Fotó: Farkas Antal
Folyamatban van a villanyoszlopokon végigvezetett huzalok föld alatti járatokba való lefektetése a legtöbb erdélyi városban, ahol a felújítási munkálatokkal párhuzamosan a kábelek elásását is elvégzik már évek óta. Egyes megyeszékhelyeken ezzel szemben továbbra is akadozik a folyamat, mivel nincs egységes, illetve egyértelmű jogi keret, amivel az önkormányzatok a szolgáltatókat kötelezhetnék a városképet esztétikusabbá tevő eljárásra.
2014. április 15., 20:182014. április 15., 20:18
A Székelyföldön meglehetősen jó a helyzet: Sepsiszentgyörgy belvárosából például már évekkel ezelőtt teljes mértékben eltüntették az utcaképet zavaró kábeleket. Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser a Krónikának elmondta: bármelyik utcában végeznek korszerűsítési, csatornázási munkálatokat, az önkormányzat felszólítja a kábeleket üzemeltető szolgáltatókat, hogy rejtsék föld alá a vezetékeket.
„A cégek az esetek többségében partnerek ebben, megértik, hogy csökkennek a költségek, ha egyszerre végezzük el ezeket a munkálatokat. Saját kezdeményezésre ugyanakkor a szolgáltatók nem áldoznak kábelfektetésre” – fejtette ki a városmenedzser. Hozzátette: az önkormányzat már évek óta betiltotta, hogy újabb huzalokat függesszenek ki a levegőbe.
Bár Sepsiszentgyörgyön egy önkormányzati határozat már régóta kötelezte a kábeltulajdonosakat, hogy 2012-ig az egész város területén rejtsék el a huzalokat, az ötéves határidő túl optimista elvárásnak bizonyult.
„Kénytelenek vagyunk minden esetben együttműködni a szolgáltatókkal, hiszen ha egyszerűen levágjuk a kábeleket, nem a tulajdonost, hanem a fogyasztókat büntetjük, akik például internet-hozzáférés nélkül maradnak” – fogalmazott Czimbalmos Kozma Csaba. Hozzátette: egy másik probléma, hogy a még megmaradt huzalok nagy részét már nem is működtetik, egyik utcában például a 18 drótból 15 feleslegessé vált. Ezek többségének már gazdája sincs – például a kábeltelevízió-szolgáltatók megszűnése miatt –, de az is előfordul, hogy a tulajdonos nem vállalja ezek levágását.
Pénzhiányra panaszkodik a szolgáltató
Csíkszeredában felemás sikerrel zajlik a vezetékek elrejtése: egyes utcákban ezt összhangba hozták a felújítási munkálatokkal, máshol viszont nem sikerült idejében kiegyezni a szolgáltatóval, így a friss aszfalt fölött megmaradtak a kábelek.
Szőke Domokos alpolgármester elmondta: a korszerűsítési munkálatok megkezdése előtt mindig értesítik az Electrica áramszolgáltatót, amely azonban pénzhiány miatt nem mindig él a lehetőséggel. Kovács Artúr, az Electrica Hargita megyei kirendeltségének vezetője arra is rávilágított, hogy sok esetben költségesebb, ha az útfelújítási munkálatok előtt a földbe helyezik a huzalokat, ugyanis előfordulhat, hogy a munkagépekkel megrongálják ezeket.
Hasonló az eljárás Székelyudvarhelyen is, ahol noha városszintű fejlesztést nem terveznek, a nagyobb munkálatok alkalmával a kábelek lefektetését is elvégzik. Jakab Áron Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselő ugyanakkor rámutatott: a siker nem teljes, ugyanis hiába kerülnek föld alá a régi vezetékek, egyre-másra újabbak jelennek meg a levegőben. Udvarhelyen szintén az Electrica huzalai okozzák a legtöbb gondot, a szolgáltató pedig Csíkszeredához hasonlóan pénzhiányra hivatkozva odázza a szükséges munkálatokat.
Nem mindenhol hajlandóak együttműködni
Ennél nagyobb a probléma Marosvásárhelyen, ahol eddig mindössze hat utcában sikerült elásni a vezetékeket. Az önkormányzat már 2005-ben elfogadott egy határozatot, amely megtiltotta volna a levegőben található kábelek felszerelését, az akkoriban megjelenő telekommunikációs cégek azonban diszkriminatívnak nevezték az intézkedést, így az elképzelést végül nem lehetett megvalósítani.
A szolgáltatók egy része ráadásul azt a 2009-es kormányrendeletet is rendszeresen áthágja, amely alapján minden telekommunikációs cégnek a föld alá kell helyeznie új kábelrendszerét, ehhez pedig építkezési engedélyt kell kérnie. A városháza illetékesei szerint a megyeszékhelyen azért halad nehézkesen a kábelek lefektetése, mert hol a hivatalnak, hol a szolgáltatóknak nincs meg a szükséges pénzkeretük a munkálatok elvégzésére, így az útjavítást és a huzalok elásását nem lehet összehangolni.
Kolozsváron ezzel szemben jól haladnak a folyamattal: tavaly és idén összesen 38 utcában kezdték el a város föld alatti vezetékhálózatának kiépítését, amelynek egy része már el is készült – nyilatkozta lapunknak Kinizsi Zoltán, a városháza szakreferense. Mint rámutatott: az önkormányzat a városba bevezető utak korszerűsítését kezeli prioritásként, a felújítási munkálatokra vonatkozó szerződéseket pedig úgy kötötték meg, hogy azok a vezetékhálózat föld alá rejtését is tartalmazzák.
A kincses városban egyébként a Netcity program keretében már 2008-ban elkezdték a város föld alatti vezetékhálózatának kialakítását: ennek nyomán két év alatt a megyeszékhely 42 utcájában 82 kilométernyi vezeték került föld alá. A kolozsvári kábelhálózat hossza egyébként mintegy háromszáz kilométer, az eredeti tervek szerint pedig idén véglegesítették volna ezek elásását, Kinizsi Zoltán tájékoztatása szerint azonban a projekt vélhetően csúszni fog.
Jelentős projekt készül Nagyváradon
Nagyváradon a napokban írtak ki közbeszerzési eljárását 100 ezer négyzetméternyi közterület bérbeadására: a licitet megnyerő befektető fogja kialakítani a föld alatti vezetékrendszert. Ilie Bolojan polgármester már tavaly novemberben hadat üzent az épületek homlokzataira erősített kábeleknek, az elöljáró 2016-ig föld alatti járatokba száműzné a teljes kommunikációs hálózatot.
Ezzel kapcsolatban már az érintett szolgáltatók képviselőivel is tárgyalt az önkormányzat, a februári tanácsülésen pedig jóváhagyták a tenderkiírást. Ennek értelmében április 29-éig várják azon cégek jelentkezését, amelyek vállalnák, hogy kialakítják a legalább kétszáz kilométer hosszú föld alatti járatot, amely negyven évig marad a hatáskörükben.
A versenytárgyalás győztesének egyébként évente minimum 60 ezer eurót kell fizetnie a városnak a terület használatáért. Bolojan már korábban leszögezte, hogy a homlokzatok kábelmentesítését célzó beruházás bérleti díjából az önkormányzatnak 15 százalékot kell kapnia – az összeget a telekommunikációs cégek által a vezetékek lefektetése nyomán fizetendő díjak teszik majd ki. A beruházás értékét 9,5 millió euróra becsülik.
Nehéz kérdésnek nevezte a városok közterein, illetve az épületek homlokzatán vezetett kábelek ügyét Nits János, a szatmárnémeti önkormányzat urbanisztikai bizottságának elnöke, aki szerint mindamellett, hogy nagyon költséges beavatkozásról van szó, a törvénykezés sem világos, sőt egymásnak ellentmondó jogszabályok vannak érvényben a témában.
Mint kifejtette: míg egyes előírások kifejezetten tiltják, hogy a levegőben vezessék a különféle szolgáltatók elosztóhálózatának elemeit, létezik olyan törvény is, amely nem fogalmaz meg határozott tiltást. Egy 2012-es jogszabály ugyanakkor előírja, hogy minden városban ki kell dolgozni helyi szinten egy szabályzatot erre vonatkozóan, azonban az alkalmazási útmutatók a mai napig nem jelentek meg.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!