„Érettebb” vizsgaeredmények

Az oktatási tárca közlése szerint a 189 ezer, vizsgára beiratkozott diák közül 175 ezren jelentek meg a megmérettetésen, ebből 97 ezren vették sikeresen az akadályt. Városokban 56,88, vidéki közegben 31,86 százalékos az átmenési arány.

A fellebbezés előtti eredmények alapján a szakiskolai képzésben részesülők 33, az elméleti gimnáziumot végzettek 76,6, a művészeti iskolások 66,4 százaléka kaphatja meg az oklevelet. A megyék szerinti listázás szerint a legjobban a Brăila megyei diákok szerepeltek (74 százalékos átmenési aránnyal), a rangsor végén az Ilfov (27,91) és a Teleorman megyeiek (35) kullognak.

Az erdélyi és partiumi megyék közül a Kolozs megyei diákok teljesítettek a legjobban (71), a Kovászna (42,47) és a Hargita (42,49) megyei érettségizők azonban jóval az országos átlag alatt teljesítettek. A két székelyföldi megyében azonban valamelyest javultak az eredmények az előző évhez képest, amikor a háromszéki és hargitai diákok átlaga alig érte el a 30 százalékot. A székelyföldieknél azonban így is látványos a javulás, hiszen tavaly a két megyében alig 30 százalékos volt az átmenési arány. A fellebbezések előtt 122 diák neve mellett szerepel 10-es átlag a Bacalaureat.edu.ro honlap szerint, míg az előző évben 67 tanulónak sikerült szintízes átlagot elérnie a vizsgán. Az oktatási minisztérium közölte továbbá: a sikeresen érettségizők 62,37 százaléka idén végezte el a középiskolát, a többiek korábbi évek végzősei.

Amint arról beszámoltunk, az elmúlt évben negatív rekordot döntöttek az érettségizők: a vizsgázók mindössze 44,26 százaléka vette sikeresen a megmérettetést, amit az oktatási tárca minden idők legrosszabb átlagának nevezett.

Király: komolyabb felkészülés

Victor Ponta miniszterelnök egy szűkszavű Facebook-bejegyzésben gratulált a sikeresen vizsgázó diákoknak, kiemelve a szociálliberális kabinet „hatékony oktatáspolitikáját\", míg Remus Pricopie oktatási miniszter a résztvevők számának csökkenésével és a differenciált tételek bevezetésével magyarázta az eredmények javulását. Mint ismeretes, a szakiskolát végzők irodalomból és matematikából könynyebb tételeket kaptak, mint az elméleti osztályos vizsgázók.

Király András oktatásügyi államtitkár lapunk érdeklődésére úgy értékelte, az eredmények azt mutatják, a diákok és a szülők is komolyabban vették a megmérettetést, mint korábban. „A magyarázathoz hozzátartozik az is – amellett, hogy a diákok egy része szerint idén könnyebbek voltak a tételek –, hogy számos felkészületlen diáknak azt tanácsolták, ne próbálkozzék a vizsgával\" – értékelte az oktatásügyi szakember. Rámutatott továbbá, az idei végzősöknek nem volt választási lehetőségük, mivel 2009-től nem indultak szakiskolai osztályok, így a vizsgaeredmények ennek a hatását is tükrözik.

„Továbbra is jelentős különbség mutatkozik az elméleti és a szakközépiskolát végzett diákok vizsgaeredményei közt, ezt a problémát pedig ki kell küszöbölni a következő években – mondta az államtitkár. – Időre van szükségünk – bár nyilván ebből van a legkevesebb –, míg különválasztjuk a két oktatási profilt, és eszerint gondoljuk át a beiskolázási stratégiát is. Ha megnézzük az adatokat, a szakiskolás végzősök alig 30 százaléka vizsgázott sikeresen, ami elgondolkodtató. El kell érnünk azt, hogy a szakiskolák minőségi gyakorlati oktatást nyújtsanak a tanulóiknak, érezhetővé váljék az, hogy aki onnan kikerül, abból jó szakember lesz, és a munkaerőpiacon képes lesz elhelyezkedni a tanulmányi szakasz befejezése után.\"

Bihar megye: javuló statisztikák

Hétfő reggel diákok és szülők tolongtak a nagyváradi Ady Endre Gimnázium kapujában a kifüggesztett érettségi eredményeket böngészve. „Sikerült, 6,15-öt lett\" – örült az egyik lapunk által megkérdezett fiatal, aki épp, hogy megírta az átmenő osztályzatot. Számára a matematika vizsga volt a legnehezebb, és bár reál szakon végzett, mégis a magyar nyelv és irodalom felmérőn érte el a legjobb eredményt. Egy másik diák úgy vélekedett, számára a fizika érettségi bizonyult jóval nehezebbnek, mint amire számított és a román írásbeli miatt is aggódott. A folytatásról kérdezve a legtöbb diák jelezte: egyetemen folytatja.

Amint azt Kéry Hajnaltól, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség tanfelügyelő-helyettesétől megtudtuk, a magyar tagozatra vonatkozó érettségi statisztikák még nem készültek el, egyelőre csak annyit tudni, hogy a megyében a vizsgázók 63,21 százaléka írta meg az átmenő átlagot, ami országos szinten a hetedik helyre rangsorolja őket. Az elmúlt két év eredményeit figyelembe véve is javult az arány, Kéry szerint ez részben a jobban differenciált matematika érettséginek is betudható, továbbá a reál és humán tagozat szerint megkülönböztetett román tételeknek. „

Jobb lett volna ha a kisebbségi oktatásban is külön lett volna választva az anyanyelvi tétel\" – véli a szakember, aki arra is felhívta figyelmet, hogy talán az is javított a statisztikán, hogy többen hiányoztak azok közül akik ronthatták volna az átlagot. Érdekes viszont, hogy az érettségizők 21 százaléka mindegyik tantárgyból megírta legalább az ötös osztályzatot, de a hatos átlagot nem érték el, így ők is bukóknak számítanak és ősszel próbálkozhatnak egyik-másik tantárgyból javítani.

Háromszék: szorgalmasabb románok

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint a jobb eredmények legfőbb oka az, hogy az iskolákban jobban „megszűrték\" a tanulókat, sokan megbuktak, nem jutottak el az érettségiig, vagy nem is jelentkeztek, mert úgy érezték, nem elég felkészültek. Kovászna megyében tíz százalékkal jobb eredmények születtek, mint tavaly, a megyék rangsorában azonban Háromszék továbbra is az utolsó helyek egyikét foglalja el. A főtanfelügyelő szerint ez azzal magyarázható, hogy Kovászna megyében mindössze öt elméleti gimnázium működik, a szakiskolák vannak többségben, ezek visszahúzták az átlagot.

Keresztély Irma elmondta, idén Háromszéken 1945 diák kezdte el a 12. és 13. osztályt, közülük csak 1572 (80 százalék) jelentkezett az érettségire. Több mint négyszáz fiatalt nem zártak le valamilyen tantárgyból, sokan közülük megbuktak, vagy valamilyen okból nem fejezték be az utolsó évet. A záróvizsgára 686 diák iratkozott be, 301 fiatal a korábbi években végezte el a középiskolát. A főtanfelügyelő kiemelte, minden szinten javítottak a háromszéki diákok: a nappali tagozaton 44,48 százalék érettségizett sikeresen, ez 12 százalékkal jobb eredmény, mint a tavaly. Az esti tagozat 2,45 százalékról 9,38 százalékra javított. Az elméleti gimnáziumokban 63,76 százalék érte el az átmenő jegyet, a szakiskolákban 15,13 százalék, a zene-, sport-, felekezeti és pedagógiai iskolákban pedig 33,69 százalék.

Feltűnően nagy az eltérés a román és a magyar tagozatok között: a román tannyelvű iskolákban 54,53 százalék, a magyar tagozaton pedig 37 százalék az átmenési arány. Keresztély Irma szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyar diákoknak továbbra is nehézséget okozott a román nyelv és irodalom. „Még nem sikerült tizenkettedik osztályig gyakorlatba ültetni a tanügyi törvény románoktatásra vonatkozó rendelkezéseit, ezt meg kell oldani. Ugyanakkor elemezni kell a pedagógusok munkájának minőségét is\" – szögezte le Keresztély Irma.

„A következő tanévben a tanfelügyelők több bejelentetlen, rajtaütésszerű ellenőrzést végeznek, mert a tapasztalat azt mutatja, ha a tanárok tudják, hogy végighallgatják az órájukat, jobban felkészülnek – jegyezte meg. – Nem akarunk oktatási rendőrségként működni, de az iskolák érdeke is, hogy beazonosítsák a problémákat, egy külső szakember ezekre jobban rá tud világítani. Az együtt dolgozó pedagógusok gyakran védik egymást.\"

Kovászna megyében a diákok közel fele megbukott a román vizsgán: az átmenési arány alig több, mint 50 százalékos, magyarból 86,10, kötelező tantárgyból 69,53 százalék, választott tantárgyból pedig 77,85 százalék. A főtanfelügyelő ez utóbbit is furcsállja, hiszen általában a diákok egy ötvenoldalas tankönyvnyi tantárgyat választanak, és abból jobb eredményt érhettek volna el. Kovászna megyében legjobban a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Főgimnázium teljesített 94,35 százalékos sikerességi mutatóval. Két évvel ezelőtt ez az iskola 60 százalék alatt volt, az a veszély fenyegette, hogy elveszíti a főgimnázium rangját. „Úgy látszik, azóta nagyon figyelnek az eredményekre\" – jegyezte meg a főtanfelügyelő.

Hargita megye: felrázó próbavizsga?

Hargita megyében 1208 diáknak sikerült az érettségije. A vizsgára 3052 diák iratkozott be, 209-en hiányoztak és 2843-an vizsgáztak. A Hargita megyei tanfelügyelőség összesítése szerint a megyében 42,49 százalékos az átmenési arány. Ez azt jelenti, hogy idén közel 12 százalékkal több vizsgázó írta meg a hatos átlagot az érettségin, mint tavaly.

A középiskolák között a legjobb átmenési arány a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban született, itt a diákok 92,81 százaléka érettségizett sikeresen. A tanfelügyelőség adatai szerint a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban 86,96 százalékos, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban 84 százalékos az átmenési arány. A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium végzőseinek 74,71 százaléka érettségizett sikeresen, az Octavian Goga Gimnázium diákjainak 72,22 százaléka ment át.

Aurora Parfeni főtanfelügyelő-helyettes, a Hargita megyei érettségiztető bizottság elnöke úgy értékelte, lehet, hogy az idei tételek jobban igazodtak a tananyaghoz, lehet, hogy alacsonyabb volt ezek nehézségi foka, de előfordulhat, hogy a próbavizsgák eredménye felrázta a diákokat. Az érettségi szervezését és lebonyolítását illetően azt mondta, az első naptól eltekintve, amikor kizártak egy gyergyószentmiklósi diákot, nem fordult elő semmilyen gond vagy csalási kísérlet, a megyében a diákok és a szervezésben, lebonyolításban résztvevők is komolyan viszonyultak a vizsgákhoz.

Maros megyében az érettségizők 54,69 százaléka kapott átmenő osztályzatot, ez tíz százalékkal több, mint az előző évben. Az elméleti gimnáziumok esetében a diákok 80 százaléka vizsgázott sikerrel. A marosvásárhelyi középiskolák közül kifejezetten jó eredményeket értek el az Unirea-gimnáziumban – itt 100 százalékos az átmenési arány –, valamint az Alexandru Papiu Ilarian Főgimnáziumban (96 százalék).

Szatmár megye: nehéz a román

Szatmár megyében az országos átlagtnál jobb érettségi eredmények születtek – a diákok közel 58 százaléka vette sikeresen a záróvizsgát. Amennyiben csakis a frissen végzetteket vesszük figyelembe, 62 százalékos az átmenők aránya. Bár megyei szinten a jegyátlag szerint – a tavalyi évekhez hasonlóan – az első három iskola között nincs magyar tannyelvű, ezek igazgatói több-kevesebb elégedettséggel nyilatkoztak. Mint elmondták, szinte mindenütt jobb eredmények születtek, mint a tavaly. A bukó magyar diákok túlnyomó többsége románból nem írta meg az átmenő jegyet.

Az országos statisztikának megfelelően mindegyik oktatási intézmény esetén rontották a statisztikát a tavaly vagy még régebben végzettek eredményei. Elmondható, hogy Szatmárnémeti mindhárom magyar tannyelvű gimnáziumában lényegesen magasabb volt az átmenők aránya az országos átlagnál – A Református Gimnáziumban 70 százalék, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban 85 százalék, míg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban közel 90 százalék vizsgázott sikeresen. Megjegyzendő, hogy az említett iskolákban nem egyforma arányban próbálkoztak korábbi években végzettek. A román tagozattal is rendelkező Nagykárolyi Gimnáziumban az átmenők aránya 90 százalék fölötti. Szász Piroska helyettes főtanfelügyelő elmondta, komolyabb csalási kísérlet nem történt a megyében, összesen öt diákot zártak ki a vizsgáról, akik mobiltelefon segítségével próbáltak pluszinformációkhoz jutni.

A Kolozs megyei 71 százalékos átlagnál is jobban teljesítettek a kolozsvári magyar gimáziumok: a János Zsigmond Unitárius Kollégium idén 96,4 százalékos átlaggal büszkélkedhet. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: a Apáczai Csere János Gimnázium 96,1 százalékos, a kolozsvári Református Kollégium 92,86 százalékos, a Báthory István Gimnázium 87,18 százalékos, míg a Brassai Sámuel Gimnázium 76 százalékos átmenési mutatóval rendelkezik.

Péter Tünde ugyanakkor elmondta megyei szinten 16 százalékkal javult a sikeresen érettségiző diákok arány tavalyhoz képest, persze némileg árnyalja a képet, hogy 1200 végzős nem jelentkezett az értségire vagy azért mert pótvizsgára maradt, vagy pedig mert nem érezte magát elég felkészültnek a nyári megmérettetésre. Hozzáfűzte a sikeresen érettségizők aránya többek közt azért is javult, mert több ellenőrzést is végzett a tanfelügyelőség a korábban gyengébben teljesítő iskolákban.