Az elemzés során a kutatók az erdélyi magyarok értékrendjét európai összehasonlításban vizsgálták.
Fotó: Bede Laura
A családra és a nemi szerepekre vonatkozó értékekben, illetve a vallásgyakorlásban nincs jelentős román–magyar eltérés; ezeken a területeken romániai trendek jellemzőek az erdélyi magyarok esetében is – derült ki többek között a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vizsgálatából, amelyet a European Values Study keretében végzett.
2020. október 13., 21:052020. október 13., 21:05
Az Erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című eseménysorozat első részét tartották meg kedden délután a kincses városban, ahol bemutatták az European Values Study (EVS) erdélyi magyar adatfelvételét. A vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végezte az EVS módszertani csoportjával együttműködve. Horváth István, az intézet elnöke az eseményen premiernek nevezte a kutatást, ugyanis a vizsgálat mostani, ötödik hullámában először került sor kisebbségi adatfelvételekre, mégpedig az erdélyi magyarokra és a finnországi svédekre reprezentatív mintákon.
Ugyanakkor az egyik legfontosabb kérdésük az volt, hogy milyen dimenziókban van a kisebbségi és többségi népesség között hasonlóság, hol vannak eltérések, illetve melyek azok a területek, ahol az erdélyi magyarok esetleg inkább a magyarországiakra hasonlítanak. Az elsőként bemutatott három témában, a családra és a nemi szerepekre vonatkozó értékekben, illetve a vallásgyakorlásban nincs jelentős román–magyar eltérés. Ezeken a területeken (európai kontextusban sajátos) romániai trendek jellemzőek az erdélyi magyarok esetében is – világított rá Kiss Tamás szociológus, aki Székely István Gergő politológussal közösen vezette a kutatást.
Mint kifejtette, a különböző európai társadalmak között nincs különbség a tekintetben, hogy a családhoz való ragaszkodásnak kiemelt szerepe van.
Az EVS a magánéleti liberalizmust négy kérdésen keresztül vizsgálta, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutatkozik meg Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között: az előbbieket egy elfogadóbb álláspont jellemzi.
Az erdélyi magyarokra (és Romániára) a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus. Így, egy 1 és 10 közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy a „homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok”, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai érték (12 százalék) közel duplája. Összességében
A családi kötelességtudatot két kérdés mérte. Ezek egyrészt arra kérdeztek rá, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség-e, másrészt pedig arra, hogy a gyermekeknek kötelességük-e szüleikről gondoskodni. Az első kérdés esetében az egyetértők aránya 56, a második esetében 59 százalék. Összességében az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékára ez egyáltalán nem jellemző. Vagyis az erdélyi magyarok esetében az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a romániai átlaghoz képest – hangzott el a sajtóeseményen.
Az erdélyi magyarok 9 százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos.
Fotó: Bede Laura
A kutatók eredményei alapján a nemi szerepekkel kapcsolatban az erdélyi magyarok – a romániai társadalom egészéhez hasonlóan – megosztottak, ugyanakkor a privát szférában erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás. Így
A munkaerőpiacon és a közszférában ezzel szemben az egyenlőségpárti álláspont van enyhe többségben. Így „csupán” 44 százalék ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, 42 százalék pedig úgy gondolja, hogy jobb gazdasági vezetők, mint a nők. A nők munkaerőpiaci diszkriminációját a kérdezettek fele tartotta elfogadhatatlannak, és egyharmada értett vele egyet. Ez utóbbi arány alacsonyabb a romániai átlagánál (43 százalék).
Lényeges eredmény, hogy a családdal kapcsolatos értékekben nincs különbség a többség és a kisebbség között. Ebben a tekintetben az erdélyi magyarok Romániához, és nem a némiképp liberálisabb és inkább egyenlőségpárti Magyarországhoz hasonlítanak.
– mutatott rá Kiss Dénes szociológus. Mint kifejtette, itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék), a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék), az istenhívők (97 százalék) és a feltámadáshívők (69 százalék) aránya.
Lényeges eredmény, hogy a családdal kapcsolatos értékekben nincs különbség a többség és a kisebbség között.
Fotó: Bede Laura
A kutatók eredményei alapján az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló (európai összehasonlításban kiugróan magas) vallásosság jellemzi, annak ellenére, hogy a magyarok túlnyomó többsége nem a domináns ortodox felekezethez tartozik. Így
A fokozott vallási aktivitás egyébként más, a többségtől eltérő felekezethez tartozó kisebbség esetében is jellemzőnek bizonyult – állapították meg a vizsgálat során.
Az intézet egyébként a vizsgálat eredményeit többféleképpen fogja megjeleníteni. Egyrészt lesz egy műhelytanulmány, amely közérthető formában, a szélesebb közönség számára is hozzáférhető módon mutatja be az eredményeket román és magyar nyelven. Másrészt, mélyebb tematikus elemzések és (esetleg) egy kötet is készül majd, amely kisebbségi népességek sajátosságait kívánja tudományosan feltárni, ez pedig az EVS-hez kapcsolódó elemzésekben új irányt jelent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!