„Aki nem nyalt, az repült” – Dr. Vargha Jenő László nyugalmazott adjunktus Szamosközi István módszereiről

Pap Melinda 2021. november 11., 13:44 utolsó módosítás: 2021. november 11., 14:48

„Aki nem nyalt, az repült” – jellemezte Szamosközi István módszerét a Krónikának a minősíthetetlen magatartása miatt össztűz alá került pszichológiaprofeszor volt kollégája, Vargha Jenő László pszichoterapeuta, nyugalmazott adjunktus.

„Aki nem nyalt, az repült” – Dr. Vargha Jenő László nyugalmazott adjunktus Szamosközi István módszereiről
galéria
Dr. Vargha Jenő László nyugalmazott adjunktus szerint szakmai előrehaladása alapján Szamosközi István teljesen méltatlan a tanári pozícióra Fotó: Facebook/Sărbătorește-ți viața

– Évtizedeken keresztül oktatott a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia Karán. Meg tudja erősíteni a volt diákok által lapunknak és más sajtóorgánumoknak megfogalmazott vádakat Szamosközi István professzorral kapcsolatban?

– Tavaly októberig tanítottam a pszichológia karon 1990 óta. '90-től óraadó tanárként, '91-től egész normával. Minden további nélkül meg tudom erősíteni: lekezelően bánt velük, szexista vagy más, esetleges hiányosságaikra vonatkozó negatív megjegyzéseket tett, lekicsinylőeket, megalázóakat. Nem mondanám, hogy minden egyes alkalommal vagy minden diáknak, de tett. Ez olyan tendencia volt, mely az utóbbi tíz évben egyre jobban hangsúlyozódott, erősödött.

– Az is elhangzott vádként, hogy a kollégáit is megpróbálta „betörni”, és aki nem hódolt be, azzal háborúban állt…

– Én voltam az egyik, akivel háborúban állt. Főképp azután, hogy a tanszékvezetői választásokon én voltam az egyedüli, aki ellene szavaztam.

– Mi volt a reakció erre?

– Voltak olyan kommentárok a részéről, hogy vannak árulók, akiknek lehet, hogy nincs itt a helyük. Akikkel nem jó együttműködni, akik szégyent hoznak a katedrára. Nem mondta ki nyíltan, de érteni lehetett, hogy kire céloz.

– Emiatt távozott az egyetemről?

– Nem, nyugdíjba vonultam. Attól kezdve, hogy nyíltan szembeszegültem vele, felvállaltam azt is, hogy ha megteheti, bármelyik pillanatban kiteszi a szűrömet. Mivel van praxisom, gyakorlati szakmám, nem féltem attól, hogy utcára kerülök. De sajnos a kolléganők nagy részénél ez nem így volt. Gyakorlatilag azzal szorította sarokba őket, hogy „aki nem nyal, az repül”.

A BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kara Kolozsvárt Fotó: Jakab Mónika

– És voltak, akik repültek? Akiket eltávolított az egyetemről?

– Volt, akit eltávolított az egyetemről. Volt egy fiatal tanársegéd kolléga, akinek szólt, hogy vegye ki a fülbevalót a füléből. Amit megtett, mert nem volt más választása. Aztán amikor Szamosközi kolléga elment két hónapra az Egyesült Államokba – a feleségének ösztöndíja volt –, a fiú visszatette a fülbevalóit. De Szamosközinek volt egy besúgórendszere, még amíg ott volt, megtudta. Amikor visszatért, az első dolga az volt, hogy kirúgta.

– A fülbevaló miatt?

– Emiatt. Persze, gondolom talált valami elfogadható magyarázatot, de kirúgta. Egy volt diákunkat – jelenleg a román tagozaton tanít, a legjobb statisztika tanár a pszichológusok közül – nem alkalmazta, mert egyetemistaként kosárlabda-meccseket szervezett. Ez volt a magyarázat, amit hozzáfűzött. Nem kitaláció.

– Ezt nyíltan felvállalta?

– Nyíltan felvállalta. Ezeken az eseteken kívül azok voltak többségben, akiket de facto nem ő távolított el, hanem nyomást gyakorolt rájuk, és egész egyszerűen otthagyták az egyetemet. Olyan személyek, akik miután elmentek, sokkal többet teljesítettek a szakmában azoknál, akiket behozott helyettük.

– Mivel magyarázható, hogy nem szállt szembe Szamosközi Istvánnal a tanári kar? Mennyire volt nyilvánvaló számukra az, ahogyan a diákokkal viselkedik?

– Mindenki tudta. Szerintem azért nem jutott eszébe senkinek ellenszegülni, mert féltek az eltávolítástól. Beszéltem olyanokkal, akik távozni készültek. Próbáltam rábírni őket, hogy maradjanak, hátha összejön egy többség, mely legalább nyomást gyakorolhat. De féltek az állandó pszichológiai terrortól, attól, hogy állandóan kötekszik, hogy ez sem jó, az sem jó. Attól, hogy: „Mit csinálsz? Az semmit sem ér. Te sem érsz semmit.”

– Emiatt távoztak?

– Igen. Többször láttam a sajtóban, hogy a magyar tagozatot ő alapította. Ez nem igaz. Egyetlen emberként semmilyen kompetenciája nem volt, hogy alapítson egy tanszéket. Tény, hogy közülünk ő állt a legközelebb a román kollégákhoz, a legkészségesebben nyelte le azokat a dolgokat, amiket ránk próbáltak kényszeríteni. Például azt, hogy a magyar hallgatók megírták magyarul az államvizsga-dolgozatukat és utána egy olyan vizsgabizottság előtt kellett megvédjék, melyben többségben román kollégák voltak.

Dr. Szamosközi István pszichológiaprofesszor magatartása és viselkedése tiltakozáshullámot robbantott ki Fotó: ubbcluj.ro

– Nem volt elég magyar szakember?

– Volt elég magyar szakember, de mivel nem volt külön magyar tagozat, ez volt. A tanszékvezető kinevezett egy államvizsga-bizottságot és mindenki az elé ment. Olyan elképzelés alapján, hogy úgy méltányos, ha ugyanaz a bizottság. És persze, hogy nem értették a dolgozatot, és sokkal jobban lepontozták, mint ahogy mi tettük volna. Adott pillanatban megszületett a lehetőség, hogy váljunk külön tagozattá, tanszékké. A magyar tanárok közül mindenkinek kellett nyilatkozni, hogy marad a román tagozaton és esetleg betaníthat a magyarra, vagy megy a magyar tagozatra.

És amikor arról volt szó, hogy utána kell járni annak, kapjunk egy épületet, tegyük rendbe, messzemenően ő tett a legtöbbet – ez az igazság. Senki nem akarja azt mondani, hogy nem tett, de ez nem egyetemi tanári feladat.

Másrészt, egy tanszéket felépíteni azt jelenti, hogy mindenekelőtt kiépítesz egy tanári gárdát. És nem azt, hogy a jobb embereket elijeszted. Mert ez történt: el lettek ijesztve. Feltételezhetően azért – ez egy értelmezés a részemről –, hogy ne képezzenek konkurenciát.

– Hogy tudja kézben tartani a dolgokat?

– Persze. Az egyik eszköz az volt, hogy megakadályozta a tanárkollégák előrelépését. Meg kell nézni az intézet tanári gárdáját. Húsz év alatt egyetlen személy lépett elő docensi beosztásba. És össze lehet hasonlítani más magyar intézetek személyzeti struktúrájával, önmagáért beszél.

– Ez az oka, hogy évtizedeken keresztül nem történt változás?

– Ez az egyik ok, a legnagyobb. Az emberek meg lettek félemlítve, és amikor négyévenként volt a tanszékvezetői választás, szinte egy emberként rá szavaztak. Még azok is, akik aztán rövid időn belül távoztak vagy kitették a szűrüket.

– A volt diákok részéről a professzor szakmai felkészültségével kapcsolatosan is elhangzottak aggályok. Panaszok, miszerint a kognitív pszichológiát helyezte előtérbe és lenézte a pszichoterápiával foglalkozókat. Hogy nem tanította Freudot. Ezek megállják a helyüket?

– Az, hogy Freudot tanította vagy sem, nem annyira lényeges. Azt hiszem, tanította, semmi esetre sem tiltotta meg, hogy tanítsák. Egyetemi miliőben inkább az a kérdés, hogyan tanítod, mit nyilatkozol róla. Ha a szakma minden ágazatáról tisztelettel nyilatkozol, ha képes vagy kidomborítani azt, ami abban jó, pozitív, akkor rendben van. Ha konzekvensen lepocskondiázod az egyes irányzatokat, akkor nincs rendben.

Fotó: Jakab Mónika

– Ezt tette?

– Egész pontosan ez történt. Az nem igaz, hogy megtiltotta volna, én például igenis tanítottam Freudot, bár nem vagyok freudiánus. De a pszichoterápiában vannak dolgok, melyek mai napig helytállóak. És elméleti dolgok, melyek valóságtartalma azóta be lett bizonyítva komoly kísérletek és empirikus vizsgálatok által.

Azt állítani manapság, hogy a pszichoanalízisből vagy a pszichodinamikus terápiából semmi nem igaz, abszolút tudománytalan. És minden egyetemi oktatónak az a kutyakötelessége, hogy tartsa a lépést a tudománnyal.

Az ő esetében ez nem valósult meg abból az okból kifolyólag, hogy felemésztette az idejét és az érdeklődését az adminisztráció.

– Szakmailag azért nem fejlődött, mert mással volt elfoglalva?

– Így van. Egyetemi tanárként azzal bizonyítod, hogy mit tettél le az asztalra, hogy mit hagysz magad után: könyvek, tanulmányok, órák, melyeket megtartottál az egyetemen. Utóbbiakat már egyszerű dokumentálni, mert kötelességed Power Point-bemutatókat készíteni, melyeknek van egy szakirodalmi alátámasztottsága. Látszik, hogy amit tanítasz, 30 vagy 50 évvel ezelőtti tudás, vagy két-három éve látott napvilágot, és egyértelműen, dokumentálhatóan a mai pszichológia álláspontját, szintjét tükrözi. Ha ezek rendben vannak, jó. Ha azonban nincsenek rendben, akkor azt jelenti, hogy nem ütötted meg a mércét, amelynek a beosztásodban meg kellett volna felelni. Sajnos ő meg sem közelítette.

Ha több mint 30 éves egyetemi oktatói pályafutásod alatt bejártad a ranglista minden fokozatát, és minden adminisztratív vezetői beosztást megszereztél – volt dékánhelyettes, rektorhelyettes, az egyetem alelnöke –, nem érheted be azzal, hogy írtál egy könyvet, amiből minimum három oldalról bebizonyosodott, hogy szóról szóra lekoppintottad. Nem mondom, hogy plagizált, mert az egyetem bizottsága azt állapította meg, hogy nem volt plágium. A svájci professzor, akinek munkájából ki lett másolva, más véleményen volt.

Ez az egyik legfájóbb és legszégyenteljesebb pont: végig azért engedhette meg magának ezeket, mert az egyetem mindenkori vezetőségének a támogatását élvezte.

– A jelenleginek is élvezi a támogatását?

– Meg kell nézni, hogy melyik doktori iskolának a tagja. A jelenlegi rektor doktori iskolájának, akinek az első könyvét annak idején ő közölte az általa alapított kiadóban.

Nagyon könnyű azt mondani, miért nem mennek a diákok az etikai bizottsághoz. Azért, mert ha ugyanaz történik, mint a plágiumügye esetében, akkor nyíltan fel kell vállalják, hogy ujjat húztak valakivel, akinek az egyetemi hierarchián belül nagyobb a hatalma.

Az osztályozásai ugyanis – legalábbis az államvizsga-védéseken, máson nem voltam jelen – abszolút szubjektívek. A tanszék egy adott ponton kidolgozott egy értékelési kritériumrendszert: ha ennek az ismérvnek megfeleltél, kapsz ennyi pontot, ha a másik kritériumnak, arra annyit. Ezt soha nem alkalmazták. Végighallgatta a hallgatót, de ha ellenszenves volt, belekötött közben, összezavarta és végül lepontozta. Máskor meg valóban nagyobb jegyet adott, mint amennyit megérdemelt a diák.

Fotó: Facebook/Madár Barabási Tímea

– Érkeztek panaszok ellene a diákok részéről?

– Egyszer egy mesterképzős hallgató, akit megalázott, sértegetett, felkeresett azzal, hogy szeretné jelenteni az ügyet. Elküldtem egy ügyvédhez, aki azt mondta, hogy hozzon két tanút. Nyilvánvaló, nem volt kit. Mondta, van egy alternatíva, ha készülne egy hangfelvétel – akkor még nem léteztek okostelefonok. De, mondta az ügyvéd, ehhez vagy megkapod az írásbeli engedélyét, hogy felveheted, miközben szidalmaz, vagy kapsz az ügyészségtől egy felhatalmazást, hogy elkészítsd a felvételt. Lehet töprengeni, hogy melyik lett volna könnyebben megvalósítható.

Számomra az volt a legfelháborítóbb és legszégyenteljesebb, ahogy az egyetem vagy a kar vezetősége kezelte az ügyet. Legyávázni a diákokat, akik a jövőjükkel játszanak, csak azért, mert nem tudnak valamit nyíltan felvállalni… Senki nem védi meg őket a retorzióktól, a bosszúállástól.

Egyszerű azt mondani, hogy „azok a diákok nyújtják rám a nyelvüket, akik valamit nem kaptak meg, akik frusztráltak”. Ez nem igaz. Mert ott van a Max Planck Intézetnek a kutatója Németországban, ő mitől lenne frusztrált? Hogy nem lehetett tanársegéd az egyetemünkön? Erősen kétlem. Ez abszolút igazságtalan, arról szól, hogy mai napig nem vagyunk képesek szembenézni egy ilyen tűrhetetlen és elfogadhatatlan realitással. Az, aki köré az egész botrány épül, mai napig nem képes felelősséget vállalni azért, amit három évtizeden keresztül művelt, ami végül botrányossá vált. És ha nem kerül be a videófelvétel a médiába, ez még 30 éven keresztül ugyanígy működött volna.

– A nyilatkozók részéről az is elhangzott, hogy valójában nem egyetlen emberről van szó, hanem rendszerszintű a probléma. Egyetért azzal, hogy a kar teljes vezetősége érintett?

– Hát ahogy felléptek ebben a kérdésben, így van. Amikor valami szemmel láthatóan bekerül a közösségi médiába, nem botránkozhatom meg azon, hogy mit keres ott! Hálás kell legyek, hogy így legalább látom. Amúgy dékánhelyettesként kutyakötelessége lett volna tudni minderről. Az is téves információ volt a sajtóban, hogy a dékánhelyettes pszichológus. Még rosszabb: a neveléstudományok intézetének a képviselője. Ezt nem azért mondom, hogy védjem a pszichológiát, hanem mert miféle neveléstudomány az, amely ezt elfogadhatónak tartja?

– A videóhoz, cikkekhez érkezett hozzászólásokban sokan Szamosközi István pártját fogják. Azt mondják, „meg akarta edzeni” a diákokat, fel akarta készíteni őket a nehéz pályára. Ön szerint elfogadható ez az érvelés?

– 40 éven keresztül voltam gyakorló pszichológus és pszichoterapeuta. Azt hiszem, jelenleg nincs senkinek hasonló régisége. Ehhez foghatóval nem találkoztam az életben. Akkor sem, amikor 12 évet dolgoztam kórházban, akkor sem, amikor magánrendelésben. Nem ilyen a pálya, és nem ilyen az élet. Azt kell mondanom: ha nem megy az ember a Pszichológia és Neveléstudományok Karra egyetemi tanulmányokat folytatni, akkor nincs ilyesmi. Ez világos kell legyen. Emberek tucatjai mennek át a kezemen, akik a szakmában dolgoznak és elegendő visszajelzést kapok tőlük: senki nem számolt be ehhez hasonlóról. Ez egy beteg érv. De tény, hogy vannak, akiknek többet nyújtott. Lehet, hogy hálásak. Lehet, hogy többet kaptak tőle, mint amit megérdemeltek. Lehet, hogy élvezték ezt a stílust. Nem tudom.

De ha pszichológusok, el kell fogadják, hogy ha ez valakiknek fáj, akkor nem azzal vigasztaljuk őket, hogy: „mi a fene”? Hanem azzal közelítünk hozzájuk, amit ilyen körülmények közepette sajnos ezen az egyetemen nem kapnak meg: ez a megértés, az együttérzés, a támogatás.

Fotó: Jakab Mónika

– Diákok generációiról beszélünk. Terapeutaként hogyan látja, milyen hatással lehetett ez a pszichéjükre, milyen nyomot hagyhatott bennük?

– Azokban, akik emiatt le kellett mondjanak valamilyen álmukról, egyértelmű, hogy törést okozott. Biztos voltak olyanok, akik nietzschei „ami nem öl meg, az megerősít” alapon megerősödtek. De ha egyetlen diák lett volna – és nem feltétezhetően pár tucat –, aki ennek megitta a levét, az is elfogadhatatlan lenne. És nem azt akarom mondani, hogy voltak közülük, akik bekerültek a pszichiátriára vagy öngyilkosok lettek. Túldramatizálni sem kell a dolgot. De voltak, akiket ez megtört, ez tény.

– Főleg, hogy ebben a korban az ember nyitott, erős benne a tanulási vágy. Olyan vádak is elhangzottak: azáltal, hogy Szamosközi István a pszichoterápiát nem szerette, a tanulási lehetőségtől is megfosztotta őket. Ha ezzel akartak foglalkozni, nem volt akkora esélyük, mintha kognitív pszichológiával foglalkoztak volna?

– Mert ez két különböző dolog. A kognitív pszichológia alaptudomány, akárcsak a szociálpszichológia, a személyiséglélektan, a neuropszichológia. Másrészt vannak az alkalmazott ágai a pszichológiának, ahol ezt a tudást kamatoztatjuk.

Annak következményeként, hogy volt ez az ellenállás részéről a klinikai pszichológiával szemben, konzekvensen akadályozta egy klinikai pszichológia mesteri képzés létrehozását. Mi annak idején szerettük volna, de az volt a válasz, hogy a mostani rektor, aki akkor a román tagozaton a klinikai pszichológiai tanszék vezetője volt, nehezményezné, nem lehet elé állni egy ilyen igénnyel. Ezt mondta.

Ennek az a következménye, hogy ha valakinek Kolozsváron jelenleg szüksége lenne egy magyar klinikai pszichológusra, például azért, hogy elvégezzen egy értelmiszint-felmérést egy idős személyen, aki gyaníthatóan Alzheimer-kóros, akkor keresheti...

– Nincsenek magyar szakemberek a területen?

– Nincsenek, mert valaki eldöntötte, hogy ne is legyenek.

És nem arról van szó, hogy nincs valaki, aki tűztáncot oktasson Kolozsváron, az nem lenne nagy tragédia, hanem emberekről van szó, akiknek a sorsa további alakulása függ egy vizsgálattól, amit nem végezhet el akárki. Meg kell legyen a klinikai pszichológusi szakképesítése. Terapeuta is kevés van, aki tud magyarul.

Másrészről nem mondhatom, hogy abban megakadályozott volna, hogy elvégezzük a munkánkat. Az sem igaz, hogy benyitott volna az óráimra és megjegyzéseket tett volna. Az órákat meg tudtuk tartani, hogy milyen szinten, azt meg kell kérdezni a diákoktól. Ha vannak hívei, ugyanúgy meg kellene adni nekik is a lehetőséget arra, hogy aláírásgyűjtést indítsanak. Hogy tudjuk: ezen az oldalon van 1300 aláíró, ha ott lesz 5000, akkor nyilvánvaló, hogy ez kell az embereknek. Azt hiszem, ez a demokratikus.

– Ezt senki nem tiltja, ha akarnának, indíthatnának aláírásgyűjtést…

– Igen, de nincs nagy tolakodás. Szerintem a legnagyobb nyereség ebben az ügyben, hogy eddig 1300 ember ellátta az aláírásával azt a petíciót, ami arról szól, hogy: ezt nem akarjuk. És számomra nagyon nagy csalódás volt, hogy akik jelenleg ott vannak az alkalmazott pszichológia tanszéken, egy olyan pillanatban, amikor minden premissza adott lenne, hogy összefogjanak és elmondják: mi sem akarjuk és ők is aláírják, nem teszik. Eddig tudomásom szerint nem tették.

Fotó: Alkalmazott Pszichológia Intézet/Facebook

– Ha Szamosközi Istvánt eltávolítják az egyetemről, lát esélyt arra, hogy megújuljon a pszichológia kar és ez a rendszerszintű probléma megszűnjön?

– A fő oka annak, hogy ez így menjen tovább, eltűnt. És pszichológusként kell annyi bizalmat előlegezzek a volt kolléganőimnek – akkor is, ha választási helyzetekben más álláspontot képviseltünk –, hogy meg fogják találni magukban ezt az erőt.

Valamit világossá akarok tenni: nem érzem azt, hogy a volt kollégám bármiben megakadályozott volna, leszámítva a klinikai pszichológiai mesteri létrehozását. Nem mondom, hogy többet kellett volna kapjak. Valószínűleg annyit kaptam, amennyit megérdemeltem. A gondom az, hogy ő kapott sokkal többet, mint amennyire alkalmas vagy méltó lett volna.

És amikor azt mondom, alkalmas, arra célzok, hogy tanárként mit tudott felmutatni: könyvek, tankönyvek, órákon nyújtott teljesítmény. És mivel tűnt ki? A magatartásával, azzal, hogy a szakmai előrehaladása alapján teljesen méltatlan volt a tanári pozícióra. Akik ezt lehetővé tették, felelősnek kellene érezzék magukat. Őszintén, attól is félek, hogy a végén ugyanúgy el fogják tussolni az ügyet, mint annak idején a plágiumügyet. Akkor azt mondta, éppen dolgozik a könyve második kiadásán és orvosolni fogja a hiányosságokat. Azóta eltelt körülbelül 15 év. Fogadhatunk, hogy mikor jelent meg a könyve második kiadása. Soha. Akkor felhívott mindenkit a tanszéken: írjunk alá egy nyilatkozatot, hogy nem volt plágium – abszurdum. Mindenki aláírta, én és egy kolléganőm nem, mivel Brassóban tanítottunk. Nem tudom, ha otthon vagyunk, aláírjuk vagy sem.

Volt még egy eset, amikor megorrolt egy pedagóguskollégára és követelte, hogy adjanak a kollégák egy nyilatkozatot, miszerint nem érdemli meg, hogy előlépjen docenssé. Visszautasítottam, hogy aláírjam. Arra lehet számítani, hogy az intézet vezetősége most is testületileg ki fog állni mellette. Ez a stratégiájuk.

– De az egyetem etikai bizottsága előtt van az ügy, melynek tagjai nemcsak a kar oktatói közül kerülnek ki. Attól tart, hogy mégsem marasztalják el?

– Az elmarasztalásnak vannak fokozatai: a szóbeli megrovás, az írásbeli megrovás, van egy hosszú listája az alkalmazható szankcióknak. Arra gondolok, hogy ez valahol meg fog akadni, mert azt mondják: nagy tudós, nagy pszichológus, nagy pedagógus – úgy látszik, hogy vannak, akik annak látják. Intézményépítőnek. És akiknek rendben van, ahogy kinéz az az intézmény, rendben volt, ahogy kinézett az elmúlt 20 évben, valószínűleg nem fogják meneszteni. Épp olvastam egy nyilatkozatát, hogy a nyáron lejár a szerződése és marad óraadó tanárnak – akkor lényegében nem lenne semmi különbség. Remélem, hogy tévedek.

– Ha óraadó tanár lenne, a diákjai ugyanúgy ki lennének téve a verbális bántalmazásnak, mint eddig…

– Sokkal jobban. Amikor valamelyik évfolyammal problémája volt, mert valamilyen igazságtalanságot szóvá tettek, sokkal jobban meghurcolta őket, mint másokat. És valamit elmondhatok neki saját tapasztalatból: amikor az ember betölt egy adott életkort, nyugodtan átengedheti a helyét a fiataloknak. Semmi rossz nincs abban. Tapasztalatból mondom.

– Úgy látja, hogy Szamosközi István még mindig ragaszkodik a hatalmához?

– Ragaszkodik a hatalmához, mert annak él. Bejön az egyetemre, elkezdi terrorizálni a kolléganőket, akik nap mint nap végig kell hallgassák ugyanazokat a szövegeket, ahelyett, hogy végeznék a munkájukat. És nem csak az óratartásra értem, arra fel is kell készülni, új szakirodalmat olvasni. Vannak mulatságos dolgok is. Például egyszer elkaptam az ARACIS-nak (felsőoktatást ellenőrző hivatal, mely felméri a különböző felsőoktatási intézmények színvonalát) a látogatását, mikor órát tartottam. Ki volt a bizottságban? A volt kollégám, Szamosközi István. Bejött és elkezdte tépni a haját, hogy a vetítőt ki kell hajítsa, mert az nem oktatás, ahol PowerPoint-ot alkalmaznak. És az ARACIS, mely azért jön, hogy megnézze, milyen oktatási feltételek vannak egy egyetemi intézetben, többek között használnak-e korszerű oktatási eszközöket, el kell tűrje, hogy a tagja – aki a tanszékvezetője az adott egyetemi egységnek – kivágja a korszerű tanítási eszközt. Az ARACIS is egy húron pendül a rendszerrel, tagjai kényszeredett mosoly kíséretében tudomásul vették és elvonultak.

– Ha ekkora a beágyazódása, van esély arra, hogy félreállítsák?

– Meglátjuk, amikor megszületik a döntés, de félek ettől. Bár az sem semmi, hogy mindenkinek rálátása nyílt arra, mi folyik ott. Ahogy az sem, hogy a petíció aláírói ki tudták fejezni a véleményüket. Ez másként nem történt volna meg.

Fotó: Jakab Mónika

– Hogyan hat az erdélyi pszichológusközösségre az ügy? Mennyire osztja meg vagy tudja összekovácsolni a szakmát?

– Őszintén: a szakmai közösségben senkivel nem találkoztam, aki az elismerését fejezte volna ki az irányába. Amikor alkalmakkor összegyűlünk, ő az utolsó, akiről beszélünk. A pszichológiai életben nem létezik, soha nem is létezett. Nem is tudom, van-e egyáltalán iparengedélye a pszichológuskamarától. De nem dolgozik.

Ez volt a non plus ultra: a tanszéket úgy hívták, hogy alkalmazott pszichológia, és úgy kellett olvasni, hogy „alkalmazz ott”, tehát bárhol, csak nem itt. Mert a külföldi egyetemeknek, vagy akár belföldieknek – Kolozsváron is van ilyen – van intézeti klinikája, ahova az emberek a problémáikkal fordulhatnak, akár felmérés céljából, akár tanácsadás, terápia céljából.

El lehet menni az intézeti klinika székhelyére, hol van? Egy adott pillanatban, szintén egy ARACIS-felmérés alkalmával, felajánlottuk, hogy jöjjenek hozzánk a diákok a rendelőbe, hogy gyakorlati tevékenységet tudjanak végezni. Vittük őket kórházakba. Egész addig, amíg felszámolták a klinikai szakmai gyakorlatot. A tanszéken nem az volt a baj, hogy az oktatók, akik az alkalmazott pszichológia különböző ágait tanítják, nem rendelkeznek tapasztalattal, hanem az, ha alkalmazott pszichológusként dolgoztál.

– Nem szerette azokat, akik praktizáltak?

– Nem. Pedig ebben a szakmában senkit nem hat meg, ha szép elméleteket gyártasz, legyenek azok kognitívak vagy pszichoanalitikusak. Azzal tudod az embereket meggyőzni, ha egy gyermeket, aki ágyba vizel, ki tudsz gyógyítani. Ha valakit, aki fél kimenni az utcára, hozzásegítesz, hogy megtegye. Erre az emberek már fel tudnak nézni. Ez egy képesség. És ha te nem rendelkezel ezzel a képességgel, lehet, hogy nem tetszik neked, ha mások igen. De ez csak egy értelmezés.

– A diákoknak sem volt megadva a lehetőség, hogy elsajátítsák ezt a képességet?

– Az igazi tanulás az alapképzés után kezdődik. Nem fogadhatunk pszichoterápiás képzésre olyan jelölteket, akik nem tették le az államvizsga-dolgozatot. De azért jó, ha addig is bele tudnak kóstolni. Az, hogy tudtam boldogulni, amikor állást kaptam a kolozsvári rehabilitációs kórházban, többek között azért volt, mert egyetemistaként járhattam klinikai gyakorlatra, tanultunk pszichodiagnózist, pszichiátriát. Amikor meglett volna a lehetőség arra, hogy a mai fiataloknak végiggondoljuk a képzését, nem ez lett az eredmény. Mert valaki nem rokonszenvezett a tudományággal.

– Ön szerint hogyan kellene eljárni az egyetem vezetőségének?

– Alkalmazni kellene a szabályzatokat, melyeket ők fogadtak el. Megállapítani, hogy ez történt, megnézni, erről mit mond az egyetem szabályzata, s alkalmazni. Egyszerű, mint a pofon. A döntés mögött meg kell legyen a jogi háttér, és megvan.

Ha a szabályzatokat vesszük, a kolozsvári egyetem a világ bármelyik egyetemével felveszi a versenyt. De amikor alkalmazni kellene, elbonyolódnak a dolgok.

És bár elítéljük a plágiumot, megállapítjuk: ha pár oldalt átmásolsz valakinek a könyvéből, az nem plágium. Ez olyan, mintha valaki lefilmezne egy gyilkosságot, és az ügyészség, miután megnézte a filmet, azt mondaná: ha az áldozat, aki belehalt a sérüléseibe, nem tesz panaszt, akkor nincs bűnügyi vizsgálat.

Dr. Vargha Jenő László nyugalmazott adjunktus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének volt előadó tanára. 1954. október 7-én született Kolozsváron. Tanulmányait az egyetemen végezte, 1979-től a kolozsvári rehabilitációs kórházban dolgozott pszichológusként, 1990-től vezető pszichológus. Gyakorló pszichoterapeuta, az ericksoni terápiára specializálódott. Számos külföldi intézetben képezte magát, pszichodrámára is specializálódott, több könyve jelent meg. Egyéni pszichológiai kabinetet működtet, képző és szupervízor, számos szakmai szervezet tagja, neves külföldi konferenciák résztvevője.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport