Fogadalmainkat, döntéseinket nem kell föltétlenül az újévhez kapcsolnunk. Már maga az elhatározás is pozitívan hathat ránk a szakember szerint
Újévkor sokan tesznek fogadalmat, hogy másként lesz ezután. Minden pozitív, a jövőre vonatkozó elhatározás hasznos lehet, még akkor is, ha nem hosszú életű, a lényeg, hogy az elhatározások megerősítenek bennünket szándékunkban, és segítenek, hogy tervünk ha később is, de megvalósuljon – fejtette ki a Krónika megkeresésére Román Mónika. A kolozsvári pszichológus arról is beszélt, hogy a sérelmeket, konfliktusokat nem lehet döntésszerűen elengedni, dolgozni kell azon, hogy feloldódjanak.
2024. január 06., 19:012024. január 06., 19:01
Elterjedt szokás, hogy új esztendő kezdetén magunk mögött akarjuk hagyni régi életünkből, életvitelünkből olyasmit, ami zavar bennünket, év eleji döntéseinknek köszönhetően meg akarunk szabadulni egyes – rossznak ítélt – szokásainktól, és helyettük újakat akarunk bevezetni mindennapjainkba. Legyen szó a táplálkozás megváltoztatásáról – legtöbbször fogyókúráról vagy az alkoholfogyasztás mérsékléséről, esetleg teljes mértékben való elhagyásáról, a függőségektől, mondjuk a dohányzástól való szabadulásról, sokan az új esztendő kezdetéhez kötik ezeket a döntéseket. Román Mónika kolozsvári pszichológust arról kérdeztük,
Újévi fogadalmak. A pszichológus szerint fontos, hogy kimondjuk, megerősítsük magunkban elhatározásainkat
A pszichológustól azt is megkérdeztük, meglátása szerint kell-e, lehet-e erőltetni ezeket a pszichés folyamatokat. „Kimondottan hasznosnak tartom az évváltást, az újesztendei alkalmat, azaz, hogy van egy visszatérő pontja az életünknek, amikor újrakezdhetünk. Ilyenkor esélyünk nyílik tiszta lappal kezdeni, új lendülettel feltöltődve vágunk neki az előttünk álló időszaknak. Szilveszterkor az emberek általában kimozdulnak a komfortzónájukból, a hétköznapokhoz képest más társasággal, más közegben, más helyszínen ünnepelnek, ez pedig arra inspirálja, ösztönzi az embert, hogy az új felé forduljon” – mondta Román Mónika. Kifejtette, az, hogy az ember ilyenkor kimozdul a megszokott életviteléből, egyszersmind arra ösztönzi, hogy rugalmasabban viszonyuljon az újhoz, hiszen ilyenkor érhetik új impulzusok, amelyek segítségével a régi átértelmezhető.
A fogalom rosszul is értelmezhető: anélkül, hogy feldolgoznám, félre akarok söpörni, el akarok felejteni valamit, holott ez így nem lehetséges” – hívta fel a figyelmet a pszichológus.
Fotó: Veres Nándor
Rámutatott, sokan mondják egy adott sérelemmel kapcsolatban, hogy már túltették magukat rajta, hogy el is felejtik, nem gondolnak rá, pedig ez nem így működik lelki szempontból. „Az elengedendő régi dolgokat, érzéseket előbb fel kell dolgozni, ehhez át kell gondolni az esetleges múltbéli rossz döntéseinket, és el kell tennünk magunkban őket egy olyan helyre, ahol nem „zavarjuk” ezeket a ballépéseket vagy sérelmeket. Így tudjuk feldolgozni azt, ami velünk történt. Ha mondjuk két ember közti konfliktusról van szó, akkor azt csak úgy lehet feloldani, hogy a másik emberben se maradjon rossz érzés, ne legyen kizárva, lerázva – hiszen mindez visszaüthet, visszahathat ránk” – hívta fel a figyelmet Román Mónika. Feltettük a kérdést, mit tegyen az ember, hogyha a rossz dolgokat övező gondolataink makacsul visszatérnek: elhessegetni, vagy inkább elfogadni kell-e ezeket.
Egy konfliktus esetében mondjuk egyik felet sem: se engem, se a másikat. Addig nincsen elengedve és nem is lehet elengedni, előbb fel kell ily módon dolgozni” – mondta a pszichológus. Hozzátette, attól, hogy nem gondolunk egy kellemetlen élményre, még nem érjük el azt, hogy el legyen engedve: ez esetben még ott van bennünk, zavarni fog és a legváratlanabb helyzetekben és időpontokban fog felszínre törni. Ez esetben nem fogjuk tudni, miért is lettünk mondjuk annyira idegesek csak amiatt, hogy a másik felvonja a szemöldökét.
Román Mónika kolozsvári pszichológus: „már maga az elhatározás is pozitívan hathat ránk”
Fotó: Nőileg Angyalosi Beáta
„Az elengedés egy konfliktus, sérelem esetében csak akkor lehetséges, ha megbocsájt a két fél egymásnak valamiképpen, vagy lezárják az ügyet kölcsönösen. – Ez egyébként a változtathatatlan veszteségek esetében is így van, addig kell dolgozni rajta, amíg nem bánt már bennünket. Ezek a sebek önkéntelenül is gyógyulnak valamiképpen, de ha mélyebb a trauma, a sérelem, akkor azzal foglalkozni kell Nem lehet azt hinni, hogy ha egyszerűen nem gondolunk rá, magától elmúlik” – mondta a pszichológus. Arra is kitért, hogy
Az újévi fogadalmakkal kapcsolatban is megkérdeztük a szakember véleményét. „Úgy látom, hogy minden efféle pozitív elhatározás jó, még akkor is, ha csak három napig tart. Hasznosak még akkor is, ha nem maradnak meg hosszabban, mert megerősítenek bennünket abbeli szándékunkban, hogy az adott elhatározást szeretnénk megtenni” – mondta a pszichológus. Mint mondta, az is hasznos, ha az ember kinyilvánítja, mit szeretne elérni, mert ezáltal is megerősödik benne a szándék, és ha nem is pont újévtől, hanem talán később, de segíti megtenni a lépéseket. „Ha beszélünk a döntéseinkről, kimondjuk őket másoknak hangosan is, vagy akár csak magunknak halkan, már pozitívan hat ránk. Ez pedig persze nemcsak új esztendő kezdetén történhet meg, az újév csak egy ürügy erre, egy plusz lehetőség. És az efféle döntéseinket nem kell föltétlenül az újévhez kapcsolnunk. Már maga az elhatározás is pozitívan hathat ránk” – fejtette ki a pszichológus.
„De ha most, újévkor nem mondja ki az ember az elhatározásait, kevesebb az esély arra, hogy lendületet kapjon. Így viszont, ha tudatosan kimondja, megerősödik abba, hogy igen, ezt akarja elérni. És mások biztató reakciója is megerősítheti bennünk az elhatározást” – mondta el a pszichológus.
Idéntől egészségesebben élek, lefogyok, leszokom a cigarettáról, elmegyek szűrővizsgálatokra – bizonyára a kedves olvasónak is ismerősen csengenek a hasonló újévi fogadalmak. A siker titkáról, a kudarcról Gujdár Gabriella pszichológussal beszélgettünk.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Véglegesítette az európai parlamenti választáson induló jelöltjeinek listáját az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa csütörtöki ülésén.
A Temes megyei egészségügyi igazgatóság csütörtökön megerősítette, hogy norovírusgóc alakult ki a temesvári C.D. Loga főgimnáziumban.
Csomortányi Istvánt indítja polgármesterjelöltként, és önálló tanácsosi jelöltlistával vág neki Nagyváradon az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) a június 9-ei önkormányzati választásoknak, amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a koalícióra tett ajánlatukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!