárgyait, amelyekben a szaktantárgyak mellett helyet kap a líceumi kilencedik és tizedik osztályban oktatott alaptantárgyak jelentős része. A szakiskola tehát nem az oktatás vége, hanem sok diák számára egy állomás, amit egy líceum nappali, vagy esti tagozatán folyathat 11. osztályban: a református szakiskola végzettjeinek a 20 százaléka tovább tanul.
– fogalmaz a szakiskola vezetője.
Nagy Tibor kihívásnak tartja a szaktanári gárda kiválasztását, amit nehéz, de nem lehetetlen feladatként jellemez. Ennek egyik oka a tanügyi fizetés, hiszen a vállalkozói szférában egy mérnököt jobban megfizetnek, mint az oktatásban. A másik ok, hogy eleve kevesebb a magyar műszaki szakember, mint a magyar-, angol- vagy matematikatanár. A humánerőforrás-gondok ellenére az utóbbi öt évben a kolozsvári szakiskolának sikerült megfelelő szaktanári gárdát toboroznia.
A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) tavaly megszervezte a szakoktatásban dolgozó magyar pedagógusok első konferenciáját, és idén szervezik a másodikat. Nagy szerint fontosak ezek a fórumok, hiszen fogódzót nyújtanak a pedagógusoknak. „Amennyiben ősztől nagyobb lesz az érdeklődés, tudunk bővíteni. Amikor egy-egy szakot akkreditáltatunk, rögtön indíthatunk hasonló új szakokat. A cégek részéről óriási a kérés: hosszú lista van, hogy milyen szakemberekre lenne szükség, úgyhogy jó esély van új szakok indítására is” – összegzi terveiket a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájának vezetője.
Nagy István, a pécskai iskola fizikatanára szerint a nyolcadikosok jellemzően olyan iskolákat választanak, amilyeneket a szüleik jónak látnak számukra. „A szülők szakiskolába is elküldenék gyerekeiket, ha mindenhol lennének megfelelő szakok, illetve a rendelkezésükre álló információk meggyőznék őket arról, hogy a gyerekük jól fog vele járni” – fogalmaz az Arad megyei pedagógus, aki azért nem tartja jónak a mostani kormánydöntést, mert a szaktárca ezzel országszerte csökkenti a középiskolák számát, de ettől sem a romániai közoktatás, sem benne a szakoktatás nem lesz jobb. Nagy szerint hűbelebalázs módjára nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni egy rendszert, jól átgondolt stratégia nélkül. Úgy véli, a szórványban tanuló magyar diákok nehezebb helyzetbe kerülnek, mert a magyar iskolaközpontoktól eleve sokan ódzkodnak. A mindennapi gyakorlat a helyben tanulást és a lehető legrövidebb ingázást részesíti előnyben.
– magyarázza a szórványbeli szakiskolai oktatás buktatóit Nagy István pécskai tanár.
Amint arról már beszámoltunk, a szeptemberi szakminisztériumi döntéssel egyetértett a társadalmi párbeszédért felelős oktatási bizottság, amelyben részt vesznek szülők, diákok és a tanügyi szakszervezetek is. Az új intézkedés ellen tiltakozott az Országos Diáktanács, illetve a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) is. A diákszervezetek szerint a rendelet tovább mélyíti a szakadékot az elméleti és a szakoktatás között, és megbélyegezi a szakiskolába iratkozókat. A rendeletet az államelnöki hivatal is bírálta. Klaus Johannis államfő közleménye szerint az intézkedés szegregál, és nincs tekintettel a tanulók egyéniségére. A minisztérium intézkedéséről a sajtóban és a közösségi oldalakon is élénk vita alakult ki. A megyei tanfelügyelőkkel éppen a napokban tárgyal a bukaresti oktatási minisztérium vezetősége szakoktatási témában is.
A konklávé május 8-án Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a katolikus egyház vezetőjének, aki XIV. Leó pápa néven kezdi meg szolgálatát. A pápaválasztásról Oláh Zoltán nagyprépost, kanonok beszélt a Krónikának.
Országos premierként jóváhagyta a környezetvédelmi minisztérium 2000 hektárnyi erdőterület parkerdővé alakítását Brassó környékén.
A 33,6 köbméter illegálisan szállított faáru mellett egy Suceava megyében bejegyzett utánfutós tehergépkocsit is lefoglalták a Bihar megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai egy ellenőrzés során Nagyürödgdön.
Előbb 24 órára, majd bírósági döntés alapján 30 napra őrizetbe vettek két szatmárnémeti férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kiskorúaknak árult drogot.
Két ember meghalt, ketten pedig súlyosan megsérültek egy pénteki balesetben a Kolozs megyei Nádasszentmihályon.
Természetbarátokat és környezetvédelem iránt érdeklődőket várnak szombaton a kolozsvári Keleti parkba, ahol egy különleges vezetett túra keretében szakértők mutatják be a terület értékeit, biodiverzitását.
A kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) automatizálási és számítástechnika kara két eseménnyel várja szombaton a középiskolás diákokat és szüleiket: matematika felvételi szimulálásával, valamint nyílt nappal.
Országos tüntetéssorozatot szervez május 9-én, este a Declic szervezet a szélsőségesek hatalomátvétele ellen. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Brassóban várják a résztvevőket.
Közös felhívást tettek közzé az államelnök-választás tárgyában a romániai magyar egyházak főpásztorai. Az egyházfők arra kérik a romániai magyar választópolgárokat, azt a jelöltet támogassák, aki alkalmas a szélsőséges politikai erők ellensúlyozására.
Május 12. és 15. között forgalomkorlátozásra kell számítani a Temes megyei Marzsinán a vasúti átkelő felújítási munkálatai miatt. A regionális vasúti igazgatóság ideiglenes átkelőhelyet alakít ki a gépjárművek számára.
szóljon hozzá!