Ajánlások szankciók nélkül: elfogadták Strasbourgban a Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést

Bíró Blanka 2019. november 04., 15:58 utolsó módosítás: 2019. november 04., 17:10

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa által Strasbourgban elfogadott bálványosi jelentés megerősíti, hogy „jó úton haladunk”.

Bele kellene pótolni. A többnyelvűség pluszköltségeket ró az érintett önkormányzatokra Fotó: Gábos Albin

Megszavazta a Bálványoson útjára indított nyelvi jelentést az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa Strasbourgban. A Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című jelentést hétfőn sajtótájékoztatón ismertette Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának elnöke, illetve Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács vezetője.

Fel kellene mérni a települések nyelvi igényeit

Az október végén a plénumban megszavazott jelentésben leszögezik, hogy a növekvő nyelvi sokszínűség eredményeként az önkormányzatok egyre több nyelvi kérdéssel szembesülnek az ügyvezetés és a közszolgáltatások során, és egyre több panasz fut be a kongresszushoz a nyelvi kérdések kapcsán.

A jelentés szerint fel kell mérni a települések nyelvi igényeit, és az eredmények alapján a lehető leghatékonyabb szolgáltatást kell biztostani.

Az ajánlások között szerepel, hogy a közalkalmazottaknak biztosítsanak nyelvi képzést, vagy olyan tisztviselőket alkalmazzanak, akik beszélik a lakosság által használt nyelveket. Tamás Sándor ennek kapcsán felidézte, hogy négy évig pereskedtek a könyvtárigazgatói tisztségre kiírt versenyvizsga miatt, mert abban feltételként szerepelt a román mellett a magyar nyelv ismerete; végül kénytelenek voltak új versenyvizsgát kiírni. Ugyanakkor a tanácselnök rámutatott: a jelentésbe bekerült, hogy a Kovászna megyei prefektus két évvel ezelőtt megtiltotta a civil szervezetek, egyházak képviselőinek, hogy kétnyelvű űrlapon igényeljék az önkormányzat támogatását.

„A jelentés megerősíti, hogy jó úton haladunk, amikor azt kérjük, hogy Székelyföldön a magyar legyen regionális hivatalos nyelv a román mellett” – vázolta a közgyűlés elnöke. –

Az ország jóindulatán múlik, hogy ezeket miként alkalmazza, de sokatmondó, ha folyamatosan rosszul teljesít. Romániára belföldön a kettős mérce alkalmazása, kifele pedig a kettős beszéd jellemző: azt kommunikálják, hogy példásan megoldották a kisebbségi kérdést”.

Grüman Róbert rámutatott, számos európai intézmény foglalkozik a kisebbségek nyelvhasználatával, memorandumok, jelentések, ajánlások készülnek, ám gondot jelent a szankciók teljes hiánya. Hiszen semmilyen következménnyel nem jár, ha azok az országok, melyek ratifikálták az európai regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját, a helyi önkormányzatok európai chartáját, a gyakorlatban nem teljesítik vállalásaikat.

Pénzt kérnek a többnyelvűségre

A jövő évi állami költségvetésbe foglalják be a kétnyelvűség biztosítására szükséges pluszösszegeket – javasolja a Kovászna Megyei Tanács. Tamás Sándor elmondta, azoknak a közigazgatási egységeknek, amelyeknek a törvény által előírt módon kell szavatolniuk az anyanyelvhasználatot, több pénzt kell erre fordítaniuk. A lakosság magyar nyelven fordulhat az önkormányzatokhoz, de ezt le kell fordítani román nyelvre, a választ is két nyelven kell megírni. A különböző kétnyelvű táblák előállítása is többletköltséget generál.

Háromszor akkora táblára van szükség, ha a Peteni román elnevezés mellett feltüntetjük, hogy Székelypetőfalva, ez a költségeket megháromszorozza”

– részletezte a tanácselnök. Az ülések anyagának egy részét is lefordítják magyarra, ám a tanácselnök elégedetlen ezek minőségével. A megyei tanács alkalmazottai térítésmentesen végzik a fordításokat, ám nem ismerik tökéletesen a magyar közigazgatási szakkifejezéseket, előfordul, hogy hibáznak. „Kérjük a kormányt, hagyja jóvá a keret növelését, hogy fordítókat alkalmazhassunk, biztosítsák a pénzügyi forrást a többletköltségek fedezésére” – szögezte le Tamás Sándor.

Lezárták a nyomozást Dan Tanasă eltűnt kiadványai ügyében

Bűncselekmény hiányában lezárták a bűnvádi vizsgálatot, amelyet Dan Tanasă feljelentése nyomán indított a rendőrség. A magyarellenes feljelentéseiről elhíresült blogger másfél évvel ezelőtt Bálványoson robbantott ki botrányt, azt állítva, hogy az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának kihelyezett ülésén eltűntek a kiadványai.

Tamás Sándor a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, bár hivatalosan nem hozták nyilvánosságra, biztosan tudja, hogy a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. „Közben azonban másfél évig »vegzálták« a munkatársaimat, én is jelentkeztem kihallgatásra a rendőrségen, de nem engem nem idéztek be” – mondta a háromszéki politikus.

Mint ismeretes, Dan Tanasă kiadványokat vitt a bálványosi ülésre, hogy ingyen szétosszák, majd mégis panaszt tett, hogy azok eltűntek. Szerinte „ellopták” a szervezők, hogy a kongresszus tagjai ne tudják meg könyveiből, miként diszkriminálják a románokat a „politikailag az RMDSZ által ellenőrzött két megyében”.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat