„Ha nagy hiba nem történik, megnyerjük Vásárhelyt” – Kelemen Hunor az RMDSZ választási számításairól

Persze ezek ma már kisebb tömegeket jelentenek: még a magas választási részvétel jellemezte Szilágyságban vagy a Székelyföldön is érződik, hogy egyrészt a szabályok sem teszik lehetővé a nagy összejöveteleket, másrészt mindenki próbálja óvni magát és a környezetét a megfertőzéstől. Azt is láttuk ugyanakkor, hogy az emberek nagy többsége nem ódzkodik szóba állni a politikussal, ha maszk van rajta, és betartja a távolságot.

Marosvásárhelyen egész jól működött a door-to-door kampány, ugyanakkor most voltam Krasznán, ahol teljesen normálisan lehetett maszkban beszélgetni az emberekkel. Ha megkérdezzük őket, hogy elmennek-e szavazni, sokan igennel válaszolnak, de nem minden településen ugyanaz a hozzáállás. Viszont van nekünk egy másik, a járványtól független problémánk a jelenléttel: rengeteg olyan település van – Maros megyében például 16 –, ahol egyetlen polgármesterjelölt van, a miénk, emiatt nehéz mozgósítani, ennek ellenére kötelességünk elmagyarázni, hogy a megyei önkormányzat elnökéről és a tanácsosi listáról is szavazunk. És természetesen az önkormányzati választásoknak a mi szempontunkból van egy sajátossága, hogy mi országosan nem méretkezünk meg, hiszen az ország felében nincs listánk, a Kárpátokon túl nincs szavazat.

– Matei Ion Arámabányáról (Baia de Aramă), Constantin Pena Greci községből, Mehedinți megyéből. Ismerősek a nevek? Az RMDSZ indítja ezeket a román polgármesterjelölteket.

– Igen, ismerősek, annak idején elküldték a kollégák a listát. Ez a megyei szervezet kérése, döntése volt, ezek az emberek óhajtottak az RMDSZ színeiben indulni, vállalták a programunkat.

Azért fontos ez, mert ritkán fordul elő, hogy román vagy román nevű ember, de mindenféleképpen román környezetben, ahol csupán néhány magyar család él, vállalja az RMDSZ programját.

– Sorrendben a nyolcadik helyhatósági választásnak vág neki az RMDSZ, kemény csata vár rá Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben. Miként látja az itteni, és természetesen általában az esélyeket?

– Romániában van mintegy 220-225 olyan önkormányzat, amelyet az elmúlt harminc év szavazási szokásait ismerve egyfordulós polgármester-választással meg lehet nyerni. Ebből ma 200 a mi polgármesterünk, 15 az MPP-é.

Nyilván az a célunk, hogy megőrizzük a kétszáz mandátumot, ez jó, tisztességes eredmény. Ha visszanézzük a magyar–magyar versenyt 2008-ig, nagyjából ezekről a számokról beszélhetünk. Marosvásárhely különösen fontos számunkra, a város megérdemelné, hogy visszakerüljön magyar vezetésbe. Négy évvel ezelőtt is jó esélyünk volt, de ahogy akkor is mondtam, ma is határozottan állítom: a Szabad Emberek Pártját (POL) azért hozták létre, hogy ne nyerjünk, a szavazatok száma is ezt mutatta.

Szatmárnémetit meg kellene őrizni. A város fejlődött az elmúlt négy évben, Kereskényi Gábor első eséllyel indul, és úgy látom, a lakosság nem akar visszatérni a 2012–2016 közötti időszakhoz. Vannak még érdekes helyek, amelyeket meg lehet nyerni, Szászrégen ezek közé tartozik, de Tasnádot is jó eséllyel visszanyerjük Tóga Istvánnal. A magyar–magyar versenyből meg kiderül, mit nyerünk meg mi, mit a politikai ellenfeleink. De úgy számolom, hogy 200 körüli polgármesteri tisztséget megszerzünk, talán meg is haladjuk.

mi mindkét megye vezetését megszereztük már közvetlen választáson, de ugyanígy el is veszítettük. Ha e két utóbbi megye irányítását nem őriznénk meg, nagy veszteség lenne, mert tetszik, nem tetszik, a román adminisztráció olyan, hogy a megyéknek jelentős hatásköre van a települések életére, fejlesztésére, ezért nem mindegy, ki vezeti. Optimista vagyok, remélem, hogy sikerülni fog.

– Újdonságnak számít a kampány során tett kijelentése, miszerint mindenütt a győztes köré kell koalíciót szervezni, és nem ért egyet azzal, hogy a versenyben alulmaradtak a győztest kihagyva ellenkoalíciót hozzanak létre. Ezek szerint tévedtek, amikor például 4 évvel ezelőtt Bihar megyében ellenkoalíciót hoztak létre a PNL-lel szemben?

– Négy évvel ezelőtt Ilie Bolojan kétharmaddal elnyerte a polgármesteri tisztséget Váradon, de a megyét elveszítették a liberálisok, mert a tanácselnököt akkor nem közvetlenül választották. Bolojannal annak idején többször tárgyaltam, én több javaslatot is tettem neki, ő egyet nekem, mégpedig hogy legyen RMDSZ–PNL-koalíció, és ők vezessék a megyét is, mert megnyerték. Elmondtam, hogy nem nyertek, hiszen egy szavazatuk hiányzott ehhez a testületben. Az utolsó ajánlatom az volt, hogy a négyéves mandátumot kettéosztva két évig mi, két évig ők vezessék Bihar megyét, közben a másik párt adja a két alelnököt, így tarthatnánk egyensúlyban a megyeszékhelyen megszerzett kétharmadukat.

Amikor arra utaltam, hogy nyertes ellen nem kell koalíciót létrehozni, a közvetlen módszerrel megválasztott megyei tanácselnökre és polgármesterre utaltam. Mert ha nyer egy polgármester, és van egy 40 százalékos csapata, akkor a mellé kell koalíciót szervezni, ellenkező esetben visszaveti a település fejlődését. Ellenkoalíció választhat ugyan alpolgármestert vagy megyei alelnököket, de nem kapnak hatásköröket, akkor csak a fizetésüket veszik fel. Ha nem lehet végrehajtani az önkormányzati döntéseket, akkor a település nem fejlődik, és abból senkinek nem lesz semmilyen haszna.

Ezért is működtünk együtt bizonyos megyékben a demokrata-liberálisokkal (PDL), majd liberálisokkal (PNL), máshol a szociáldemokratákkal (PSD).

– Ugyanez lesz az alapállás a Székelyföldön is, ha nem RMDSZ-es polgármester szerez mandátumot?

– Az lesz, mint Gyergyószentmiklóson, ahol négy éven keresztül az MPP-s Nagy Zoltán polgármesterrel együtt alkottunk többséget, nekünk alpolgármesterünk volt. Most versenyben vagyunk, és nem volt konfliktus a városban az RMDSZ és az MPP között.

Kérdezem én: vajon Maroshévízen miért kell egyetlen embert szerepeltetni a listán? Ennyiből áll a jelöltlistájuk. Vagy mire jó román polgármestert támogatni a magyar jelölttel szemben Négyfaluban? Mi sehol nem támogatunk román elöljárót magyar emberrel szemben, teljesen mindegy, hogy MPP-s, néppárti vagy EMSZ-es.

Mi ott tudtunk megegyezni a román pártokkal, ahol az MPP-vel, EMNP-vel kötendő megállapodásnak a művészi értékén túl nincs jelentősége, mert demográfiailag elveszítettük a lehetőségét annak, hogy magyar önerőből bejussunk a megyei önkormányzatba. Tizenhat évvel ezelőtt elvesztettük a képviseletet a Hunyad, 12 évvel ezelőtt a Beszterce-Naszód megyei tanácsban, mindenütt öt százalék alatti a magyarság számaránya, és csak úgy tudunk visszakerülni, ha valamilyen megoldást találunk. Hunyad megyében a liberálisokkal, Besztercén a PSD-vel egyeztünk meg ennek érdekében, itt a magyar összefogásból se lehetett volna 7 százalékot szerezni.

Önkormányzati választáson a magyar–magyar verseny Székelyföldön, tömbvidéken régi hagyományokra tekint vissza, senki sem hallotta, hogy emiatt a kollégáimmal panaszkodtunk volna. A szülőfalumban, Csíkkarcfalván is van verseny, amit magyar ember fog megnyerni, és ez jól van így. Viszont ahol a dolognak teljesen más a kimenetele… Bennünket senki nem tud azzal vádolni, hogy van egy kiváló EMSZ-es polgármesterjelölt, és mi beálltunk a román mögé. De tudok mondani többet is, ahol fordítva történik. Hogy ennek mi az értelme, nem tudom, de valószínűleg a Mezeiéhez képest szerényebb intellektuális adottságaim nem bírják fölfogni ezt a stratégiai gondolkodást.

– Gondolom, nem lepték meg a magyar kormány számos képviselőjének állásfoglalásai, amelyekben nyíltan az RMDSZ támogatására buzdítják az erdélyi magyarokat. Orbán Viktor kormányfővel miben maradtak, amikor a hét elején Budapesten találkoztak?

– Abban, hogy jó eredményeket érünk el a választáson. Nem volt az tervezett találkozó, egy kávé mellett beszélgettünk az erdélyi magyar helyzetről, Romániáról.

Minden választáson fontos az üzenet, már együtt is kampányoltunk. Úgy gondolom, a 2011 után eltelt időszakban sok minden a helyére került, ez tisztességes partneri viszony, amiben persze ott van az európai néppárti tagságból eredő viszony is. Tehát ezt nem szabad kizárólag egy választás, egy kampány perspektívájából nézni, hiszen elég idő eltelt, hogy ennek legyen távlata, hagyománya. Teljesen mindegy, hogy erről ki mit mond, miért frusztrált Erdélyben.

A politikai stabilitás egyik képlete, hogy a néppárti alakulatok próbálnak többséget alkotni, és ennek a PNL mellett az RMDSZ is részese lehet. Ehhez viszont bizonyos feltételeknek teljesülniük kell, erősíteni kell a két párt közötti roppant alacsony bizalmi indexet, ami főleg Klaus Iohannis miatt ilyen. Másrészt figyelembe kell venni az erdélyi valóságot is, ahol a megyék közel 90 százalékában PNL–RMDSZ-együttműködés van. Ez nem változott meg akkor sem, amikor az államfő butaságokat beszélt, vagy amikor Rareș Bogdan okádta a gyűlöletet.

– Ha már feltétel: nem kellene ezt megelőznie egy bocsánatkérésnek Klaus Iohannis részéről az Erdély vélelmezett kiárusításáról tett kirohanása miatt?

– Ezt elmondtam már több helyen: Iohannistól továbbra is várom, hogy tisztázza a szövetség, de mindenekelőtt az erdélyi magyarok felé azt az ámokfutását. De nem beszéltem az elnökkel március vége, április eleje óta. Előbb-utóbb sor kerül erre,

Látom, hogy a Trianon-törvénnyel próbálkozik, ez a gesztus viszont akkor lenne sikeres, hiteles, ha rávenné a pártját, hogy a visszaküldött jogszabályt ne szavazza meg, a PSD ugyanis egyedül nem tudná átvinni.

– Kötött-e titkos megállapodást az RMDSZ a választások előtt?

– Nincsen se titkos, se kevésbé titkos, ez nem is lehetséges.