Állampolgárság: Budapest nem fog akadékoskodni

– Miért alakult ilyen nehezen ki Magyarországon az elhatározás, hogy magyar állampolgárságot adjanak a határon túli magyaroknak?

– Az utóbbi nyolc évben zsigeri volt az elutasítás ezzel a gondolattal szemben. Észérvekkel nem is lehet megmagyarázni. Az állampolgárság megszerzésével kapcsolatos eljárásokban pedig a magyar közigazgatás bizonyos tekintetben a legrosszabb formáját hozta. Megalázó procedúráknak vetette alá azokat, akik a magyarságuk okán akartak magyar állampolgárságot.

– Ugyan nem zsigeri alapon, de a korábbi Fidesz-kormány is elutasította a gondolatot. Tíz évvel ezelőtt nem állampolgárságot, hanem egy magyar igazolványnak nevezett pótszert adtak.

– Nem tudok a korábbi döntéshozók fejével gondolkozni. Az viszont mindenkor cél volt, hogy a budapesti intézkedések ne gerjesszenek tömeges átvándorlást. A mostani módosítás is az anyaországgal való kapcsolattartás megkönnyítésére vonatkozik. Ha 1990-ben vezettek volna be a mostanihoz hasonló kedvezményes honosítási eljárást, annak biztosan más hatásai lettek volna. Az utóbbi 20 évben így is körülbelül százezer erdélyi magyar telepedett át Magyarországra, az áttelepedők jelentős hányada pedig értelmiségi volt.

– Korábban tehát túlságosan vonzó lett volna a magyar állampolgárság, most viszont már kellően súlytalan ahhoz, hogy meg lehessen adni. Jól értettem?

– A magyar állampolgárság soha nem súlytalan, ez fontos szimbolikus kötelék. Biztos vagyok benne, hogy már a korábbi Fidesz-kormány idején bevezették volna a kedvezményes honosítást, ha meglett volna ehhez a 2/3-os parlamenti többség.

– Szimbolikus köteléket említett. Szimbolikus a magyar állampolgárság tartalma is? Származik-e konkrét haszna is egy erdélyi magyarnak belőle?

– A magyar állam mindig ki fog állni a magyar állampolgárok mellett, hiszen ez a kötelessége. Gyakorlati előnyt jelenthet a magyar útlevél is, akár a munkavállalás, akár a vízumügyintézés terén például. Magyarországon is könnyebb lesz munkát vállalni. Az új kormány például jó néhány erdélyi magyart vett fel köztisztviselői állásokba, és nekik még meg kellett gyorsítani az eljárást, hogy minél hamarabb elkezdhessék a munkát a magyar közigazgatásban. Felmerülhet bizonyos szolgáltatásokhoz, juttatásokhoz való hozzáférés is az oktatástól kezdve egészen a gyógyellátásig. Itt egyes ágazati törvények szabják meg a jogosultak körét.

– Monok polgármestere felajánlotta, hogy az érdekelt határon túli magyarok Kossuth Lajos szülőházát jelenthetik be magyarországi lakcímként. Milyen többletlehetőségeket biztosít számukra a magyarországi bejelentett lakcím?

– A legtöbb ágazati jogszabály az állandó lakcímhez köti a jogosultságok legnagyobb részét vagy akár a szavazati jogot is. Azt tervezzük azonban, hogy aki Magyarországon lakcímet létesít, az nem lesz már jogosult magyar igazolványra, így az azzal járó kedvezményekre sem. Attól függ, milyen élethelyzetet nézünk, lehet, hogy több, lehet hogy kevesebb joggal jár a magyarországi lakcím. A monoki ötlettel kapcsolatban pedig az a véleményem, hogy teljes mértékig a jogszabályokkal ellentétes és a józan ész szempontjából is nonszensz, hogy egy múzeumként használt emlékházban mondjuk 20 ezer ember lakjon. Tehát ezt az ötletet vegyük inkább gondolatkísérletnek, amely megvalósíthatatlan.

– 2013-ban az egész Európai Unióban népszámlálást tartanak. Hol fogják megszámolni az Erdélyben élő román–magyar kettős állampolgárokat?

– A népszámlálást nyilván az EU irányelvei, módszertana alapján kell megszervezniük a nemzeti statisztikai hivataloknak. Biztosan lesz erre megoldás, hiszen ez nem sajátosan magyar, hanem összeurópai kérdés. Nyilván az Európában szétszóródott román munkavállalókat sem akarják kétszer megszámolni.

– Az új magyar parlament egyik első intézkedése volt az állampolgársági törvény módosítása, a jogszabály viszont csak augusztus 20-án lépett életbe, a magyar állampolgárságot pedig csak 2011. január elsejétől lehet igényelni. Miért ez a késlekedés?

– Lehet, hogy kívülről késlekedésnek tűnik, de az Országgyűlés rekordgyorsasággal, 12 nap alatt elfogadta a törvényt, és azóta a kormány a részletszabályokat, a felelősöket és a szükséges pénzügyi forrásokat is rendezte. Hatalmas feladat lesz az új eljárás az eljáró szervek számára, ezért majdnem 200 embert kell felvenni, számukra biztosítani kell a munkakörülményeket, és vadonatúj informatikai rendszert is ki kell alakítani a minél gyorsabb ügyintézés érdekében, ezért lehet csak január 1-jétől igényelni az állampolgárságot. Időt kellett tehát hagyni arra, hogy a magyar közigazgatás felkészüljön a feladatra. Nem kell egyébként föltétlenül már januárban benyújtani a kérelmet. Bízom benne, hogy ez a törvény mindig érvényben marad. Ha valaki igazolni tudja a magyar felmenőit, és beszéli a magyar nyelvet, az bármikor magyar állampolgár lehet, ha ezt kérvényezi, és nem áll fenn valamilyen kizáró körülmény.

– Mivel lehet igazolni a magyar felmenőket?

– Okiratokkal. Ha például ön román állampolgár, hoznia kell a saját születési bizonyítványa és valamelyik szülő születési bizonyítványa hiteles fordítását. Ha például az derül ki az iratokból, hogy az édesapja 1939-ben Tusnádfürdőn született, ennyi elég is, hiszen 1940 és ’45 között Tusnádfürdő Magyarországhoz tartozott.

– Elegendő a bizonyításhoz valamely felmenő születési helyének és a leszármazotti viszonynak az igazolása? Nem a magyar állam által kibocsátott valamikori bizonylat kell?

– Lehetne akadékoskodni, de ez nem áll szándékunkban. Mindenképpen megpróbálunk ügyfélbarát módon eljárni. Dél-Erdélyben persze nehezebb lesz, hiszen ott 1920 előtti felmenőket kell igazolni. Persze nemcsak születési anyakönyvi kivonatot, hanem bármi okiratot elfogadunk. Jó lesz például a magyar állam által kiadott katonakönyv is, de ha valaki plébánosi aláírással ellátott iratot hoz, mely azt tanúsítja, hogy a felmenők hol voltak megkeresztelve, azt is elfogadjuk.

– Hová kell folyamodnia a határon túli magyarnak, ha magyar állampolgárságot akar szerezni?

– Alapesetben bármely magyarországi polgármesteri hivatalban az anyakönyvvezetőnél be lehet nyújtani a kérelmet, de emellett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyei ügyfélszolgálatainál, valamint a külképviseleteken is. Annak a lehetőségét is elemezzük, hogy a konzulátusi alkalmazottak látogassák egy bizonyos program szerint a településeket, hogy a kérelmezőknek el se kelljen utazniuk nagy távolságra.

– A moldvai csángóknak vannak olyan rétegei is, amelyek meglehet, Mátyás király idején voltak magyar állampolgárok. Nekik addig kell visszavezetniük a családfát?

– Olyan elméletek is vannak, hogy bizonyos rétegeik be sem jöttek a Kárpát-medencébe a honfoglaláskor. A törvénybe viszont bekerült egy olyan szakasz, amelyet kifejezetten a csángókra kívánunk vonatkoztatni. Eszerint a jogszabály azokra is vonatkozik, akik valószínűsítik magyarországi származásukat. Az eljáró hatóságokra bízzuk, hogy a magyar szervezetek bevonásával megállapítsák: csángó kérelmezőről van szó, aki beszél magyarul, a megfelelő területről származik, csángó identitással rendelkezik. A nyelvtudás és a származási hely alapján kikövetkeztethető, hogy valaki csángó, vagy nem.

– Hogyan fogják ellenőrizni a magyar nyelvtudást? Ahhoz is kérnek iratokat?

– Úgy alakítjuk ki az eljárásrendet, hogy az semmiképpen ne legyen megalázó a kérelmezőkre nézve. Aki ki tudta tölteni a formanyomtatványt, és le tud írni egy kis életrajzot is, el tud beszélgetni a konzuli tisztviselővel vagy az anyakönyvvezetővel, az tud magyarul. Aki középszinten ki tudja fejezni magát magyarul, a származását igazolni tudja, megkapja a magyar állampolgárságot. Itt a Nyugatra emigrált magyarokra is gondolnunk kell. Aki ötven éve Amerikában él, esetleg már ott is született, érthető, hogy nem beszél olyan jól magyarul.

– A csecsemőnek is meg kell tanulnia magyarul beszélni, ha állampolgár akar lenni?

– Természetesen a kiskorúak nevében a szülők fognak eljárni, és ők mondják el helyettük az esküt is. A kiskorúak nyelvtudását nem ellenőrzi a hivatal.

– Jut-e szerep a folyamatban a magyar igazolványokat kibocsátó tájékoztató irodák hálózatának? Lesz-e valami szerepe a magyar igazolványnak az igénylés folyamatában?

– A magyar igazolvány igénylésének folyamata nem volt olyan szigorú, mint az állampolgársági eljárás. Ukrajnában például húszezerrel több magyar igazolványt adtak ki, mint az ott élő magyarok száma. A magyar szervezeteknek az iratcsomók előkészítésében és a kommunikációban juthat szerep. Meg tudják mondani bármelyik kérelmezőnek, hogy jól van-e kitöltve a kérelme, hogy milyen okiratokat kell még csatolnia.

– A nyelvtudást és a felmenők egykori magyar állampolgárságát adott esetben olyanok is igazolhatják, akik nem magyarok. Több szlovák vagy román nacionalista politikus is beszél valamennyire magyarul. Ők is megkaphatják a magyar állampolgárságot?

– Ha a szlovákiai Ján Slota például benyújtja a kérelmét, és el tud beszélgetni az anyakönyvvezetővel magyarul, nem fogjuk megakadályozni, hogy magyar állampolgár legyen.

– Ha már benyújtottuk a kérelmet, mennyit kell várni az elbírálásra?

– Úgy számítjuk, hogy 4-5 hónapot kell majd várni attól a pillanattól, hogy a budapesti központba beérkezik a kérelem, és ahhoz valamennyi kért bizonyító irat csatolva van. A hatóságoknak azt is meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező nem jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot. Próbáljuk ezt is minél gyorsabbra fogni, de mégis igényel bizonyos időt az ügyintézés.

– Mennyibe fog kerülni a magyar állampolgárság?

– Az eljárás díjmentes, de a kérelmezőnek lesznek költségei. Az okiratokat össze kell ugyanis gyűjteni, le kell fordíttatni magyar nyelvre. Tárgyaltam az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Hivatallal, amely Magyarországon a hiteles fordításokat végzi. Abban maradtunk, hogy külön fordítási díjat állapítanak meg, amely iratonként 3500 forint körüli lesz a jelenleg alkalmazott 10-12 ezer forintos díj helyett. Ők is készülnek arra, hogy növeljék a kapacitásukat, és határon túli irodahálózatot építsenek ki.

– Nem fogadják majd el a romániai hiteles fordító által lefordított és romániai közjegyző által hitelesített iratokat?

– De. A nemzetközi jog alapján ezeket is elfogadjuk.

– A kérelmező személynek a végén saját választása szerint „állampolgári esküt”, vagy „állampolgári fogadalmat” kell tennie a hatóság előtt. Miben különbözik a kettő?

– Csak annyiban, hogy az eskü végén szerepel az a kifejezés is, hogy „Isten engem úgy segéljen”. Aki világnézeti okokból ezt nem szeretné kimondani, az fogadalmat tesz. Az ember nem csupán egy értesítést kap, amiben tájékoztatjuk, hogy megítéltük számára az állampolgárságot, hanem egy ünnepi ceremónia is tartozik a procedúrához. Így valamennyi, állampolgárságot nyert személy át tudja érezni a pillanat fontosságát.

– Személyi igazolványt vagy útlevelet kap a határon túli magyar állampolgár?

– Egy honosítási okiratot kap, amelyet a köztársasági elnök írt alá. Szerettük volna, hogy azonnal útlevelet is kapjon, de ez túlságosan sok költséggel járt volna. Személyi igazolványt csak akkor kaphat, ha Magyarországon lakik. Útlevelet külön eljárásban lehet kérelmezni. Ha valaki megkapta az állampolgársági okiratot, kérvényezheti az útlevelet például a csíkszeredai konzulátuson, nyilván eljárási díj ellenében.

– A születési hely megjelölésénél román vagy magyar településnév szerepel majd az iratokban?

– Az eddigi szabályozás szerint minden iratba azt a településnevet kellett bevezetni, amely akkor volt érvényes, amikor az illető született. Brassónak például az ötvenes években Sztálin volt a neve. Magam is láttam olyan születési bizonyítványokat, amelyekben az szerepelt: született Sztálinban. Ezeket meg kell szüntetni, az eljáráson belül lehetővé kell tenni a névmódosítást is. Ha valaki nem akar Tiberiu maradni, lehetővé tesszük a számára, hogy a magyar papírokban Tiborként szerepeljen.

– Mi lesz a felvidéki magyarokkal? Ők azt kockáztatják, hogy elveszítik a szlovák állampolgárságukat, ha igénylik a magyart.

– Úgy tűnik, hogy ma Szlovákiában is más szelek fújnak. A kedvezményes honosítási eljárásban mindent el lehet intézni Magyarországon, mi pedig nem fogunk adatot kiadni Szlovákiának. Ha az érintett nem kezdi lobogtatni a honosítási okiratát, a szlovák hatóságok nem tudják meg, hogy magyar állampolgárságot is szerzett.

– Ukrajnában is törvény tiltja a kettős állampolgárságot.

– Ukrajnában kicsit más a helyzet. Ott törvény szerint büntetőjogi következményei is lehetnének annak, ha valaki egy másik ország állampolgárságát is felveszi, de ennek ellenére több millió román, izraeli vagy orosz kettős állampolgár van.

– Mennyiben számít nemzetközi elvárásnak, hogy Magyarország egyeztessen a szomszédos országokkal az állampolgárság kiterjesztéséről?

– Az állampolgárság a legszűkebben vett állami szuverenitás körébe tartozik. Minden állam ragaszkodik ahhoz, hogy ő mondja meg, ki az állampolgára. Az Európai Unió egyre több mindent szabályoz, de ebbe Brüsszel sem szólt eddig bele. A magyar szabályozás tehát teljes mértékben megfelel a nemzetközi jognak. Az Unión belül csupán tájékoztatási kötelezettség létezik, ezt a tájékoztatást mi meg is tettük.

– Mi a feladata az állampolgársági törvény végrehajtását felügyelő miniszteri biztosnak?

– Eddig évente 4000–4500 kérelmet nyújtottak be, amelyek elbírálására 12 hónapos határidőt szabott a törvény. Most az első évben mintegy 300 ezer kérelemre számítunk, és az elbírálási időkeretet is 4-5 hónapra csökkentettük. Meg kell tehát szervezni, hogy összehangoltan és ügyfélbarát módon működjék a folyamatban részt vevő valamennyi szervezet. Meg kell szervezni a kommunikációt, az informatikai fejlesztéseket. Szóval nem unatkozom.