A dohánytermékek káros hatásának megelőzéséről szóló 2002/349-es számú törvény módosítására vonatkozó tervezet szerint teljes mértékben betiltanák a cigarettázást a zárt helyiségekben – tanintézetekben, egészségügyi intézményekben, állami hatóságok székhelyén, vendéglátó-ipari egységekben és irodákban –, játszótereken, parkokban, sportpályákon, valamint fürdőzésre használt tenger-, tó- és folyóparton. A szenátus már márciusban elfogadta a jogszabályt, az ügyben a képviselőház a döntéshozó kamara.

A lakosság támogatja a kezdeményezést

Úgy tűnik, az intézkedés nemcsak a hatóságok, hanem a lakosság körében is jelentős támogatottságnak örvend. A React civil szervezet által közölt felmérés szerint az állampolgárok 84 százaléka támogatja a dohányzás betiltását nyilvános helyeken, 78 százalékuk pedig azt szeretné, ha a tanintézetek 250 méteres vonzáskörzetében nem lehetne dohányterméket árulni.

A megkérdezettek 80 százaléka azzal is egyetért, hogy a tiltás a játszóterek, parkok és iskolák udvarára is legyen érvényes. Az egyesület rámutatott: a felmérésben részt vevő dohányzók többsége 18–20 évesen szokott rá a cigarettára. Az összeállításból az is kiderült, hogy a nemdohányzó vagy már leszokott válaszadók 20 százaléka együtt él olyan személlyel, aki a lakásban cigarettázik, 11 százalékuk pedig a munkahelyen van kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek.

„Minden vendég jól jár\"

Az erdélyi vendéglátó-ipari egységek illetékesei nem aggódnak, meglátásuk szerint nem kell attól tartani, hogy az intézkedés nyomán csökken a látogatottságuk. Fésüs Levente, a nagyváradi Moszkva kávézó társtulajdonosa lapunknak elmondta: amikor két éve először felmerült, hogy nálunk is betiltják a dohányzást nyilvános helyeken, még arra gondoltak, hogy ez sok vendéget fog távol tartani, de a külföldi példa azt mutatja, hogy a fogyasztók elég gyorsan alkalmazkodnak az új helyzethez.

„Végső soron minden vendég jól jár, hiszen a dohányos kevesebb cigarettát szív el, ugyanakkor mindenki kellemesebb légkörben töltheti az estéjét\" – fogalmazott a népszerű romkocsma társtulajdonosa. Hozzátette: az üzemeltetőnek is kedvező a fordulat, hiszen nem kell füstelszívó berendezést működtetnie, ennek nyomán jelentősen csökkennek a kiadásai. „Az is igaz, hogy ezáltal egyre jobban távolodunk az igazi kávéházi hangulattól, ahol füstbe zárva születtek új forradalmárok, új eszmék\" – mutatott rá Fésüs Levente.

„Könnyű lesz leszokni a rossz beidegződésről\"

Hasonlóan vélekedik a szintén nagyváradi, újonnan megnyílt – dohányzómentes – Litera kávézó projektmenedzsere, Mostis Gergő is, aki szerint a többség számára régi beidegződés, rossz szokás a kocsmában való cigarettázás, amiről rövid időn belül leszoknak, ha a helyzet úgy kívánja. A Krónikának elmondta: huszonéves korában – a mai fiatal generációhoz hasonlóan – a kocsmakultúra számára is egyet jelentett az omló cigarettafüsttel.

„Az első két kocsmámban nem volt professzionális füstelszívó, csak valami ventilátorféleség. Vagy kinyitottuk az ablakot, és ha túl nagy volt a zaj, becsuktuk, mindenesetre olyanok voltak a rendszeres vendégeink is, hogy ebből túl sok panasz nem adódott. Így van ez most is azokon a helyeken, ahol a törzsközönség húsz év alatti\" – fejtette ki Mostis Gergő. Rámutatott: az idősebb, harmincas és afeletti korosztály már kényelmesebb, igényesebb, „ha úgy tetszik finnyásabb\", kifejezetten zavarja őket, ha a ruhájuk, hajuk egy kint töltött este után füstszagú.

A projektmenedzser ezért döntött úgy, hogy a Litera füstmentes lesz, ha pedig ez nem válik be, hamarosan úgyis megnyitják a nyári kertet, a szabadban pedig nem zavaró a füst. „Meglepő volt, hogy a vendégek szó nélkül tudomásul vették, hogy az udvarra kell menni dohányozni, kint pedig ugyanolyan jó hangulatban folyt tovább a beszélgetés, sőt ismerkedni is könnyebben lehet. Ez csak szokás, illetve megszokás kérdése, ha nálunk is betiltják a cigarettázást nyilvános helyeken, az emberekben pillanatok alatt megszűnik a régi beidegződés. Mindenki nyer vele\" – hangsúlyozta Mostis Gergő.

Kolozsvár egyik belvárosi kocsmájának pultosa is örömmel fogadta a hírt, miszerint hamarosan betilthatják a dohányzást. Mint elmondta: nem tart attól, hogy emiatt esetleg visszaesik a forgalom, hiszen szerinte nem nagy dolog kimenni a bejárat elé rágyújtani.

Harminc év múlva lesz érezhető a hatás

A kezdeményezés üdvözlendő, de nem szabad elfelejteni, hogy az intézkedés pozitív hozadékai 20–30 év múlva csapódnak le ténylegesen – hívta fel a figyelmet Ráduly Enikő sepsiszentgyörgyi tüdőgyógyász. Kifejtette: az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes években szigorították a törvényt, drágították például a cigarettát, és csak mostanában mutatható ki statisztikailag, hogy csökkent a dohányzás okozta megbetegedések aránya.

Hangsúlyozta: valamennyi, a dohányzás visszaszorítását célzó jogszabály valójában azt teszi lehetővé, hogy a következő nemzedékek füstmentes környezetben nőjenek fel, és természetesnek tartsák, hogy a dohányzás függőség.

A tüdőgyógyász elmondása szerint Romániában a tüdődaganatos betegek 98 százaléka dohányos. A lakosságnak egyébként 30 százalék cigarettázik, ez nagyjából megegyezik az európai átlaggal. A statisztikák szerint évente 40 ezer romániai lakos halálát okozza a dohányzás, és 78 ezer esetben mutatnak ki a káros szenvedély által okozott megbetegedést.

Hasznosnak tartja a szabályozás bevezetését a sepsiszentgyörgyi Kati is, aki tíz éve szokott le a cigarettáról. Rámutatott: amióta lehetőség van nemdohányzó kocsmába, étterembe járni, rájött, hogy korábban nem attól fájt a feje másnap, hogy hajnalig fennmaradt, hanem a füsttől. Zsolt jelenleg is dohányzik, de ő sem ellenzi a megszorításokat, tapasztalata szerint, ha tilos, akkor sokkal kevesebbet cigarettázik, ami neki is és a környezetének is jó. Hozzátette: dohányzásra kijelölt helyekre azért szükség van.

Magyarországon 2012. január elsejétől tilos a dohányzás a nyilvános, zárt helyeken és tömegközlekedési megállókban. Az Európai Bizottság 2009 novemberében bocsátott ki a tagországok számára egy irányelvet, miszerint minél előbb biztosítsák a jogi keretet a nemdohányzók védelme érdekében, különös tekintettel a munkahelyre, nyilvános, zárt helyekre, megállókra, illetve a kiskorúakra.