2010. december 07., 08:152010. december 07., 08:15
Mint mondta, a közigazgatási határokat a prefektus által kinevezett bizottság kell hogy megállapítsa, a két szomszédos község által kölcsönösen elismert határt meg kell jelölni a terepen. Kovászna megyében egyes települések önállósulása következtében is vannak határviták: Málnás és Mikóújfalu, valamint Esztelnek és Kézdiszentkereszt között kell tisztázni a „mezsgyét”. A megyehatár pontos megjelölésével is gondok vannak: mint arról többször is beszámoltunk, a háromszéki Bölön melletti Korlát-völgyben élő Brassó megyei romák helyzetére évek óta keresik a megoldást.
György Ervin úgy véli, a Málnás és Mikóújfalu önkormányzata közti határvita egyszerűen megoldhatatlan, a két polgármesteri hivatal között már nem lehet szó békés megegyezésről, véleménye szerint az igazságszolgáltatásnak kellene döntést hoznia, de hat éve minden döntést megfellebbeztek. A prefektus elmondta, a két község között 500 hektár miatt zajlik a vita, ezen a területen fekszik a négy kőbánya, amelyek meghatározóak a gazdasági fejlődés szempontjából.
A pereskedés ideje alatt a törvény szerint a területre nem lehet tulajdonlevelet kiállítani. Kasléder József málnási polgármester az 1968-as kataszteri térképre hivatkozik, szerinte az Olt folyó a határ a két település között, a folyón túl a szomszéd község nem terjeszkedhet. Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere szerint a pereskedésnek csak akkor lehet vége, ha újraegyesítik a két községet. Mikóújfalu polgármestere szerint elfogadhatatlan a málnásiak akarata, mert a Harcsa nevű földterület nagyobb része mikóújfalusi gazdák tulajdona, így egyértelmű, hogy annak a község területén kell maradnia. Az újfalusi önkormányzat beleegyezne abba is, hogy két-két bányát kapjon mindkét község, de a málnásiak hajthatatlanok.
Hasonló viták zajlanak Esztelnek és Kézdiszentkereszt önkormányzata közt is, bár a két felső-háromszéki község még nem jutott bíróságra. Esztelnek hat évvel ezelőtt vált el Kézdiszentkereszt községközponttól, az erre vonatkozó döntés alapján Esztelnek és Kurtapatak, valamint Kézdiszentkereszt, Bélafalva és Csángótelep képezi a két községet. A megyei urbanisztikai bizottság azonban Csángótelepet Esztelnekhez csatolta, emiatt azóta is folyik a vita a két község között, mindkét fél próbál a saját igazának érvényt szerezni. A prefektus kijelentette, a kormányhivatalba összehívja a bizottságot és szorgalmazza, hogy egyezzenek meg a felek, mert ha pereskedésre kerül a sor, évekig nem lehet majd egy nagy területen visszaállítani a tulajdonjogot.
Kovászna és Brassó megye évek óta keresi a megoldást a háromszéki Bölön mellett, a Korlát-völgyben élő romák helyzetére is. Mint arról korábban többször is beszámoltunk, a Bölönhöz tartozó, a községtől három kilométer távolságra levő szántóföldön már a rendszerváltás előtt elkezdtek építkezni a Brassó megyei szászmagyarósi romák. A Kovászna megyéhez tartozó mezőgazdasági területként telekkönyvezett húsz hektáron 130 házban, mintegy 600 szászmagyarósi cigány él jelenleg. A betelepedett romák Brassó megyei személyazonossági igazolvánnyal rendelkeznek, amelyekben a szászmagyarósi, 104-es házszám szerepel állandó lakhelyként.
A romák Brassó megyeinek vallják magukat, és ezen nem is akarnak változtatni. A két megye prefektúrája már több tervet is kidolgozott a romatelep helyzetének rendezésére: korábban szó volt területcseréről, költöztetésről és megyehatár-módosításról is. Legutóbb megegyeztek, hogy a természetes határ, a Korlát-patak medrének a szabályozásával módosítják a megyehatárt, ez a megoldás viszont túl drágának bizonyult. György Ervin elmondta, az ügy tisztázása érdekében újra tárgyalóasztalhoz ülnek a szomszéd megye képviselőivel.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
Nagyvárad országos premierként részese egy európai finanszírozású, magyar irányítású meteorológiai szimulációnak, mely révén a kánikulában azonosítják a város legforróbb pontjait, ahol ezek után hűsítő megoldásokat alkalmaznak.
Erdélyi turnéra indul Édeskeserű című produkciójával június 21-én a Magyar Állami Népi Együttes. A négynapos előadássorozat első állomása Marosvásárhely lesz – tájékoztatta a Hagyományok Háza az MTI-t csütörtökön.
A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma miatt a Maros megyei tanfelügyelőség hétfőtől elrendelte a jelenléti oktatás felfüggesztését Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván.
Megérkezett csütörtökön Nagyváradra az első abból a kilenc korszerű, alacsony padlós villamosból, amelyre az önkormányzat az uniós helyreállítási alapból (PNRR) kapott forrásokat.