Fotó: Babos Krisztina
A zsidó holokausztra emlékeztek szerdán Szatmárnémetiben a deportálás 70. évfordulóján. A helyi zsidó hitközség, valamint a Hit Gyülekezetének szervezésében emléktáblákat avattak, illetve az Élet menete megemlékező zarándoklat során a közel 150 résztvevő végigjárta a szomorú események helyszíneit: a volt gettótól a vasútállomásig vonultak.
2014. május 28., 19:562014. május 28., 19:56
A rendezvénysorozat a Várdomb utcai nagy zsinagóga udvarán kezdődött, ahol Décsey Miklós, a szatmárnémeti zsidó hitközség elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd a meghívott rabbik imádságát követően Shelly Hagler Livne, Izrael bukaresti nagykövetségének küldötte idézte fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket, hangsúlyozva, hogy a megemlékezések célja az, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló népirtás.
Emlékeztetett: a zsidóság szatmári jelenlétét igazoló első írásos dokumentumok a 16. századból származnak, a 20. század elejére a régió legnagyobb izraelita közösségévé fejlődtek, jelentős szerepet töltve be egyebek mellett a kulturális és a tudományos életben. Rámutatott: a Szatmárnémetiből deportált (a város lakosságának közel 20 százalékát kitevő) több mint 13 ezer, illetve a teljes megyéből elhurcolt közel 19 ezer zsidó likvidálása drámai hatással volt a helyi közösség életére.
Aurel Vainer parlamenti képviselő, a romániai zsidó hitközségek szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a 70. évforduló alkalmából országos szintű megemlékezéssorozatot szerveztek, melynek keretében 12 településen voltak rendezvényeik: meneteltek, valamint emléktáblákat helyeztek el a zsinagógáknál, a volt gettók helyén, továbbá a vasútállomásokon, ahonnan indultak az áldozatokat szállító vonatok.
Elmondta: a holokausztra emlékeznünk kell, mivel ez egy történelmi lecke, és folyamatosan résen kell lennünk, hogy megakadályozzuk a rasszizmus, a xenofóbia és az antiszemitizmus felerősödését. A képviselő megemlékezett arról is, hogy a szolidaritás nem veszett ki az emberekből végképp a vészkorszakban sem – segítették egymást a zsidók, de a nem zsidók között is voltak, akik tettek a bajba kerültekért.
Roth Tibor, a brassói zsidó hitközség elnöke – akinek családját szintén Szatmárról deportálták – kifejtette: ő meggyőződéses cionista, mivel ha a világháború idején létezett volna Izrael, nem kerül sor a zsidók tömeges legyilkolására. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Szatmárnémetiben nem léteznek olyan jelentős emlékhelyek, amelyek arányaikban kifejeznék, milyen szörnyűségek helyszíne volt a város.
A Szatmár megyei holokauszttúlélők közül ketten élnek – a nagykárolyi Scher Izsóné Meiszler Erzsébet nem vett részt az ünnepségen, Steinberger Katalin viszont megjelent, őt egy csokor virággal köszöntötték.
A megemlékezők ezt követően a hét éve összedőlt izraelita imaház egykori telkéhez, a hajdani gettó helyszínére vonultak, ahol emléktáblát avattak a deportálás áldozatainak tiszteletére, majd – követve az elszállítottak útvonalát – a zsidó temetőhöz, illetve a szatmárnémeti vasútállomáshoz érkeztek, ahol szintén elhelyeztek egy-egy táblát a világháborúkban elesett és a munkaszolgálatos zsidók, valamint a szatmári holokauszt áldozatainak tiszteletére.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
szóljon hozzá!