Bárányhúskínálat. A vásárlók többsége kisebb adagot vásárolna
Fotó: Borbély Fanni
Idén is 40-50 lej között alakul a húsvéti bárányhús kilogrammonkénti ára. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kis kérődzők pestisének tavaly őszi járványa komoly gazdasági károkat okozott a juhtartó gazdaságokban, idén márciusra azonban helyreállt az élőállat-export és a bárányhús iránti kereslet. A hazai fogyasztók számára árfelhajtó hatása van, hogy a gazdák többsége szívesebben értékesíti ősszel exportra a hízott bárányokat.
2025. március 10., 08:022025. március 10., 08:02
2025. március 10., 09:132025. március 10., 09:13
Idén április 20–21-én egybeesik a katolikus és protestáns, illetve az ortodox felekezetek húsvétja, ami kihatással van a bárányhús árának alakulására is. A tavaly ősszel többéves mélypontra zuhant élőállat-felvásárlási árak lejtmenete idén márciusra megállt: a gazdák nagy örömére húsvétra a régi felvásárlási árakat megközelítő, 20 lejes élősúly-kilogrammonkénti kínálattal álltak elő a belpiacra (is) bárányhúst szállító vágóhidak.
A juhászat lejtmenetét igyekszik megállítani a mezőgazdasági minisztérium gyorssegélye is, amely
60-40 százalékban román állami, illetve európai uniós forrásból. Az APIA szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint azok a gazdák igényelhetik az állatonként 248 lejes támogatást, akik legalább 50 anyajuhot vagy anyakecskét tartanak, a támogatásra jogosult maximális állatlétszám 300. A gyorssegélyre szóló igényeket 2025. március 21-ig lehet benyújtani az APIA megyei igazgatóságainál. Az állami hatóság ígérete szerint a támogatás összegét 2025. április 30-ig utalják át a juh- és kecsketartó gazdák bankszámlájára.
A kisebb juhászatok felszámolódtak, de a nagyok is jelentősen csökkentették az állomány létszámát
Fotó: Makkay József
„A támogatás jól jön, de nagyon sok juhtartó gazdát már nem tud megmenteni” – ecsetelte lapunknak az ágazatban uralkodó nehéz helyzetet Bajkó Zoltán állattenyésztési mérnök, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének juh- és kecsketenyésztésért felelős falugazdásza. A Gyergyóremetén 550 tenyészállatból álló juh- és kecskeállománnyal rendelkező agrárvállalkozó portálunknak elmondta, hogy a tavaly nyártól az országon végigsöprő kis kérődzők pestise súlyos gazdasági nyomot hagyott az ágazatban, sok kistermelő felhagyott az állattartással.
„Nehéz megmondani, hogy a járvány gazdasági következményei számszerűleg hány gazdát késztettek a juh- és kecskeállomány felszámolására, de Székelyföldön magas ezek aránya.
Mi is a felére csökkentettük a tavaly tavaszi állomány létszámát” – mutatott rá a nehéz helyzetre a székelyföldi falugazdász. A gazdákat leginkább az alacsony felvásárlási árak taglózták le tavaly ősszel, hiszen a pár hónappal korábbi, élősúly-kilogrammonkénti 20 lej fölötti értékesítési árhoz képest az állatkereskedők mindössze 12-13 lejt kínáltak októberben és novemberben.
Lassan kezd helyreállni a piac: Bajkó Zoltán szerint az áprilisi közös magyar–román húsvét idejére a vágóállatot felvásárló vágóhidak a bárányokért 20 lej körüli árat kínálnak élősúly-kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy a húsvéti bárány kilója a kereskedőknél 40-50 lej között fog mozogni. Vagyis nagyjából olyan áron, mint tavaly.
A szakember szerint az idei ellés jónak mondható, habár jóval kevesebb ikerellést jegyeztek, mint tavaly.
Igazából mégsem ez befolyásolja elsősorban a hazai bárányhús árának alakulását, hanem a súlyos munkaerőhiány, amivel az állattartó gazdaságok küszködnek.
Noha jó bevételnek számít a juh- és kecsketej feldolgozása is, munkaerőhiány miatt egyre kevesebb juhos gazda akar túrót és sajtot készíteni. A nagyobb állattelepek számára jobban megéri az export: az anyatejen tartott, és felhizlalt bárányokat egy tételben, októberben vagy novemberben értékesítik a közel-keleti és észak-afrikai országok felvevőpiacára.
Portálunk megkérdezte Csutak Nagy Lászlót, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnökét, miként látja a romániai juhágazat helyzetét. A Bukarestben dolgozó hatósági állatorvos szerint jó hír, hogy helyreállt a juhpestis miatt gondokkal küszködő romániai juhexport. A legnagyobb felvevőpiacot jelentő Jordánia mellé felsorakozott Marokkó és Tunézia is, a romániai állategészségügyi hatóság minden érdekelt országgal megújította a kiviteli engedélyeket.
,,Az elmúlt néhány év tapasztalata azt mutatja, hogy a fogyasztók már nem vásárolnak egy egész, vagy fél bárányt, ezért a bárányhús-kereskedelem egyre inkább visszaszorul az áruházak polcaira, ahol egy-két kilogramm bárányhúst is lehet venni. Ezzel magyarázható, hogy országszerte egyre kevesebb vágópont üzemeltetésére kapunk kérést, amit a megyei állategészségügyi hatóságok hagynak jóvá” – mutatott rá portálunknak az ANVSA országos alelnöke. Az állatorvos szerint a változás mögött elsősorban a bárányhús magas ára áll, de a hatóság továbbra is támogatja a helyi vágópontok kialakítását azzal a feltétellel, hogy azok megfeleljenek a minimális élelmiszer-biztonsági elvárásoknak.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Közel hat évvel ezelőtt újították fel az ópálosi szivattyúállomást, amellyel több ezer hektár termőföldet lehetne öntözni Arad megyében, de a berendezés csak néhány hónapig működött, mert a Marosból a csatornába szivattyúzott víz elszivárgott.
Nicușor Dan államfő hétfőre összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Viharos, zivataros időjárásra figyelmeztető előrejelzéseket bocsátott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Bihar megye az elmúlt években felismerte, hogy az egyik legnagyobb természeti erőforrása – a termálvíz – jóval több lehetőséget rejt magában, mint amit eddig kihasználtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!