Sándor Krisztina szerint általában konstruktív hozzáállást tapasztalnak a megkeresett üzletláncok, multik esetében
Fotó: Haáz Vince
Nem igaz, hogy a nagy üzletláncok és multinacionális cégek elzárkóznának a kétnyelvűsítéstől, csupán bizonyos esetekben ezt kérni kell tőlük – állapította meg szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke. A két esztendeje startolt, Kétnyelvűséget a kereskedelemben nevű mozgalomnak egyre több eredményt sikerült elérnie.
2021. április 14., 15:592021. április 14., 15:59
2021. április 14., 16:012021. április 14., 16:01
Amikor nemrég arról kérdeztük az egyik magyar nemzetiségű marosvásárhelyi vállalkozót, hogy az Állomás tér szomszédságában lévő, ízlésesen berendezett bemutatóüzletét miért nem feliratozza két nyelven, azt a választ kaptuk, hogy „Romániában élünk, és a hivatalos nyelv a román”. Eközben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által életre hívott, Kétnyelvűséget a kereskedelemben nevet viselő mozgalom tagjai
Sándor Krisztina, a nemzeti tanács ügyvezetője szerdai marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, általában konstruktív hozzáállást tapasztalnak a megkeresett üzletláncok, multinacionális cégek esetében. Szinte egyik cégcsoport sem zárkózik el a székelyföldi üzletek kétnyelvű kommunikációjától. Van, amelyik azonnal megoldja a magyar nyelvű feliratozást, és akad, amelyikkel több levelet is váltani kell. A kérdés általában üzletvezető- vagy menedzserfüggő.
„Előbb az üzletvezetőnél szoktunk próbálkozni, ha nem érünk el eredményt, a regionális vezetőhöz fordulunk. Szinte mindenütt nyitottak a felvetett probléma orvoslására. Bár a kereskedők számára nem kötelező a 20 százalékos nemzetiségi küszöb feliratozásbeli figyelembe vétele,
– osztotta meg az EMNT eddigi tapasztalatait Sándor Krisztina. Az ugyan előfordul, hogy egy-egy üzletvezető nem mer lépni, és a felettesére hárítja a probléma megoldását, illetve azzal visszakozik, hogy „eddig még nem kérte senki”, de nem viszonyul ellenségesen a lakossági igényhez. Mindebből Sándor Krisztina azt szűrte le, hogy a mozgalom tagjai vagy nyitott kapukat döngetnek, vagy olyanokat, amelyeken eddig senki nem mert bekopogni.
A legfrissebb pozitív példaként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezetője a Martes sportruházatot forgalmazó csíkszeredai céget említette, melynek üzletvezetője még a marketinganyagok fordítását is felvállalta.
A legfrissebb pozitív példaként az EMNT ügyvezetője a Martes sportruházatot forgalmazó csíkszeredai céget említette
Fotó: Facebook/Kétnyelvűséget a kereskedelemben
Szintén jó példaként szolgál a háztartási gépeket forgalmazó Altex csíki üzlete, illetve a Penny üzletlánc.
Nehézkesen mozdul a Profi élelmiszer-üzletlánc is, amelynek újonnan nyílt vidéki Profi Loco boltjaiban egyetlen magyar nyelvű feliratot sem találni. A csíkszeredai KFC gyorsétkezdéből viszont Sándor Krisztina nemcsak a feliratokat, hanem magát a magyar nyelvet is hiányolja. Mint mondta, neki még soha nem volt szerencséje olyan kiszolgálónőhöz, akivel anyanyelvén kommunikálhatott volna. Ennél is szomorúbb, hogy a teljes kétnyelvűség alkalmazása bizonyos magyarországi cégek romániai leányvállalatainak, illetve székely tulajdonban lévő vállalkozások számára is másodlagos kérdést jelent.
Fotó: Haáz Vince
Az EMNT vezetője a vásárlókat is arra ösztönözné, hogy észrevételeiknek, javaslataiknak bátran adjanak hangot; keressék meg az üzletvezetőt, és ismertessék igényeiket. Sándor Krisztina ugyanakkor arra kéri mindazokat, akik a Kétnyelvűséget a kereskedelemben mozgalom által szeretnék jelezni a nemtetszésüket, írjanak (és esetleg küldjenek fényképeket) a szervezet azonos nevű Facebook-oldalára vagy a ketnyelvuseg@emnt.org e-mail-címre.
Július 5-én, szombaton újra megszervezik az Ezer Székely Leány Napját a csíksomlyói hegynyeregben, a tiszteletbeli házigazda szerepét idén Csíkszentkirály község tölti be.
Védtelenek az idősek a csalókkal és az internet csapdáival szemben, ezért a fiatalabbaknak, az unokáknak kell odafigyelniük nagyszüleikre – hívta fel a figyelmet szerdai Facebook-posztjában a belügyminisztérium.
Szedi áldozatait a quadok (ATV) helytelen használata erdei, illetve mezei utakon. Kedd éjszaka egy Fehér megyei településen találtak holtan egy quad alá beszorult bukaresti férfit.
Nagyvárad utcáin járva-kelve gyakran találkozni a rabszállító járművekkel, amelyek nagyon sokszor dolgozni viszik a fogvatartottakat. Mint kiderült, jövedelmező tevékenységről van szó: a rabok egyetlen év alatt 3 millió lejt „hoztak a konyhára”.
Felavatták Szatmárnémetiben az új zeneparkot, ahol a gyerekek és felnőttek is különleges hangszereket próbálhatnak ki – közölte a Facebookon a város polgármesteri hivatala.
Június utolsó napjaiban nagyszabású erdészeti razziát szerveztek Háromszéken: a rendőrség, a csendőrség és az erdőőrség dolgozóinak közös akciója nyomán három erdészeti bűncselekmény lepleztek le, és 121 bírságot szabtak ki.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
szóljon hozzá!