Mindent visz a kajszi. Amikor megjelenik a piacon, Molnárék standja előtt sor kígyózik
Fotó: Molnár Gyula
Egyre gyérebben találkozunk helyi termesztésű gyümölccsel, a nagyáruházak és piacok felhozatala zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hagyományos hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmilyen importáruval nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki baracktermesztő gazdaságában tett látogatással azt is bemutatjuk, hogy őstermelőként mennyire nehéz az importgyümölcsök uralta helyi piacokra és vásárokba bejutni. A sok gond ellenére azonban egy elégedett gazdacsaláddal találkoztunk Hegyközszáldobágyon.
2024. február 18., 09:072024. február 18., 09:07
2024. február 18., 10:232024. február 18., 10:23
A rendszerváltás után sok település határában jó termőképességű, intenzív gyümölcsösök maradtak hátra, amelyek megfelelő gondozás mellett magas terméshozamot biztosítottak az állami mezőgazdasági vállalatoknak. A földek ötvenes és hatvanas évekbeli kisajátítása mindenhol hasonló forgatókönyv szerint történt: a kényszerszövetkezetesítés során az emberektől kisajátított mezőgazdasági területek a kollektív gazdaságok használatába kerültek, majd a gyümölcsösöknek szánt területeket rendszerint átvették az állami gazdaságok.
Kolozsvár, Beszterce és Nagyvárad vonzáskörzete járt elől a ,,jó példával”, de számos más erdélyi település határában is gyümölcsösöket létesítettek.
A gyümölcsös farmok virágkora a rendszerváltás utáni években tört meg, amikor a termőföldek tulajdonbahelyezésével a földtulajdonosok vagy az örökösök többsége már nem kért a közösből, így elkezdődött a fák soronkénti kiosztása. Ez hozta el az intenzív gyümölcsfa- és szőlőtelepítések halálos ítéletét, hiszen a kisgazdatulajdonba került részeket már nem lehetett szakszerűen permetezni, megdolgozni, és legtöbben a metszéshez sem értettek.
Igazából kevés olyan agrárvállalkozó, vagy őstermelő akadt, aki fantáziát látott egy-egy parcella megmentésébe és felújításába. Az uniós csatlakozás előtt erre nem volt állami támogatás, az EU-csatlakozás után pedig csak új telepítésre és új fajtaválasztékra írtak ki pályázatokat, ami megpecsételte az egykoron jó pénzt hozó romániai gyümölcsexport sorsát. A keletkezett űrt betöltötte az importgyümölcs, így ma kuriózumnak számít áruházakban helyben termett almát, körtét, szilvát vagy barackot vásárolni. Nagyobb eséllyel találunk ilyent a zöldség- és gyümölcspiacokon, ha a viszonteladók kínálatában sikerül megkülönböztetnünk a hazai termásű árut a külfölditől.
Molnár Gyula a barackültetvényén. Évről évre bővíti a családi birtokot
Fotó: Makkay József
Kevés olyan gyümölcstermesztőt ismerek Erdélyben, akik a régi, állami gyümölcsösök ,,romjain” életszették újjá a mai kor követelményeihez igazodó kertészetüket, és ebből élnek meg. Az egyik közülük a Nagyváradtól 9 km-re fekvő Hegyközszáldobágyon gazdálkodik. A szintén többségében magyar lakosságú Hegyközpályi községközponthoz tartozó települést harminc évvel ezelőtt sok száz hektár gyümölcsös vette körül a Nagyvárad fölé emelkedő dombokon.
illetve saját parcelláin hogyan mutatnak a metszés előtt álló barack-, cseresznye-, alma- és körtefák.
A Kolozsvár környéki dombokon terjeszkedő nagyváros látványához szokott emberként is rémisztőn hat az egykori gyümölcsösökben kaotikusan folyó száldobágyi építkezés. A Váradról kitelepedő pénzesebb emberek vesznek a mező (gyümölcsös) közepén egy-egy telket, az öreg fákat kiirtják, és nekilátnak házakat, villákat építeni. A magyar vezetésű önkormányzatnak nem kis fejtörést okoz a szükséges infrastruktúra megteremtése – úthálózat, közművesítés és a földgáz bevezetése – ami arra predeszinálja Hegyközpályit és Hegyközszáldobágyot is, hogy belátható időn belül összeolvad Nagyváraddal. A dombtetőn, ahol állunk, jól láthatóak Nagyvárad keleti negyedének utcái, és csak idő kérdése, hogy leghamarabb melyik út fog felérni a Molnár-gyümölcsösig.
A barackfák gyökerét csepegtetős öntözéssel látják el nyaranta vízzel
Fotó: Makkay József
„Száldobágyon nagyon megdrágultak a telekárak, nehéz gyümölcsösbe fektetni. A családunk azt a taktikát választotta, hogy eladjuk a kisebb parcellákat, és a nagyobb parcellából álló gyümölcsöst bővítjük, ahol még lehet mezőgazdasági területet vásárolni. Az a lényeg, hogy egy földdarabért kapott pénzzel a másik határrészben nagyobb területet vásároljunk. Ez eddig sikerült, mert mezőgazdasági földekbe fektetünk” – magyarázza a birtok bővítésének logikáját a gyümölcstermesztő gazda..
ahol jobban védve vannak az utóbbi három évben nagy károkat okozó tavaszi fagyoktól. Vendéglátóm gyors összegzése szerint három esztendeje a tavaszi fagyok miatt mintegy fele vész el a francia baracknak és kajszinak. Ez ellen csak területcserével, új telepítésekkel és ,,erősebb immunrendszerű” fákkal tudnak védekezni.
Régi idők szép emléke a piacon megvásárolható házi paradicsom, paprika, uborka, azok a közkedvelt tájfajták, amelyek mára jórészt kivesztek a köztudatból. Akik az ízletes, régi fajtákat mégis felkarolják, biztos vásárlóközönségre számíthatnak.
A hagyományos hazai fajták iránt akkora piacainkon az érdeklődés, hogy a közel két hektárnyi, féltermést adó barackfajtákkal is jövedelmező évet zártak. A minimálisan permetezett gyümölcsöt pár napig lehet tartani, de Molnár Gyula szerint olyan zamata van, hogy aki megkóstolja, garantáltan visszajáró vásárló lesz. Az agyonpermetezett, kemény, új fajták importözönében kuriózumnak számít a Várad környéki néhány baracktermelő kínálata.
A gazda elmeséli, hogy sokféle próbálkozáson átestek, amíg megtalálták a könnyűnek nem mondható értékesítési lehetőséget. Hosszú évekkel ezelőtt főleg nagybani kereskedőknek, viszonteladóknak adták el a termést, de ez az értékesítés ráfizetésesnek bizonyult. A rengeteg lengyel és más importgyümölcs szorításában a kereskedők egyre kevesebbet fizettek a Várad környki barackért, ezért a négygyerekes Molnár család úgy döntött, saját kezébe veszi az értékesítést.
Korai, közép-, és kései érésű cseresznyefáik is vannak
Fotó: Molnár Gyula
Feleségének, Molnár Évának és a három fiúnak bejött a vásárokban történő gyümölcseladás: nem csak Nagyváradon, hanem Belényesen, Bánffyhunyadon, Aranyosgyéresen és más kisebb települések heti vásáraiban is várják az árujukat a kuncsaftok.
Azonban ez sem ment könnyen, mert a viszonteladók által uralt piacokon nem nézik jó szemmel a „jövevényeket”, így arra ébredtek, hogy rájuk küldött rendőrök ellenőriznek tüzetesen a papíroktól a mérleg beállításáig mindent.
,,Egy alkalommal ezer lejre büntetett a helyi rendőr. Amikor elmagyaráztuk neki, hogy mi termelők vagyunk, akik saját gyümölcsünket értékesítjük őstermelői igazolvánnyal, értetlenkedett. Ő ilyesmihez nincs szokva, mert a piacokon zömében viszonteladók árulnak importzöldséget és gyümölcsöt, gyakran őstermelői igazolvánnyal. Amikor rájött, hogy igazat mondunk, kérte a bocsánatot, és többet nem volt vele és a kollégáival sem gondunk” – foglalja össze a valódi őstermelők ellen indított eljárások hátterét a száldobágyi gazda.
A kertészet a mezőgazdaság legmunkaerőigényesebb ágazata. Molnárék szerint ezt csak a nagycsaládnak köszönhetően tudják vállalni, ahol mind a három fiú elkötelezett a gyümölcstermesztés mellett. A legidősebb házasemberként külön gazdálkodik, de ő is a közös gyümölcstermesztésben érdekelt, a középső az apja jobbkeze, a kisebbik líceumi tanulóként segít be, és a szülők abban reménykednek, hogy középiskolás lányuk is kedvet kap hozzá.
,,Nincsenek irreális elvárásaink. A gyümölcstermesztés tisztességes megélhetést és szabadságot biztosít számunkra. Nem mindegy, hogy munkavállalóként reggeltől estig dolgozik valahol az ember, vagy saját gazdaságában végzi el a napi teendőket, ahol a maga ura. Aki ezt felismeri, és együtt tud élni a természettel, boldog és elégedett gazda lehet. Mi azok vagyunk” – magyarázza vendéglátóm, miközben visszérünk a családi ház nappalijába, ahol a tavaly őszi almatermésből préselt gyümölcslével kínálnak.
Egy régebbi pályázatuk csak egy új Belarus traktor vásárlására volt elegendő, amit a román hatóságok nem akartak forgalomba írni. Hiába importálják hivatalosan Romániába, mert a hivatali bürokrácia útjai kiszámíthatatlanok. Sok-sok utánajárást követően végül a helyi polgármesteri hivataltól sikerült egy sárga számot szerezni.
A francia barackot is keresik a vásárlók, ebből Kolozs megyei vásárokon fogy el a legtöbb
Fotó: Molnár Gyula
De nem csak ez volt a pályázat hátülütője. Mivel régebbi gyümölcsösökre pénzt nem lehet igényelni, csak új telepítésére előre meghatározott fajtaválasztékból, idősebbik fiuk csemegekukoricára pályázott, amihez a család nem értett. A pályázat több éves kifutási ideje kínszenvedéssé vált. Akkor megfogadták, hogy az őstermelő érdekeivel ellentétes vagy azzal párhuzamos pályázatok zsákutcájába többé nem futnak bele, ezért csak önerőből gazdálkodnak.
„Sokan csodálkoznak, hogy a gyerekekkel vásárolni járó családok kicsinyeinek ingyen adunk egy-egy gyümölcsöt. Az emberek nincsenek már hosszászokva ilyen gesztusokhoz, mert a piacon nem gazdák, hanem kereskedők árulnak. Ha az eladó és a vásárló is elégedett, akkor megéri a gazdálkodás” – fogalmaz Molnár Éva.
Az új házakkal körbekerített gyümölcsös pár éve múlva épp olyan kuriózum lesz Nagyvárad határában, mint manapság piacainkon a helyi termésű barack. Kérdés, hogy lesznek-e a gazdálkodásban hívő új Molnár családok, vagy régi korok szép emléke marad az egykoron híres erdélyi gyümölcskertészet.
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
A környékbeli agrárvállalkozókhoz hasonlóan nagyon nehéz évet zárt a 315 hektár szántóföldön gazdálkodó biharvajdai Nagy Zoltán. Jó minőségű gabonáját aprópénzért tudta értékesíteni, miközben a 2024-es aratás idejére sincsenek biztató kilátások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Szexuális agresszióval gyanúsítanak a hatóságok egy nagyváradi tanárt, a feltételezett zaklatás az oktatási intézmény folyosóján történhetett. Nemrég egy Kolozs megyei tanintézet pedagógusát vették őrizetbe szexuális zaklatásért.
Tizenötmillió eurós beruházás eredményeként teljesen felújítják a Maros-parti sétányt Aradon: a köztéri bútorok cseréjétől kezdve a lépcsők újbóli kialakításán át híd és móló építéséig mindenre gondolnak a tervezők.
Forráshiány miatt bezárja két kisebb egységét a nagyszebeni Brukenthal-múzeum, miután nem kapott elegendő támogatást a román kulturális minisztériumtól – közölte szerdán Chituţă, a múzeum megbízott vezetője.
Elindul a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság új pályázati kiírása civil szervezetek és egyházak számára a szülőföldön való boldogulás, a magyar identitás megőrzése és a magyar közösség erősödése érdekében – jelentette be Nacsa Lőrinc államtitkár.
Bukaresti parlamenti felszólalásában ítélte el szerdán a Kolozsváron történt magyarellenes futballhuliganizmust Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Csoma Botond a belügyminisztert arra kérte, hogy büntessék meg az elkövetőket.
Nagyon súlyos a vasárnapi medvetámadás áldozatának állapota – közölte szerdán az Agerpresszel kezelőorvosa, Rodica Ciolacu.
Utcai verekedésbe torkollott a kolozsvári Universitatea és a CFR futballcsapatok hétfő esti mérkőzése. Az U szurkolóinak egy része magyar fiatalokat bántalmazott, az RMDSZ a felelősök megbüntetését követeli a belügyminisztertől.
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!