Fotó: Beliczay László
Az 1980-as évekhez viszonyítva szinte megháromszorozódott a nemzetközi migránsok, azaz a bejegyzett módon több mint egy éve külföldön tartózkodók száma. A migrációs trendek Romániát sem kerülik el, az erdélyi magyarok jelentős része is külföldön él, vagy oda vágyik.
2023. április 19., 21:222023. április 19., 21:22
2023. április 19., 21:302023. április 19., 21:30
A migráció igencsak ambivalens témája állt a középpontjában annak az előadásnak, mely megnyitotta a kolozsvári Valláskutató Intézet Forrpont-műhely című, az erdélyi társadalom változásait, és ezeknek az egyházakat és vallási életet érintő hatásait körüljáró előadássorozatát. Horváth István szociológus a kincses városi Vallásszabadság Házában ismertette kedden este a romániai migráció alakulását, az elmúlt harminc-negyven évben végbement migrációs trendeket. Előadását a kontextus bemutatásával kezdte, ismertetve, hogy a második globalizációs hullám hullámhegyén vagyunk, a gazdasági migráció egy újabb csúcsot ér el.
Álmok és tervek
Friss felmérések szerint
Ugyanakkor közel 30 millió ember jelenleg is konkrétan azon dolgozik, hogy miként valósíthatja meg ilyen jellegű elképzeléseit. Ennek kapcsán arra is léteznek számadatok, hogy mi történne, ha mindenki, aki tervezi a kivándorlást, rá is szánná magát erre.
A számok jól mutatják, hogy vannak centrumországok, ahol jó élni az emberek szerint, és olyanok, ahol nem annyira.
a szociológus számára az a kérdés, hogy miért nem intenzívebb a migráció, miért stabilak a mostani társadalmak és miért nincs több elmozdulás.
Horváth István szociológus
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Horváth István arra is rávilágított, hogy a napjainkban tapasztalt migrációs folyamatok nem újak, a 19. század végén, a huszadik század elején, a globalizáció első hullámában is hasonlóak zajlottak: Európa népességének több mint tíz százaléka hagyta el a kontinenst, a Brit-szigetek majdnem ötven százaléka kivándorolt, Olaszország lakosságának húsz százaléka hagyta el hazáját, a történelmi Magyarországénak körülbelül 18 százaléka keresett, választott új otthont magának.
Az első migrációs csúcs lecsengésével nem ért véget a kivándorlás, a két világháború közötti időszak, illetve a második világégést megelőző évek ismét okot és keretet adtak: Erdélyből többszázezer magyar, szász, sváb és zsidó vándorolt ki.
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
Az 1989-es rendszerváltás követő néhány évben a legtöbben menedékjogot kérve mentek ki nyugatra, amire a legtöbb állam hamar szigorú vízumrendszerrel válaszolt. Ennek hatására a 90-es évek második felétől megélénkült a feketemunka, sokan turistát „játszva” jártak a szomszédos országokba dolgozni. A 2000-es években megindult a törekvés a feketemunka „kifehérítésére”, a munkaerőhiánnyal küzdő „nyugati” országok elkezdték hivatalosan (is) fogadni az eperszedőknek (román kifejezéssel căpșunari) is nevezett, többnyire gúnyolt vendégmunkásokat.
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, melynek résztvevői Molnár Lehel piarista szerzetes, Vitus-Bulbuk István, az ajtoni református egyházközség lelkésze, a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium lelkész igazgatója, Tódor Csaba, a Protestáns Teológiai Intézet unitárius tanszékének tanára, Fehér Attila evangélikus esperes, valamint Kiss Dénes szociológus, a Valláskutatási Intézet igazgatója voltak.
Mint kiderült, az egyházak is megérzik a migráció hatásait. Bár általában a közösségek vezetői csak „hallomásból” értesülnek arról, ha híveik elhagyják szülőfalujukat, városukat, szinte sosem maguk a hívek jelentik ezt be. Külföldön sokan nem tartoznak egyházközösséghez – főleg azért, hogy elkerüljék a gyakran magas egyházadó kifizetését –, így például kereszteltetni hazajárnak Erdélybe, Romániába.
Kitárja kapuit augusztus 21-én az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári székháza, ahol az érdeklődők vezetett sétán tekinthetik meg a Melodyként emlegetett, gyönyörűen felújított egykori Központi Szállót.
Már öt hónapja felfüggesztették a Szatmárnémeti–Óvári közötti aszfaltcsík versenytárgyalását, így egyhamar nem remélhetünk előrelépést az első olyan gyorsforgalmi úton, amely átlépi a magyar–román határt.
Hosszú hétvégéjük lesz Romániában a közalkalmazottaknak Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából, mivel a kormány pihenőnappal kötötte össze az augusztus 15-i munkaszüneti napot a hétvégével.
Őrizetbe vette a rendőrség azt a 23 éves felsőszelistyei fiatalembert, aki egy családi veszekedést követően a helyszínre kiérkező rendőrökre is rátámadt, a rend őrei végül egy pisztolylövéssel tudták ártalmatlanítani.
Erdély legnagyobb méhészeti fórumára, a Csíkszeredában megrendezendő Nektária Székelyföldi Mézversenyre várják augusztus 30-ig az erdélyi méhészek benevezését.
Újabb sárga és narancssárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Ezek erdélyi, olténiai, munténiai és partiumi területekre érvényesek a következő három nap.
Őshonos pisztrángokat telepít vissza hegyi folyókba a Romsilva állami erdészet, a napokban Beszterce-Naszód megyében engedtek szabadon mintegy 1000 kis halat két folyóban.
Akár börtönbüntetést is kaphat az a Hargita megyei gépkocsivezető, aki terepjárójával figyelmetlenségből megsebesített egy legelésző tehenet Gyimesfelsőlokon.
Gombászó férfira támadt egy medve az erdélyi Hargita megyében, Csatószeg település közelében, az áldozat több sérüléssel került kórházba, állapota stabil – számolt be szerdán az Agerpres hírügynökség.
A szilágysági Vérvölgy kézműves táborába toppantunk be a napokban, ahol a környékbeli magyar településeken elterjedt nyári bibliahét eseményein túl a gyerekek érdekes kézműves foglalkozásokba kóstolhatnak bele Süle Erika pedagógus vezetésével.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás