Néhány összehasonlító adat: ha a cégek aggregált forgalmának megyékre leosztott értékét nézzük, akkor Bihar megye gazdasági teljesítményének kétharmadát Nagyvárad adja. Ugyanakkor Nagyvárad gazdasági teljesítménye nagyobb, mint az egész Szatmár megyéjé. És ha tovább megyünk, Szatmárnémeti gazdasága egymagában nagyobb forgalmú, mint az egész Szilágy megyéé. Ha ezeket a mutatókat összevetjük, az jön ki, hogy a nagyvárosok gazdaságától függ a megye teljesítménye és egy régión belül minél nagyobb egy város, annál jobban teljesít.

Hasonló tévhithez vezethet a fogyasztás mérése, amelyet kulturális sajátosságok is befolyásolnak. Közismert tény, hogy a román lakosság nagyobb mértékben fogyaszt – akár arányaiban kisebb jövedelemből is –, mint például a magyar. Ezt a mérést a magyarországi média tavaly felfuttatta, hogy fogyasztás tekintetében Románia utolérte Magyarországot.

– Napjainkban sok romániai ember számára Kolozsvár egyféle Eldorádónak számít, ahol országos viszonylatban is jól lehet keresni, emiatt sokan idetelepednek. Valóságos a kincses város gazdaságáról kialakult pozitív kép?

– A keresetek összevetése is mérvadó lehet, csak mindig hozzá kell tenni, hogy a fogyasztói kosár sem ugyanaz Kolozsváron, mint Székelyföldön például. El lehet menni Nyugat-Európába is dolgozni, ahol a romániai munkavállaló sokkel többet keres, de a megélhetés költségei is többszörösek. Nem biztos tehát, hogy hosszútávon bármi pluszt hoz a konyhára. A keresetek mellett mindig ott vannak a kiadások is. Minél több mutatót kell figyelembe venni ahhoz, hogy releváns eredményt kapjunk.

– Mi akadályozza a romániai megyék és régiók hangsúlyos fejlődését?

– A területi fejlődés tekintetében Romániának 10-15 éves lemaradása van a kelet-közép-európai országok gerincéhez képest. A lemaradás egyik oka abban keresendő, hogy a nagysebességű infrastruktúra fejlesztése sokkal későbbi fázisban következett be. Ahhoz, hogy a nagyvárosi fejlődési pólusok területileg összenőjenek, nagyon jó elérhetőséget kell közöttük kiépíteni.

Mivel ezek hiányoznak, szigetszerű térszerkezeti modell alakult ki Romániában. Igazából három nagyváros – Bukarest, Kolozsvár és Temesvár – vonzáskörzetében jöttek létre nagy gazdasági pólusok. Környékükön alakult ki egy-egy szélesebb övezet, amit centrumtérségeknek nevezünk.

akik az olcsó árak miatt kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlanokat, amit lakóhelyként használnak, és napközben Nagyváradon vagy a környékén dolgoznak. Debrecen és majd Szeged erőteljes fejlődésével ez az egyensúlyi állapot azonban középtávon felborulhat. Már most látható, hogy egyre többen ingáznak debreceni vállalatokhoz, ami bizonyos idősávokban torlódást és akár egy órás várakozási időt okoz a határátkelőknél.

– Temesvár számára milyen lehetőséget biztosít a Szerbia irányába tervezett autópálya?

– Temesvár az ország egyik legfontosabb fejlődési pólusa, tőle 40 kilométerre viszont ott áll egy erős határ, amelynek túloldalán hagyományosan Európa egyik leggazdagabb térsége fekszik. A szerb Bánságként emlegetett régió napjainkban elveszítette gazdasági lendületét a 20. század végi balkáni háborúk miatt. Nem rendelkezik jelentős városi pólussal, viszont kiváló adottságai vannak.

– Az erdélyi városok gazdasági fejlődése kapcsán azt tapasztaljuk, hogy ez fokozott mértékben együtt jár az asszimilációval: a többségi lakosság soraiból egyre több a betelepülő, miközben zsugorodik a magyarság részaránya. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából hátrányos a gazdasági boom?

– Ha Kolozsvárt vesszük alapul, a kincses város olyan mértékben teljesít, hogy több indikátor terén Bukarestet is lekörözi. Gondoljunk az ingatlanpiaci árakra, vagy a szuburbanizációra, ami Szászfenesen történik. Akkora méretű elmozdulások ezek, amelyek arányaiban meghaladják Bukarest térségét. Magyar nemzetpolitikai szempontból azonban ez nem csak előnnyé, hanem hátránnyá is válhat. Nem jobb a helyzet Nagyvárad térségében sem, ahol a határ menti régióban – a Nagyvárad-Debrecen kettős mágneses erőtérben – magyar kisebbségiként kell pozicionáljuk magunkat.

– Debrecen elszívó hatása mennyire veszélyes a partiumi magyarság számára?

– A kettős mágnes szimbólumához térnék vissza. Amíg egyforma erősek, a köztük lévő „vasreszelék” a helyén marad. Ha bármelyik túlságosan felerősödik, az egyensúly felbomlik és vagy az elvándorlás, vagy az asszimiláció válik fenyegetővé. Ebben a versenyben Debrecen sikere valójában azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kiszívja innen a magyarságot. Nagyvárad pedig már most is egy román többségű központ, és látjuk, hogy a magyarság arányaiban milyen ütemben épül le. Nagyvárad esetleges sikere ebben a városversenyben komoly asszimilációs generátor tud lenni. Számunkra egy döntetlen helyzet lenne a legjobb. Debrecennek erőssé kell válnia, de nem szabad egyeduralkodó legyen, mert akkor mindenki oda megy. A két város közötti egyensúly kialakulásában vagyunk érdekeltek. A gazdasági teljesítmények, de a közpolitikai célok is hosszú távon képesek megváltoztatni a helyzetet. Gondoljunk a magyar családtámogatási rendszerre, ami összességében sikeres nemzetpolitikai program. Határvidéken a magyar többségű falvakban a lakosság többsége kettős állampolgár. Az egyik helyen számos családtámogatási lehetőség van, a másik országban viszont alig van ilyen. A családalapítás előtt álló, nagyon sok fiatalt ez arra serkent, hogy áttelepüljön Magyarországra. Akár tíz kilométerrel odébb, a határ túloldalán élvezheti a bőkezű családtámogatási rendszert, amivel nálunk nem rendelkezik.

Mind a gazdasági fejlődésnek, mind a közpolitikáknak van tehát előnye és hátránya, lehetőséget és veszélyt egyaránt tartogat.