Nagyváradi látkép. A gyors ütemű infrastruktúrafejlesztés gazdaságilag egyre vonzóbbá teszi a partiumi várost
Fotó: Oradea.ro
Számos tanulmány, felmérés és kimutatás lát napvilágot a romániai megyék gazdasági teljesítményéről, jólétéről sokszor egymásnak ellentmondó adatokkal. Az ország három legfejlettebb városát – Bukarestet, Kolozsvárt és Temesvárt – szeretné utolérni a többi térség is, az ezt segítő mutatók azonban jórészt csak papíron szépítik meg a valóságot. Ugyanakkor az ország gazdasági fejlődése szoros összefüggésben áll az autópályák és a gyorsvasutak építésével. A jelenségről, gazdasági szigetekről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatóval, a Partiumi Keresztény Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékének dékánjával beszélgettünk.
2024. január 24., 19:032024. január 24., 19:03
– Különböző felmérések jelennek meg a romániai megyék fejlettségi szintjéről. Mennyire megbízható kimutatások ezek?
– Elöljáróban nyomatékosítanám, hogy szubjektíven érzékeljük egy-egy megye fejlettségét. Nem biztos, hogy amit érzékelünk, az mindig alátámasztható adatokkal. Pontosabban fogalmazva bármit alá lehet adatokkal támasztani, sőt ennek az ellenkezőjét is. Nagyon összetett jelenségről van szó, a fejlettségre nem létezik egyetlen objektív mérőszám. A szakemberek úgynevezett indikátorokat használnak, amelyek sokfélék lehetnek. Egyes mutatók a társadalomra, a gazdaságra vagy a jövedelmekre vonatkoznak, de önmagában egyik sem fejezi ki teljes mértékben a tulajdonképpeni fejlettséget. Ezekre a mérésekre nincs egységes globális szinten elfogadott módszertan. Különböző csoportok, kutatók eltérő módon számítják, és mindenki olyan elemet domborít ki, ami számára fontos.
– Egy friss felmérés szerint Bukarest után változatlanul Kolozs megye áll a második helyen, viszont meglepetésszerűen meglódult Szilágy megye a látványos fejlődésével. Mennyire reális ez az eredmény?
Néhány összehasonlító adat: ha a cégek aggregált forgalmának megyékre leosztott értékét nézzük, akkor Bihar megye gazdasági teljesítményének kétharmadát Nagyvárad adja. Ugyanakkor Nagyvárad gazdasági teljesítménye nagyobb, mint az egész Szatmár megyéjé. És ha tovább megyünk, Szatmárnémeti gazdasága egymagában nagyobb forgalmú, mint az egész Szilágy megyéé. Ha ezeket a mutatókat összevetjük, az jön ki, hogy a nagyvárosok gazdaságától függ a megye teljesítménye és egy régión belül minél nagyobb egy város, annál jobban teljesít.
Szilágyi Ferenc egyetemi oktató szerint csínján kell bánni a fejlettséget mutató adatokkal
– Ha a hazai össztermék (GDP) alapján hasonlítjuk össze a megyéket, illetve a településeket, ez közelebb visz a valós képhez?
– Ez az indikátor megyei szinten jól kiszámítható, azonban nem biztos, hogy a lakosság is érzékeli. Mondok egy példát: Ploiești-en a kőolajfinomító teljesítménye annyira meg tudja emelni a megye mutatóit, hogy papíron szépen fest, de a lakossági jövedelmekben ez nem biztos, hogy észrevehető.
Hasonló tévhithez vezethet a fogyasztás mérése, amelyet kulturális sajátosságok is befolyásolnak. Közismert tény, hogy a román lakosság nagyobb mértékben fogyaszt – akár arányaiban kisebb jövedelemből is –, mint például a magyar. Ezt a mérést a magyarországi média tavaly felfuttatta, hogy fogyasztás tekintetében Románia utolérte Magyarországot.
– Napjainkban sok romániai ember számára Kolozsvár egyféle Eldorádónak számít, ahol országos viszonylatban is jól lehet keresni, emiatt sokan idetelepednek. Valóságos a kincses város gazdaságáról kialakult pozitív kép?
– A keresetek összevetése is mérvadó lehet, csak mindig hozzá kell tenni, hogy a fogyasztói kosár sem ugyanaz Kolozsváron, mint Székelyföldön például. El lehet menni Nyugat-Európába is dolgozni, ahol a romániai munkavállaló sokkel többet keres, de a megélhetés költségei is többszörösek. Nem biztos tehát, hogy hosszútávon bármi pluszt hoz a konyhára. A keresetek mellett mindig ott vannak a kiadások is. Minél több mutatót kell figyelembe venni ahhoz, hogy releváns eredményt kapjunk.
– Mi akadályozza a romániai megyék és régiók hangsúlyos fejlődését?
– A területi fejlődés tekintetében Romániának 10-15 éves lemaradása van a kelet-közép-európai országok gerincéhez képest. A lemaradás egyik oka abban keresendő, hogy a nagysebességű infrastruktúra fejlesztése sokkal későbbi fázisban következett be. Ahhoz, hogy a nagyvárosi fejlődési pólusok területileg összenőjenek, nagyon jó elérhetőséget kell közöttük kiépíteni.
Mivel ezek hiányoznak, szigetszerű térszerkezeti modell alakult ki Romániában. Igazából három nagyváros – Bukarest, Kolozsvár és Temesvár – vonzáskörzetében jöttek létre nagy gazdasági pólusok. Környékükön alakult ki egy-egy szélesebb övezet, amit centrumtérségeknek nevezünk.
A Kolozsvárral összenőtt Szászfenes látványa. A szakember szerint több mutatóban Bukarestet is megelőzi
Fotó: Forrás: a kezdeményezők
– Mekkora gazdasági felhajtóerőt jelent a környékbeli térségekre a három legerősebb romániai gazdasági centrum?
– Vannak gazdaságilag feltörekvő más települések is, de azok nem tartanak lépést a vezető három nagyváros teljesítményével. Ugyanakkor a legfejlettebb nagyvárosok centrumtérségei sem fednek le teljes régiókat. Minden régiónak vannak perifériái, mindenhol nagy fejlődésbeli különbségek mutathatók ki a nagyváros és a hozzá tartozó periféria között. De az biztos, hogy a nagyvárosok vagy a regionális pólusok húzzák maguk után a régiót.
– Az autópályahálózat fejlődésével a gazdasági szigetek összenőnek?
– Mivel Romániában is elkezdett fejlődni az infrastruktúra, megindult az az amőbásodási folyamat, ami Magyarországra már a kétezres években jellemző volt, mégpedig hogy a szigetek összenőnek. Győrtől vagy Hegyeshalomtól, a hármashatártól folytonos fejlett övezet alakult ki Budapestig, és a dél, illetve kelet fele tartó autópálya mentén összenő Miskolc, Szeged, illetve Debrecen térsége is. Hasonló folyamat indult el Romániában is. Megfigyelhető, hogy Kolozsvártól Szászsebesen át Nagyszebenig egy nagyon erős gazdasági régió kezd kialakulni, ami idővel összenő Temesvár-Arad térségével, bár Hunyad egyelőre kisebb teljesítményt nyújt. A folyamat térszerkezetileg átalakítja Romániát.
– Debrecen környékén gyors tempóban épülnek újabb és újabb üzemek, miközben Nagyvárad is dinamikusan fejlődik. A két régió gazdaságilag sikertörténetté válhat?
– Itt egy határon átnyúló centrumövezet alakulhat ki. Gazdaságilag aszimmetrikus folyamat részesei leszünk. Az elmúlt időszakban ingázás szempontjából kétirányú mozgás volt tapasztalható az országhatár térségében.
akik az olcsó árak miatt kelet-magyarországi településeken vásároltak ingatlanokat, amit lakóhelyként használnak, és napközben Nagyváradon vagy a környékén dolgoznak. Debrecen és majd Szeged erőteljes fejlődésével ez az egyensúlyi állapot azonban középtávon felborulhat. Már most látható, hogy egyre többen ingáznak debreceni vállalatokhoz, ami bizonyos idősávokban torlódást és akár egy órás várakozási időt okoz a határátkelőknél.
– Temesvár számára milyen lehetőséget biztosít a Szerbia irányába tervezett autópálya?
– Temesvár az ország egyik legfontosabb fejlődési pólusa, tőle 40 kilométerre viszont ott áll egy erős határ, amelynek túloldalán hagyományosan Európa egyik leggazdagabb térsége fekszik. A szerb Bánságként emlegetett régió napjainkban elveszítette gazdasági lendületét a 20. század végi balkáni háborúk miatt. Nem rendelkezik jelentős városi pólussal, viszont kiváló adottságai vannak.
– Az erdélyi városok gazdasági fejlődése kapcsán azt tapasztaljuk, hogy ez fokozott mértékben együtt jár az asszimilációval: a többségi lakosság soraiból egyre több a betelepülő, miközben zsugorodik a magyarság részaránya. Az erdélyi magyarság jövője szempontjából hátrányos a gazdasági boom?
– Ha Kolozsvárt vesszük alapul, a kincses város olyan mértékben teljesít, hogy több indikátor terén Bukarestet is lekörözi. Gondoljunk az ingatlanpiaci árakra, vagy a szuburbanizációra, ami Szászfenesen történik. Akkora méretű elmozdulások ezek, amelyek arányaiban meghaladják Bukarest térségét. Magyar nemzetpolitikai szempontból azonban ez nem csak előnnyé, hanem hátránnyá is válhat. Nem jobb a helyzet Nagyvárad térségében sem, ahol a határ menti régióban – a Nagyvárad-Debrecen kettős mágneses erőtérben – magyar kisebbségiként kell pozicionáljuk magunkat.
– Debrecen elszívó hatása mennyire veszélyes a partiumi magyarság számára?
– A kettős mágnes szimbólumához térnék vissza. Amíg egyforma erősek, a köztük lévő „vasreszelék” a helyén marad. Ha bármelyik túlságosan felerősödik, az egyensúly felbomlik és vagy az elvándorlás, vagy az asszimiláció válik fenyegetővé. Ebben a versenyben Debrecen sikere valójában azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kiszívja innen a magyarságot. Nagyvárad pedig már most is egy román többségű központ, és látjuk, hogy a magyarság arányaiban milyen ütemben épül le. Nagyvárad esetleges sikere ebben a városversenyben komoly asszimilációs generátor tud lenni. Számunkra egy döntetlen helyzet lenne a legjobb. Debrecennek erőssé kell válnia, de nem szabad egyeduralkodó legyen, mert akkor mindenki oda megy. A két város közötti egyensúly kialakulásában vagyunk érdekeltek. A gazdasági teljesítmények, de a közpolitikai célok is hosszú távon képesek megváltoztatni a helyzetet. Gondoljunk a magyar családtámogatási rendszerre, ami összességében sikeres nemzetpolitikai program. Határvidéken a magyar többségű falvakban a lakosság többsége kettős állampolgár. Az egyik helyen számos családtámogatási lehetőség van, a másik országban viszont alig van ilyen. A családalapítás előtt álló, nagyon sok fiatalt ez arra serkent, hogy áttelepüljön Magyarországra. Akár tíz kilométerrel odébb, a határ túloldalán élvezheti a bőkezű családtámogatási rendszert, amivel nálunk nem rendelkezik.
Mind a gazdasági fejlődésnek, mind a közpolitikáknak van tehát előnye és hátránya, lehetőséget és veszélyt egyaránt tartogat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre többen űznek felelőtlen sportot abból, hogy jogosítvány nélkül vezetnek a közutakon járművet. Aki ezt megtoldja ittas vezetéssel, az könnyen rendőrségi fogdába kerülhet legalább 24 órára.
Apáczai Csere János születésének 400. évfordulója alkalmából rendezvénnyel tiszteleg névadója munkássága előtt a kolozsvári Apáczai-gimnázium. Az ünnepi eseményről, a nagy tudós szellemi örökségéről Vörös Alpár igazgató beszélt a Krónikának.
Három erdélyi megyében tevékenykedő kábítószer-forgalmazó bandára csaptak le kedden a Fehér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai. A törvényszék elrendelte a banda tagjainak a 30 napos előzetes letartóztatását.
Az utóbbi tíz nap során hétszer riasztották a Hargita megyei csendőröket a települések közelében felbukkanó medvék miatt.
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Helyteleníti Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök, hogy a város kilakoltatási végzést küldött Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!