Az erdélyi magyarság látlelete: széleskörű vizsgálatot végzett a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Az Erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című eseménysorozat első részét tartották meg kedden délután a kincses városban, ahol bemutatták az European Values Study (EVS) erdélyi magyar adatfelvételét. A vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végezte az EVS módszertani csoportjával együttműködve. Horváth István, az intézet elnöke az eseményen premiernek nevezte a kutatást, ugyanis a vizsgálat mostani, ötödik hullámában először került sor kisebbségi adatfelvételekre, mégpedig az erdélyi magyarokra és a finnországi svédekre reprezentatív mintákon.

Az elemzés során a kutatók az erdélyi magyarok értékrendjét európai összehasonlításban vizsgálták.

Ugyanakkor az egyik legfontosabb kérdésük az volt, hogy milyen dimenziókban van a kisebbségi és többségi népesség között hasonlóság, hol vannak eltérések, illetve melyek azok a területek, ahol az erdélyi magyarok esetleg inkább a magyarországiakra hasonlítanak. Az elsőként bemutatott három témában, a családra és a nemi szerepekre vonatkozó értékekben, illetve a vallásgyakorlásban nincs jelentős román–magyar eltérés. Ezeken a területeken (európai kontextusban sajátos) romániai trendek jellemzőek az erdélyi magyarok esetében is – világított rá Kiss Tamás szociológus, aki Székely István Gergő politológussal közösen vezette a kutatást.

Mint kifejtette, a különböző európai társadalmak között nincs különbség a tekintetben, hogy a családhoz való ragaszkodásnak kiemelt szerepe van.

A válaszadók 99 százaléka számára fontos, és mintegy 89 százalék számára pedig nagyon fontos a család. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, és egyáltalán mit tekintünk családnak.

Az EVS a magánéleti liberalizmust négy kérdésen keresztül vizsgálta, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutatkozik meg Európa nyugati fele és az egykori szocialista országok között: az előbbieket egy elfogadóbb álláspont jellemzi.

Az erdélyi magyarokra (és Romániára) a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus. Így, egy 1 és 10 közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Minden ötödik erdélyi magyar (21%) vélekedik úgy, hogy a „homoszexuális párok ugyanolyan jó szülők, mint más párok”, ami európai összehasonlításban alacsony, de a romániai érték (12 százalék) közel duplája. Összességében

az erdélyi magyarok 9 százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos.

A családi kötelességtudatot két kérdés mérte. Ezek egyrészt arra kérdeztek rá, hogy a gyermekvállalás a társadalommal szembeni kötelesség-e, másrészt pedig arra, hogy a gyermekeknek kötelességük-e szüleikről gondoskodni. Az első kérdés esetében az egyetértők aránya 56, a második esetében 59 százalék. Összességében az erdélyi magyarok 36 százalékát jellemzi erős családi kötelességtudat, míg 30 százalékára ez egyáltalán nem jellemző. Vagyis az erdélyi magyarok esetében az erőteljes magánéleti konzervativizmus mérsékelt családi kötelességtudattal társul. Ebben a tekintetben nincs számottevő különbség a romániai átlaghoz képest – hangzott el a sajtóeseményen.

A kutatók eredményei alapján a nemi szerepekkel kapcsolatban az erdélyi magyarok – a romániai társadalom egészéhez hasonlóan – megosztottak, ugyanakkor a privát szférában erősebb a hagyományos nemi szerepekhez való ragaszkodás. Így

68 százalék szerint „lehet munkát vállalni, de amit egy nő igazán akar, az az otthon és a gyermekek”, és 52 százalék szerint „a férfi dolga pénzt keresni, a nő dolga a háztartásról és a családról gondoskodni”.

A munkaerőpiacon és a közszférában ezzel szemben az egyenlőségpárti álláspont van enyhe többségben. Így „csupán” 44 százalék ért egyet azzal, hogy a férfiak jobb politikai vezetők, 42 százalék pedig úgy gondolja, hogy jobb gazdasági vezetők, mint a nők. A nők munkaerőpiaci diszkriminációját a kérdezettek fele tartotta elfogadhatatlannak, és egyharmada értett vele egyet. Ez utóbbi arány alacsonyabb a romániai átlagánál (43 százalék).

Lényeges eredmény, hogy a családdal kapcsolatos értékekben nincs különbség a többség és a kisebbség között. Ebben a tekintetben az erdélyi magyarok Romániához, és nem a némiképp liberálisabb és inkább egyenlőségpárti Magyarországhoz hasonlítanak.

A vallásosság tekintetében Románia sajátos helyzetét kell kiemelnünk, amely gyakorlatilag minden mutató szerint Európa legvallásosabb országa

– mutatott rá Kiss Dénes szociológus. Mint kifejtette, itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék), a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék), az istenhívők (97 százalék) és a feltámadáshívők (69 százalék) aránya.

A kutatók eredményei alapján az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló (európai összehasonlításban kiugróan magas) vallásosság jellemzi, annak ellenére, hogy a magyarok túlnyomó többsége nem a domináns ortodox felekezethez tartozik. Így

az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak.

A fokozott vallási aktivitás egyébként más, a többségtől eltérő felekezethez tartozó kisebbség esetében is jellemzőnek bizonyult – állapították meg a vizsgálat során.

Az intézet egyébként a vizsgálat eredményeit többféleképpen fogja megjeleníteni. Egyrészt lesz egy műhelytanulmány, amely közérthető formában, a szélesebb közönség számára is hozzáférhető módon mutatja be az eredményeket román és magyar nyelven. Másrészt, mélyebb tematikus elemzések és (esetleg) egy kötet is készül majd, amely kisebbségi népességek sajátosságait kívánja tudományosan feltárni, ez pedig az EVS-hez kapcsolódó elemzésekben új irányt jelent.