Kelemen Hunor, Brendus Réka és Potápi Árpád a templomban
Fotó: Makkay József
Meghitt környezetben emlékeztek Aradon október hatodikán a 171 évvel ezelőtt kivégzett 13 aradi vértanúra. A Megbékélés parkjában felszólaló magyar politikusok szerint okunk van optimistának lenni, hogy Erdélyben, de a teljes Kárpát-medencében új éra kezdődhet.
2020. október 06., 21:042020. október 06., 21:04
2020. október 07., 17:102020. október 07., 17:10
Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök istentiszteletével vette kezdetét az aradi minorita templomban az 1848-49-es szabadságharc 13 vértanújára való emlékezés. A koronavírus-járvány elleni küzdelem egészségügyi előírásai szerinti távolságtartás mellett a templomot megtöltő gyülekezethez szólva prédikációjában a püspök az aradi vértanúk áldozatát Krisztus kereszthalálával hozta párhuzamba. Jézus az egész emberiség bűneiért szenvedett kínhalált, az Aradon kivégzett vértanúk hazájukért áldozták életüket.
– összegezte a vértanúk jövőnek szóló üzenetét az igehirdető, aki a mai kor legfontosabb erdélyi magyar kihívását az összefogásban nevezte meg.
A délután öt órakor kezdődő szentmisét követően az emlékező gyülekezet átvonult az aradi Megbékélés parkjába, ahol a magyar és a román kormány megegyezését követően 2004-ben állították fel a Szabadság-szobrot, szemben az aradi városvezetés 9 méter magas diadalívével, amelyet a román nemzeti hős, Avram Iancu és több román forradalmár szobra egészít ki.
a pár százas lélekszámú magyar közösségnek és a teret biztosító nagyszámú csendőrségnek semmiféle többségi tiltakozással, vagy bekiabálással nem kellett számolnia.
Megemlékezés az aradi Szabadság-szobor tövében
Fotó: Makkay József
A megemlékezésen részt vett Arad román polgármestere, Călin Bibarț, Arad megye közgyűlésének elnöke, Cionca-Arghir Iustin-Marinel és a megyei prefektus, Gheorghe Stoian. Magyar részről az RMDSZ helyi elöljárói voltak a házigazdák: Arad alpolgármestere, Bognár Levente és RMDSZ parlamenti képviselője, Faragó Péter. A magyar állam képviseletében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet és Nagygyörgy Ede katonai attasé vett részt a megemlékezésen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy fogalmazott,
Schönberger Jenő megyéspüspök a Minorita Templomban tart szentmisét
Fotó: Makkay József
„Az erdélyi magyarok megbecsülik hőseiket – a vértanúknak talán sehol nem volt akkora kultuszuk, mint éppen itt, Aradon, Erdélyben. És talán sehol nem volt olyan hányattatott a sorsa ennek a kultusznak, mint itt, ebben a városban” – mondta az RMDSZ-politikus.
Kelemen szerint
Beszédében Kelemen visszakanyarodott 1989 decemberére, amely mindkét nép számára a szabadság kezdetét jelentette, „ám néhány hónap múlva 1990 márciusában nekünk, magyaroknak egy olyan kihívással kellett szembenéznünk, amely visszavetette, megfékezte, talán elbizonytalanította és meg is ijesztette a mi akkor induló szabad életünket”.
A 13 vértanú emlékének adózó szentmise résztvevői
Fotó: Makkay József
A beszélő szerint ennek az optimizmusnak az ad alapot, hogy Aradtól 350 km-re, Marosvásárhelyen valami megváltozott.
„Ma, amikor a jövő felé tekintünk, de a szabadsághősökre emlékezünk, akkor jó okunk van azt hinni, hogy képesek vagyunk nemcsak talpra állni, nemcsak építkezni, hanem jó példát mutatni a többségnek és meggyőzni őket arról is, hogy a magyarokkal együtt ez az ország is több és gazdagabb lesz!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
Magyar és román politikusok a megemlékezés helyszínén
Fotó: Makkay József
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár beszédét a szerb nemzetiségű Damjanich János imájával kezdte, aki a halála előtti napon elküldte a szerb pópát és egy magyar minorita szerzetesnek gyónt meg. A politikus dióhéjban felsorolta a 13 aradi vértanú utolsó óráinak történetét, mintegy bevezetve hallgatóságát a 171 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti tragédia emlékezetébe.
– fogalmazott a beszélő. Potápi a trianoni traumáról is megemlékezett, amikor úgy fogalmazott, hogy történelmünkben a második Arad száz esztendővel ezelőtt, 1920-ban következett be. „A nekünk ásott szakadék még hatalmasabb és mélyebb volt, mint 1849-ben. Joggal hihette hát minden akkor élő, hogy ez most már tényleg az a Vörösmarty Mihály által megjósolt sír, amelyben a magyar nemzet süllyed el” –. fogalmazott a budapesti politikus, aki szerint száz évvel Trianon után a magyarság újra együtt tervezi a jövőjét, a határon túli magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjaivá váltak.
Potápi Árpád államtitkár beszéde a Megbékélés Parkjában
Fotó: Makkay József
„Csak nemzeteink együttműködésével tehetjük régiónkat olyan hellyé, amilyennek igazán látni szeretnénk. Történelmünk ma arra tanít bennünket, hogy akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel a reményt, ha közös erővel tudunk küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörhet bennünket” – zárta szavait Potápi Árpád.
A megemlékezés résztvevői a Szabadság-szobor körül
Fotó: Makkay József
Az aradi román polgármester által is üdvözölt megemlékezés koszorúzással ért véget, a kivilágított aradi szobrok pedig közrefogták a csendben beszélgető kisebb magyar csoportokat.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!