Tőkés László szerint a román-magyar viszony mindmáig kibeszéletlen, a megosztó tényezőket a felek hajlamosak elhallgatni
A posztkommunista román politikai osztály részéről teljes mértékben hiányzik a politikai akarat a hagyományosan megoldatlan kisebbségi kérdés rendezésére, amely nélkül azonban hosszú távon elképzelhetetlen a társadalmi béke és stabilitás megvalósulása Romániában – jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
2018. október 16., 19:192018. október 16., 19:19
Tőkés László Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma alkalmából az Európai Parlamentben rendezett Románok és magyarok Európában című konferencián hangsúlyozta, építő párbeszédre, kölcsönös megértése, a kapcsolatok békés rendezésére, valamint az elnyomott magyarság helyzetének rendezésére van szükség a románok és a magyarok között. A képviselő szerint
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az évforduló hivalkodó román ünnepségei nyílt provokációt jelentenek a magyar lakossággal szemben, amelyek teljes mértékben figyelmen kívül hagyják a magyarok érzékenységét és a történelmi helyzetet. A többségi románság jubileumi éve a lehető legdurvább magyarellenes támadásoknak és hatósági visszaéléseknek is alkalmául szolgál – tette hozzá. Mint mondta szakítani szeretne azzal a szokással, hogy a románok érzékenységére ügyelnek a magyarok, a románok azonban nem ügyelnek a magyarokéra.
"Elegünk van kommunizmus idején való szívélyes és képmutató elvtársias tárgyalásokból, és nem vezetnek semmire a politikailag korrekt diskurzusok sem" – fogalmazott.
Kiemelte, száz évvel ezelőtt, ami a románoknak nyereséget, az a magyaroknak tragikus veszteséget jelentett. Ez az anakronisztikus történelmi ellentmondás a legfőbb akadályát képezi az egymáshoz való közeledésnek és mindenféle párbeszédnek – mondta.
Tőkés László kijelentette,
A rendszerváltás után három évtizeddel Ceaușescu szelleme kísért az országban – emelte ki.
A képviselő aláhúzta, a diszkriminatív magyarellenes román állampolitika szerves részét képezi a román jogállamiság hiánya, ami még az Európai Parlamentet is arra késztette, hogy napirendre tűzze a kérdést.
Az október 12-én, Kolozsváron aláírt közös román-magyar centenáriumi nyilatkozat kezdeményezői és támogatói úgy ítélik, hogy mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele egyebek mellett a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Arra kérték a románságot és a román hatóságokat, hogy tiszteljék meg az évfordulót azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, valamin teret adnak a reménynek és az építkezésnek – emlékeztetett Tőkés László.
Mint mondta, nem optimista a helyzetet tekintve, de csak ezen az úton lehet előrehaladni, amelyhez barátokat, szövetségeseket és partnereket kell keresni.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!