Erdély képviseleti irodáját, ezen belül pedig a „Mócvidék nagykövetségét” készül megnyitni Brüsszelben a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik európai parlamenti képviselője.
2014. július 31., 19:532014. július 31., 19:53
Az alakulat Fehér megyei szervezete alelnöki tisztségét is betöltő Victor Negrescu gyulafehérvári sajtótájékoztatóján azzal indokolta tervét, hogy brüsszeli kirendeltség híján a román hatóságok nem tudják népszerűsíteni az ország régióit, ugyanakkor nem képesek közvetlenül uniós forrásokat sem lehívni.
Az eurohonatya a német tartományokat, a lengyelországi vajdaságokat és a spanyolországi régiókat hozta fel példaként, amelyek egytől egyig működtetnek irodát az EU fővárosában. „A helyi közigazgatási egységeknek például 300 féle közvetlen finanszírozási lehetőség áll a rendelkezésükre, amelyekhez mi nem férünk hozzá, mert nem vagyunk ott Brüsszelben. Ezeket az alapokat közvetlenül a haszonélvező pályázhatja meg, legyen szó civil szervezetről vagy vállalkozóról” – érvelt javaslata megalapozottsága mellett Negrescu.
Hozzátette, ötletét a PSD többi EP-képviselője is felkarolta, ennek megfelelően már ősszel megnyitná kapuit az erdélyi kirendeltség és a móc nagykövetség, amelynek működését egyelőre saját költségvetéséből finanszírozná. Az iroda munkatársai Erdély, ezen belül az öt megyében – Bihar, Arad, Hunyad, Fehér és Kolozs – elterülő Mócvidék turisztikai potenciálját, befektetési lehetőségeit népszerűsítenék, hangsúlyt fektetve a régióban kidolgozott fejlesztési projektek uniós finanszírozásának lehívására.
A kezdeményezés azért meglepő egy román politikus részéről, mivel Bukarest három évvel ezelőtt hisztérikusan reagált Székelyföld brüsszeli képviseleti irodájának megnyitására. A kirendeltséget Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében avatták fel 2011. június elsején, mégpedig a brüsszeli Magyar Régiók Házában.
A román hatóságoknál a helyszín és a díszvendég egyaránt kiverte a biztosítékot. Néhány nappal az esemény előtt a bukaresti külügyminisztérium bekérette a magyar nagykövetet, akivel közölte: Románia a két ország stratégiai partnerségére való tekintettel elvárja, hogy egyetlen magyarországi hivatalos személy se vegyen részt a megnyitón.
A tárca sajnálatosnak nevezte, hogy Brüsszelben „egy nem létező, mindenféle alkotmányos és törvényes alap nélküli” közigazgatási-területi egység számára hoznak létre képviseletet. Traian Băsescu államfő úgy vélekedett, Székelyföld brüsszeli képviseletének megnyitása nem jár politikai következményekkel, de az alkotmány és a románság semmibevételének minősül.
Az irodanyitás miatt Puiu Haşotti, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője az akkor az EP alelnöki tisztségét betöltő Tőkés László román állampolgárságának megvonását követelte. Hasonló hangnemben reagált Horia Grama parlamenti képviselő, a PSD Kovászna megyei szervezetének elnöke, aki szerint Emil Boc akkori kormányfőnek ki kellett volna rúgnia a kormányból az RMDSZ-t, mivel a Székelyföldi képviselet megnyitása és az autonómiaigény révén a szövetség „semmibe veszi a román népet és az államot.”
Mircea Geoană, a szenátus akkori PSD-s elnöke „törvénytelen, alkotmányellenes és európaiatlan” jelzőkkel illette a kezdeményezést, azzal érvelve, hogy csupán azon régiók nyithatnak törvényesen képviseletet, amelyeket saját országuk alkotmánya elismer. Egyébként a brüsszeli irodát azzal a céllal hozta létre Hargita és Kovászna megye önkormányzata, hogy Székelyföld sajátos érdekeit, gazdasági és turisztikai lehetőségeit segítsen megjeleníteni az EU döntéshozó fórumain, elősegítve a térség fejlődését, a lakosság életszínvonalának emelkedését.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
szóljon hozzá!