Csegezi Edit Zsuzsanna egy förtelmesen magyarellenes választási kampányon van túl, sok román ember mégis rá szavazott
Fotó: Makkay József
Fehér megye legdurvább magyarellenes kampánya ellenére ötven százalék fölötti eredménnyel újrázott a 22 százalékban magyarok által lakott Székelykocsárd község polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna. A környékbeli 8 település számára helyi magyar szórványoktatást biztosító csapat 150 millió eurós napelempark létrehozásával gazdaságilag is megerősítené a helyi közösségeket.
2024. június 26., 09:252024. június 26., 09:25
2024. június 26., 10:002024. június 26., 10:00
A Fehér megyei Székelykocsárd a történelmi Aranyosszék legkeletibb települése a Maros jobb partján. A 2. világháború utáni időszakban még többségében magyar lakosságú falu nemzetiségi összetétele – sok más erdélyi településhez hasonlóan – a Ceaușescu-rendszer éveiben változott meg román családok betelepítésével. A magyarul beszélő helyi cigány közösség is ekkor ,,váltott”: a roma gyerekeket magyar helyett román tagozatra terelte a kommunista hatalom.
A hatvanas években még többségében magyar lakosságú közösség – községi szinten a közigazgatásilag Székelykocsárdhoz tartozó román ajkú Vajdaszeggel együtt – már csak 30 százalékot tett ki az 1992-es népszámlálás adatai alapján, és ez az arány a 2021-es cenzus idejére 22 százalékra csökkent. Ennek ellenére a falu magyar polgármestere, az RMDSZ színeiben megválasztott Csegezi Edit Zsuzsanna 51, 24 százalékos szavazataránnyal idén harmadszor újrázott.
A románok egy része szerint „a bajok forrása" a Magyar Ház, ahol a magyar gyerekek ingyen ebédelhetnek
Fotó: Makkay József
Magyarok lakta településen igyekszem mindenhol magyarul beszélni, mintegy tesztelve, hogy az utcán, illetve a hivatalokban ez mennyire működik. Székelykocsárdon cigány férfiakat szólítottam meg, hogy magyarázzák el, merre van a Magyar Ház. Magyarul ugyan egyik sem tudott, de amikor románra fordítottuk a beszélgetést, egyikük szabadkozni kezdett, hogy ő ugyan nem tud magyarul, de az édesapja igen. Kérdésemre, hogy miért nem tanították meg, nem tudott válaszolni.
A fiatalember elismerte, hogy már csak az öreg cigányok ismerik a faluban a magyar nyelvet.
Ha nehezen is, de Székelykocsárd őrzi aranyosszéki magyar múltját
Fotó: Makkay József
Dan-Ionel Hăjmășan közös román frontot próbált kialakítani a magyar jelölt ellen, „szégyennek” nevezve, hogy egy 80 százalékban románok által lakott községben ,,diktátorként” egy magyar polgármester ragadja magához a hatalmat. Az RMDSZ-es polgármestert többek között azzal vádolta, hogy úgymond diszkriminálja a román és a cigány lakosságot. Egyik fő kampánytémájuk a Cserevár Egyesület által magyarországi támogatással fenntartott szórványiskola volt: azt kifogásolták, hogy miért csak a magyar gyerekek kapnak ebédet a magyar házban.
„Kolozs, Maros és Fehér megye környező 8 szórványtelepüléséről reggel mikrobuszokkal Székelykocsárdra szállított 30 gyereknek tudunk ebédet nyújtani. Ők délután itt maradnak a magyar házban, elvégzik a házi feladatukat, majd hazaszállítjuk őket. Velük sikerült megmenteni a jelenleg 60 diákot számláló, az óvodától a 8. osztályig magába foglaló magyar tagozatot” – magyarázza a polgármester asszony. Román ellenlábasainak az szúrt szemet, hogy miért hozzák magyarországi támogatással a magyar gyerekeket a falu iskolájába, holott ehhez egyetlen lej román állami támogatást sem kap a község.
Mára lecsengett a románok „legégetőbb” kampánytémája – hogy miért eszik a magyar gyerekek egy része ingyen ebédet –, miután a székelykocsárdi iskola is bekerült a bukaresti tanügyminisztérium által finanszírozott, ingyenes melegebédet biztosító programba.
A falu felújított református temploma
Fotó: Makkay József
Miután a magyarellenes összefogás mégsem volt sikeres – a PNL-es polgármester-jelölt 43,16 százalékot kapott a helyhatósági választáson –, a 11 tagú helyi képviselő-testületben 4 tanácsosi mandátumot szerzett RMDSZ-es csapat eldöntötte, hogy szakít az eddigi liberális szövetségessel, és a két mandátumot szerzett Szociáldemokrata Párt (PSD) szintén alulmaradt polgármesterjelöltjét, Silviu-Petre Mateicát javasolják alpolgármesternek, amit a hat önkormányzati mandátummal rendelkező RMDSZ–PSD-többség meg fog szavazni.
,,Tudom, hogy a liberális megyevezetés részéről nagy nyomás fog ránk nehezedni, hogy a PNL-es alpolgármestert újraválasszuk, de egy ilyen magyarellenes övön aluli kampány után nem akarok vele dolgozni” – érvel vendéglátóm. Aki azt is elmagyarázza, hogy a Fehér megyei tanács részéről az elmúlt nyolc évben nem kaptak lényeges támogatást, az elosztott pénzek terén mindig a megyei lista utolsó helyein szerepelt Székelykocsárd, a magyar vezetésű településnek Gyulafehérvárról csak aprópénzeket osztogattak. Szerencsére a pályázatok elbírálásába nem lehetett beleszólásuk, így
ami a szomszédos Marosújvárra érkező támogatások összegét is meghaladta.
A polgármester asszony szerint az utóbbi 8 év pozitív változásait elismerő román és cigány szavazók támogatásának köszönheti, hogy jóval nagyobb arányú szavazatszámmal választották meg, mint négy vagy nyolc évvel ezelőtt. A község lakóinak a többsége elismerte, hogy összehasonlíthatatlanul több megvalósítás történt, mint a korábbi román polgármesterek idején.
Székelykocsárdi utcakép. Az elmúlt nyolc évben gyökeresen megváltozott a falu arculata
Fotó: Makkay József
Székelykocsárd „ékessége”, a helyi pedagógusok által a Cserevár Egyesület keretében magyarországi támogatásból fenntartott szórványiskola és Magyar Ház egyelőre állja a sarat, azonban a fogyatkozó gyereklétszám középtávon nem ígér sok jót. Fehér megye északi része gazdaságilag fejletlenebb, mint a régió déli fele, így nem véletlen, ha a fiatalok dobbantanak, és a nagyjából egyforma távolságra lévő Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Gyulafehérvárra költöznek. A környékbeli minimálbéres állások mellett már csak a középkorú vagy nyugdíj előtt álló, idősebb nemzedék tart ki, amelynek tagjai közül sokan keresetkiegészítő foglalkozásként kertészkednek, piacolnak, ami a fiatal generáció számára viszont már nem vonzó.
Csegezi Edit Zsuzsanna abban reménykedik, hogy a Székelykocsárdon megvalósuló legnagyobb erdélyi napelempark sok fiatalt hazacsábít. A falu közbirtokossági területein 150 hektárnyi legelőre sikerült bérleti szerződést kötni napelemparkot üzemeltető cégekkel, ami jelentős bevételt jelent a közbirtokossági tagoknak, ugyanakkor sok helybéli számára kínál munkalehetőséget.
Ez a helybéliek és az önkormányzat számára is fontos bevételt jelent majd” – ecseteli a község legfontosabb gazdasági beruházását az RMDSZ-es elöljáró.
Sokan kertészkednek keresetkiegészítő foglalkozásként, a fiatalok számára azonban nem vonzó a mezőgazdaság
Fotó: Makkay József
Emellett fontos szerepe lenne a helyi fűszerpaprika-termesztő gazdák egyesületi összefogásának, hogy közös brandként lehessen Erdély leghíresebb fűszerpaprikáját forgalmazni, ami minőségben a szegedi és kalocsai fűszernövénnyel vetekszik. A gazdák azonban egyelőre ódzkodnak az összefogástól – mint ahogyan a pályázati források lehívásától is –, de Csegezi Zsuzsanna abban reménykedik, hogy pályázatírók, mezőgazdasági szakemberek, szaktanácsadók bevonásával ezen a területen is sikerül változásokat elérni.
Székelykocsárd mezőgazdasági kincse, az őrölt fűszerpaprika
Fotó: Makkay József
Nagyvárad is bekerült azon, az utóbbi hetekben számos erdélyi és partiumi városban felbukkant internetes csalók célpontjai közé, akik hamis tömegközlekedési kártyákat kínálva próbálják átverni áldozataikat.
A bukaresti közlekedési minisztérium – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – kibocsátotta a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszán tervezett alagutakra vonatkozó építkezési engedélyt.
A 2024–2025-ös tanév megkezdése előtt 35 iskola- és óvodaépületnek még mindig nincs közegészségügyi engedélye Arad megyében. A legtöbb „problémás” intézmény vidéken található, a leggyakoribb hiányosság pedig folyóvíz és az illemhelyek hiánya.
Megvan a Kolozsvár és Dés között tervezett gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányának elkészítője.
Kolozsváron kerül sor az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők negyedik világtalálkozójára szeptember 5–8. között. A több mint 150 fős konferenciára erdélyi és magyarországi unitárius nőket is várnak.
Elfogadta szerdán a román kormány a Temesvárt a román–szerb határon levő Temesmórával összekötő autópálya építésének műszaki-gazdasági mutatóit – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a Facebookon.
Miután több nagyvárosban is megjelentek a gyanúsan olcsó busz- és villamosbérleteket kínáló felhívások, most az aradiakat próbálják rávenni az internetes csalók arra, hogy megadják személyes és banki adataikat, pénzt csikarva ki tőlük.
Friss drónfelvételekből készített, feliratozott videóösszeállítást tettek közzé az észak-erdélyi autópálya szakaszonkénti állásáról.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kovászna megyei szenátora, Ionuţ Neagu felszólította a román pártokat, hogy ne fogadják el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatát egy olyan román konzultatív tanács létrehozására.
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárának egyik színfoltja volt a hagyományos széki kézi szőtteseket kínáló Balla házaspár sátra. A kizárólag kézi munkával készülő terítők alapanyagát, a vásznat helyben szövik, és a csipkét is ők készítik.
szóljon hozzá!