Köllő Csaba és Köllő Katalin, a Ditrói Pékség tulajdonosai
Fotó: Gergely Imre
Nem enged a petícióban szereplő felszólításnak, és nem hajlandó bocsánatot kérni Ditró lakosságától a Srí Lanka-i vendégmunkásairól elhíresült pékség tulajdonosa, akinek az sincs ínyére, hogy a nyílt levelet nem fogalmazták meg románul is.
2020. február 12., 20:472020. február 12., 20:47
2020. február 12., 21:092020. február 12., 21:09
Köllő Katalin arra reagált szerdán a román sajtónak, hogy egy nappal korábban helyi lakosok egy csoportja nyílt levelet adott át a település polgármesterének, és a petícióban összegezték a távol-keleti vendégmunkásokat foglalkoztató helyi pékséggel szembeni sérelmeiket. Az 1800 aláírással ellátott levélben arra szólítják fel a vállalat tulajdonosát és ügyvezetőjét, hogy kérjenek nyilvánosan bocsánatot a község lakosságától a település jó hírének megsértése miatt, továbbá a pékség volt munkavállalóitól az elkövetett törvénysértések miatt.
Megjegyezte, hogy a három ázsiai péket nem Ditróban szállásolták el, ott csak a munkaidejük alatt tartózkodnak. Köllő Katalin igazgató szerdán az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva kifogásolta, hogy a nekik szánt petíció tartalmáról a sajtóból értesültek, és nem a céghez juttatták el a levelet. Közölte, a cég hivatalos választ fog adni a lakosság által megfogalmazottakra, de csak azután, hogy megkapja a dokumentumot, ez ugyanis eddig nem történt meg.
Azzal kapcsolatban, hogy a petíciót magyar nyelven tették közzé, a cég illetékese a román állami hírügynökségnek megjegyezte: „mégis, Romániában élünk”, majd elmondta, hogy a pékség román nyelven fogja megfogalmazni hivatalos válaszát, amit magyarra is lefordítanak majd, hogy „mindenki megértse”. Köllő Katalin ugyanakkor már elöljáróban leszögezte: nem tesznek eleget annak a követelésnek sem, miszerint mutassák be a távol-keleti munkavállalók szakképesítésének bizonyítékait és egészségügyi vizsgálati lapjukat. „Rendelkeznek oklevéllel, és ezeket ellenőrizték a hatóságok. Ha senki sem kérte tőlem a magyar vagy a román pék diplomáját, akkor miért kérik az ő irataikat? Ezek személyes okmányok” – szögezte le a pékség igazgatója.
Arra a lakossági követelésre is reagált az igazgató, hogy a pékség ne foglalkoztasson idegen munkaerőt mindaddig, amíg helyben a két százalékot meghaladja a munkanélküliség. Köllő Katalin az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a cégnek szüksége van szakképzett munkaerőre, viszont az elmúlt két hónapban, amióta meghirdetett három állást, egyetlen helybeli sem jelentkezett ezek betöltésére. „Nálam hiába jelentkezik olyan munkanélküli, akinek se diplomája, se szakképzettsége nincs, aki nem tudom hol szakmunkásként, vagy az erdőben dolgozott, és most pék akar lenni. Két hónapja három állást hirdettünk meg a munkaerő-hivatalnál, de egyetlen helyi lakos sem jött” – közölte Köllő Katalin.
Fotó: Beliczay László
Az 5500 lelkes, közel száz százalékban magyarok lakta gyergyószéki Ditróban január közepén állt munkába két Srí Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. Ugyanakkor a vendégmunkások érkezése a Ditrói Pékség tulajdonosai és egyes volt alkalmazottai között régóta meglévő gazdasági jellegű konfliktust élesztett fel, és ez a kiéleződött nézeteltérés vezetett egyes személyek szélsőséges és intoleráns megnyilvánulásaihoz.
A petíció megfogalmazásáról a február elsején tartott falugyűlésen döntött a közösség, miután elutasította a pékség vezetőinek bocsánatkérését és a távol-keleti munkavállalókra vonatkozó kompromisszumos javaslatát. Időközben megérkezett a pékségre Srí Lankából a harmadik pék is, aki csütörtöktől áll munkába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
Látogatottsági adatok
12 hozzászólás