Fotó: Beliczay László
Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.
2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22
2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30
A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.
Álmok és tervek
Friss felmérések szerint
Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.
A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.
a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.
Horváth István szociológus
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.
Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.
Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Átadta szerdán a Kovászna megyei Kökösbácsteleken az újabb, adománygyűjtő akcióból származó 16 millió forintos (mintegy 200 ezer lej) támogatását a háromszéki árvízkárosultaknak a Katolikus Karitász.
1 hozzászólás