Szakszerűtlen hozzáállás. A nemtörődöm tanárok felelősségre vonása bonyolult és nehézkes folyamat marad
Fotó: Pixabay.com
Hiába a törvénymódosítás: a kiválóan teljesítő munkatársakat továbbra sem motiválják, a hanyagokat, szabályszegőket pedig ezután sem lehet hatékonyan felelősségre vonni Ferencz S. Alpár, az RMPSZ szakmai alelnöke szerint.
2020. január 08., 08:282020. január 08., 08:28
Év elejétől lépett érvénybe a törvénymódosítás, amellyel elviekben szigorították a pedagógusi munkakör előírásainak betartását. Ám a lapunk által megszólaltatott szakértő szerint a szabályozás még mindig túl általános, nem pontosítják a pedagógusok jogait és kötelezettségeit. Így tulajdonképpen nem jelent fogódzót: a kiválóan teljesítő munkatársakat nem motiválják, a hanyagokat, a szabályszegőket pedig továbbra sem lehet hatékonyan felelősségre vonni.
A 2011/1-es oktatási törvényt módosító 2019/260-as törvény december 30-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és ettől az évtől kezdve alkalmazható. Valójában a módosítás abban áll, hogy a pedagógus akkor is felelősségre vonható, ha nem szándékosan szegte meg a szabályokat. Előrelépésnek tekinthető ugyanakkor, hogy részletes útmutatót tartalmaz a fegyelmi kivizsgálások procedúrájára vonatkozóan. Korábban ugyanis a kivizsgálás formai mulasztásaira hivatkozva több pedagógus fordult a bírósághoz jogorvoslatért, és általában meg is nyerték a pereket.
Ez utóbbi esetben kérdések merülnek fel, hiszen ez a megfogalmazás túl általános: nem értelmezhető pontosan, hogy milyen viselkedéssel árt a pedagógus a rendszer vagy a tanintézet megítélésének.
Nem a szabályozással van a gond, hanem azzal, hogy az túl általánosan fogalmaz, nem ír elő konkrét, kézzel fogható, gyakorlati dolgokat – szögezte le megkeresésünkre Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szakmai alelnöke. Szerinte az értelmezhetőség, a túl általános megfogalmazás a romániai törvényhozás gyengéje; a 2011/1-es oktatási törvény amúgy is toldozott-foltozott, az újabb módosítás sem hoz nagy változásokat a mindennapokban. A közoktatás akkor tud jól működni, ha egészségesen leszabályozzák a pedagógusok, a diákok és a szülők jogait és kötelezettségeit, mert ezek kiegészítik és kiegyensúlyozzák egymást, azonban ez jelenleg nem történik meg. Sőt az oktatásra vonatkozó szabályozások nincsenek összehangolva más előírásokkal: fegyelmi eljárások esetén a polgári törvényekkel, finanszírozásra vonatkozó előírások esetén pedig a pénzügyi, közigazgatási jogszabályokkal. „Mindenképpen pontosítani kellett volna a törvényben, hogy mit jelent, ha a pedagógus kárt okoz a tanintézet megítélésének, valamint azt, hogy kinek a felelőssége ennek a megállapítása”– szögezte le az RMPSZ szakmai alelnöke.
Ferencz S. Alpár ezzel együtt úgy véli, hogy a szigorítás semmilyen hatással nem lesz azokra a pedagógusokra, akik eddig is következetesen, szakszerűen végezték munkájukat. Ugyanakkor a középszerű, hanyag pedagógusoknak, akik nem tudnak megfelelő kapcsolatot kiépíteni a diákokkal, a kollégákkal, a szülőkkel, valamilyen szinten számolniuk kell szakszerűtlen tevékenységük következményeivel – jelentette ki Ferencz S. Alpár, aki szerint a felelősségre vonás eddig is túl bonyolult és nehézkes volt, ez pedig ezután sem változik.
Még akkor is bírósághoz fordulhat, ha nem kapja meg a legmagasabb minősítést, és általában meg is nyeri a pert. „A félszabályok a gyengén teljesítő, hanyag pedagógusokat védik. A romániai magyar közoktatásban rengeteg kiválóan teljesítő, elhivatott pedagógus dolgozik, de őket nem lehet motiválni, példaként felmutatni” – részletezte a szakmai szövetség vezetője. Véleménye szerint olyan jogszabályra lenne szükség, amely jól körülhatárolja a jogokat és a kötelezettségeket, egyszerűsíti az eljárásokat, és decentralizálja a döntéshozatalt. „Lehetővé kellene tenni, hogy egy tanintézet megválogathassa a munkatársait, kirívó esetekben el is tudja bocsátani a problémás pedagógust. Erre viszont kevés esély mutatkozik, mert a szakszervezetek egy része éppen a központosítás fenntartásáért lobbizik” – mutatott rá Ferencz S. Alpár.
Oláh Emese személyében marad a magyar alpolgármester Kolozsváron, miután a pénteken megalakult új közgyűlés újabb négy évre bizalmat szavazott az RMDSZ politikusának.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!