Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Tíz év alatt kétszáz lélekkel gyarapodott a merész gazdasági terveket dédelgető Gyulakuta lakossága

Gyulakuta „márkajegye", az ország első gáztüzelésű hőerőműve 1996-ban állt le. A helyébe ipari parkot tervet a helyi önkormányzat

Fotó: Makkay József

A Maros megyei Gyulakuta azon kevés erdélyi magyar községek közé tartozik, ahol az utóbbi két népszámlálás időszaka között nőtt a helyi lakosság száma, mégpedig közel kétszázzal. Az egykori hőerőművéről ismert községközpontban nagyívű tervek születtek a helyi gazdasági élet fellendítésére, amit jól mutat, hogy egyre több fiatal család marad helyben. Varga József polgármesterrel vettük számba a község kitörési lehetőségeit.

Makkay József

2024. május 24., 09:542024. május 24., 09:54

A hat faluból álló – Gyulakuta, Bordos, Csöb, Havadtő, Kelementelke és Rava – község ama kevés magyarlakta közigazgatási egységek közé tartozik Erdélyben, ahol a 2011-es népszámlálás adataihoz képest a 2021-es cenzuson nem csökkent, hanem jelentősen nőtt a lélekszám. A tíz évvel korábban jegyzett 4670 fős lakosság tíz év alatt közel kétszázzal, 4857 főre nőtt, amiből 4563 polgár vallotta magát magyarnak.

A létszámnövekedés mögött többek között az áll, hogy

a helyi fiatal családokban magas a gyerekvállalási kedv, ez Marosszék viszonylatában is kiemelkedő.

A község falvainak kilenc iskolájában és nyolc óvodájában hatszáz gyerek tanul, a statisztikai adatok szerint az utánpótlás terén sincsenek gondok.

Gyulakuta község polgármestere, Varga József a Krónikának elmondta, hogy a hároméves korig terjedő legkisebbek korosztályában 120 gyereket tartanak nyilván, a 0-4 évesek 200 főt számlálnak. Az óvodai csoportok magas létszámmal működnek, és ennek köszönhetően sikerült román állami forrásból egy 40 férőhelyes bölcsőde építését is megpályázni.

Galéria

A merész gazdasági terveket szövögető Varga József polgármester negyedik mandátumára készül

Fotó: Makkay József

A fiatal családok helyben maradása, vagy külföldről történő hazatérése további merész tervek kivitelezésére készteti a helyi önkormányzatot. Mindenki tisztában van vele, hogy a magas lakásárak miatt a fiatal családok legégetőbb problémájává vált a lakhatási kérdés.

Idézet
2023-ban az Országos Lakásügynökségnél (ANL) sikeresen megpályáztuk három korszerű tömbház építését.

Idén júliusban kezdődnek el az építkezések, így belátható időn belül mintegy 250 személy számára tudunk a kor követelményeinek megfelelő lakrészeket biztosítani” – mutatott rá portálunknak a polgármester.

Az önkormányzati tulajdonú ANL-lakásokat ötéves bérleti szerződéssel kaphatják meg az igénylők. Varga József szerint ez a lehetőség még több községbeli fiatalt késztet majd arra, hogy itthon teremtsen magának egzisztenciát, vagy hazatérjen más vidékekről. Erre Gyulakuta község jó helynek bizonyul, hiszen Maros megyei viszonylatban is kiemelkedően sok, 120 helyi vállalkozás működik a hat faluban.

Galéria

A gyulakutai polgármesteri hivatal épülete

Fotó: Makkay József

A hegesztőüzem mellett sok más vállalkozás is beköltözne az ipari parkba

A nem mindennapi sikertörténet titkát a negyedik polgármesteri mandátumára készülő Varga József RMDSZ-es elöljáró abban látja, hogy a község színmagyar önkormányzata folyamatosan arra törekedett, hogy család- és vállalkozásbarát környezetté tegyék a falvakat.

„Nem tartom véletlennek, hogy a legtöbben hazatérnek a külföldi munkavállalásból, és megkeresett pénzüket itthon fektetik be saját vállalkozásukba, vagy házat építenek. A 120 helyi cég sok helybélit foglalkoztat a hat faluban: az egy-két munkaerős vállalatoktól a 40 alkalmazottnak keresetet biztosító vállalkozásig széles a paletta” – mutat a hőerőmű udvara irányába az elöljáró.

Az 1996 óta leállt ipari monstrum épületeinek kisebb része visszakerült önkormányzati tulajdonba, ahol a község legnagyobb cége működik, egy fémipari hegesztőüzem.

Mivel kevés a szakképzett munkaerő, a vállalkozók szakemberek segítségével tanítanak be az üzemben hegesztőket az egyik legkeresettebb szakmunkásnak Romániában és az Európai Uniós tagállamaiban egyaránt.

Varga Józsefnek jelentős tervei vannak az immár három évtizede kihasználatlanul álló tízhektáros gyárteleppel, ahol 1952-től üzemelt Románia első földgázalapú hőerőműve. Az 1996-ban bezárt ipari egységet japán multinacionális cég befektetésével akarták átalakítani gyors indítású hőerőművé, amely a pillanatnyi villanyáram-szükséglet függvényében pár órára is indítható lett volna a nap minden szakában.

Galéria

Fákkal szegélyezett sétány a falu központjában

Fotó: Makkay József

A japán cég 3,3 hektáros telephelyet igényelt, és már a beruházásokat is elkezdte, amikor a szakminisztériummal vakvágányra jutottak a tárgyalások: a bukaresti hatóságok nem fogadták el a japánok kérését, hogy a kormány legalább évi ötezer üzemórán át termelt villamos energia megvásárlását garantálja. Varga szerint akkoriban sorra zárták be az országban a hőerőműveket, ezért a kormány nem akarta kiemelt helyzetbe hozni a japán befektetőket. Az ígéretesnek induló üzlet ezzel dugába dőlt.

Idézet
Az állami és magántőkével működő Electrocentrale Grup tulajdonába került 9,7 hektáros gyulakutai gyártelep hosszú évek óta kihasználatlanul áll.

Folyamatos kapcsolatban vagyok a bukaresti céggel, de egyelőre nem tudtunk zöld ágra vergődni a hőerőmű jövőjét illetően. Bukarestben különböző tervek vannak, mi viszont meg szeretnénk vásárolni az ipartelepet, aminek a helyén létrehoznánk egy korszerű ipari parkot. A felosztásra kerülő telkekre lennének vállalkozó bérlők” – magyarázza a beruházási tervekről szóló önkormányzati elképzeléseket a polgármester.

A községben működő számos vállalkozás tevékenységéből befolyó adóknak köszönhetően anyagilag jól álló gyulakutai önkormányzat bankhitellel egészítené ki a gyártelep megvásárlásához szükséges összeget, erről már született önkormányzati döntés. Az ipari park kiépítéséhez szükséges dokumentációt is elkészítették. Jelenleg folyik az egyezkedés a bukaresti céggel, hátha hajlandók lesznek a hosszú évek óta kihasználatlanul álló telephelyről lemondani a gyulakutai helyi közösség javára.

Galéria

A Szováta irányába tartó főút melletti park Gyulakuta központjában

Fotó: Makkay József

A vendégmarasztaló gyulakutai park

A 13 tagú önkormányzatban 12 képviselő az RMDSZ frakcióját erősíti, egy helyi tanácsos pedig az Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) képviseli. Varga József polgármester kihívója szintén az EMSZ soraiból került ki, így magyar megmérettetés várható a június 9-ei helyhatósági választásokon. Miközben Varga József polgármester iparosítási terveit hallgatom az egykori hőerőmű árnyékában, arra gondolok, hogy a következő években többször lesz alkalmam megállni a Szováta és Székelyudvarhely felé vezető főúton, Gyulakuta központjában. Ahova

a hazatérő székely emberről mintázott szobrot terveznek a község elöljárói.

Ahol nem csak kellemes megpihenni vagy kávét inni a szépen elrendezett parki sétányokon, hanem minden bizonnyal hamarosan eltűnik majd az út túloldalán a szocialista ipar kihasználatlan betonrengetege, és helyét több tucat kisebb-nagyobb vállalkozás épületegyüttese veszi át. Egy olyan községben, ahol 120 bejegyzett cég működik, a tervezett ipari parknak minden négyzetmétere hamar gazdára találna.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 23., csütörtök

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül

Ismét megnyílik a magyar–szerb–román hármashatár, a hétvégén a magyarországi Kübekházán és a Temes megyei Óbében (Beba Veche) is színes programmal várják az érdeklődőket.

Három ország gyermekei futnak a hétvégén megnyíló magyar–szerb–román hármashatár körül
2024. május 23., csütörtök

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben

A magyarság szülőföldön történő megmaradása összetett folyamat, szükség van benne az erős anyaországra, amely rendületlenül áll ki a külhoni nemzetrészek mellett – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár csütörtökön Szatmárnémetiben.

Száz férőhelyes katolikus bölcsődét és óvodát avattak fel Szatmárnémetiben
2024. május 23., csütörtök

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról

Az észak-erdélyi zsidók elhurcolásának 80. évfordulóján, ma is emlékeztetni kell a társadalmat és az utókort a történelem egyik legsötétebb fejezetére, hiszen az izraeli-palesztin háború kontextusában terjedőben van az antiszemitizmus és a gyűlölet.

Ma is hatalmas felkiáltójel a holokauszt – Mureșan Judit túlélő a Krónikának az észak-erdélyi zsidók elhurcolásáról
2024. május 23., csütörtök

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében

Brassó közelében 61 hektáron rehabilitációs központ épül a lakott területekre bejáró és ott problémákat okozó barnamedvék számára – számolt be csütörtökön a Bizbrașov.ro hírportál.

Rehabilitációs központ épül a problémás medvék számára Brassó közelében
2024. május 23., csütörtök

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében

Légköri labilitásra és esőkre kell számítani a csütörtöki nap folyamán az ország 13 megyéjében – figyelmeztetett csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Csütörtökön is leszakad az ég több erdélyi, partiumi és bánsági megyében
2024. május 23., csütörtök

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform

Csodásan zöldellő dombok, erdőket átszelő utak, a régmúlt időket idéző várak, kastélyok, kúriák és az erdélyi konyha hagyományos fogásainak látványa tárul a Hívogató Románia (România Atractivă) elnevezésű portálra kattintó látogatók elé.

Az erdélyi épített örökség nyomában: elindult a kulturális turizmust népszerűsítő, 12 útvonalat ajánló multimédiás platform
2024. május 22., szerda

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban

Megosztó véleményeket szülhet, hogy három maneleénekes épp a frissen felújított, Erdély egyik építészeti ékkövének számító válaszúti Bánffy-kastélyt választotta videóklipjének forgatási helyszínéül.

Manele-videóklipet forgattak a frissen felújított válaszúti Bánffy-kastélyban
2024. május 22., szerda

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban

A területrendezési terv jóváhagyására vár Románia egyik legnagyobb vegyes rendeltetésű ingatlanberuházása, melyet mintegy 500 millió euróból valósítanának meg a kolozsvári Carbochim csiszolóanyaggyár 14 hektáros ipartelepén.

Félmilliárd euróból csiszolnának modern kisvárost a kincses városban
2024. május 22., szerda

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó

„Az, hogy Magyarország kormánya a határon túli magyarokat támogatja, majdnem olyan természetes, mint ahogy levegőt veszünk, ez kötelessége is” – fejtette ki Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár Máramarosszigeten.

„Nem csak falak, hanem szellemiség is”: több mint félszáz gyermeknek ad otthont a Máramarosszigeten felavatott magyar kisdedóvó
2024. május 22., szerda

Iohannis védelmébe vette a medvék kilövését: „az ott élő emberek döntése, hogyan oldják meg a konfliktust”

A közös élőhelyeken néha elkerülhetetlen az emberek és vadállatok közötti konfliktus – így reagált szerdán Klaus Iohannis a Csíkszeredában kilőtt medvék témájában nekiszegezett újságírói kérdésre.

Iohannis védelmébe vette a medvék kilövését: „az ott élő emberek döntése, hogyan oldják meg a konfliktust”