• Újabb varjúinvázió fenyegeti Sepsiszentgyörgyöt

Nagyobb városokban megszokott, hogy varjúcsapatok vonulnak a parkok fölött hajnali és késõ délutáni órákban. A szakemberek véleménye szerint a városok melletti szeméttelepek folyamatos élelemforrást jelentenek a madarak számára, ezzel magyarázható elszaporodásuk. A háromszéki madarászok arra hívták fel a figyelmet, hogy Sepsiszentgyörgyöt hamarosan újabb varjúseregek lephetik el. Kelemen László, a Rara-Avis Természetvédõ Egyesület elnöke elmondta: tavaly ebben az idõszakban 15 ezer varjú fészkelt Sepsiszentgyörgyön, idén már 20 ezres madárseregre lehet számítani.

2006. október 25., 00:002006. október 25., 00:00

Tehetetlenek a madarakkal szemben


A megfigyelések szerint több mint tíz különálló varjúsereg gyûlt össze a központi parkban; a madarak reggel hat és hét óra között zajosak, amikor a csapatok összecsapnak, majd délután 17 és 18 óra között, amikor szálláshelyüket készülnek elfoglalni. A sepsiszentgyörgyiek már többször panaszkodtak a varjak okozta zajra és piszokra, de a környéken lakó gazdák is féltik a termést a madaraktól. A hatóságok tehetetlenül állnak a jelenség elõtt, hiszen a populáció megtizedelésére nincs törvényes lehetõség, ugyanakkor a tavalyelõtti akció, amelynek során zajkeltéssel próbálták elüldözni a varjakat, nem hozott hosszú távú sikert. A Krónika által megkérdezett vadászok elmondták, évekkel ezelõtt versenyszerûen lövöldöztek a varjakra, hat pár beszolgáltatott varjúláb után egy golyót adott a vadász-halász egyesület. A varjúirtásnak ez a módja a rendszerváltás után megszûnt: egyrészt a törvény tiltja a lakott településen való lövöldözést, másrészt pedig megdrágult a lõszer. A vadászokat fõként az aggasztja, hogy a varjak elpusztítják az énekesmadarak fészkeit, megeszik a nyúlfiakat. A halász-vadász egyesület néhány évvel ezelõtt egy nemzetközileg használt méreg receptjét is eljuttatta a környezetvédelmi minisztériumhoz, amely azonban megtiltotta a szer használatát. A háromszéki környezetvédelmi felügyelõség vezetõje, Hobincu Zoltán lapunknak elmondta: határozottan ellenzi, hogy mérget vessenek be a varjak ellen. Szerinte ez a módszer ökológiai katasztrófához vezethet, hiszen más madárfajok is áldozatul eshetnek, de az Európai Unió is tiltja használatát. „Tudomásunk szerint a varjúpopuláció nem fenyeget az ökológiai egyensúly felborulásával, így a sepsiszentgyörgyi lakóknak el kell tûrniük a zajongást és az egyéb kellemetlenségeket”– jelentette ki. Hobincu szerint a varjak jelenléte nem veszélyes, nem terjesztenek betegséget, ezért azt is ellenzi, hogy zaklatással riasszák el a madarakat a városból.


Urbanizálódott madarak


 A városokat õszre-télire ellepõ varjakat könnyen összetévesztik a csókákkal. Mindkét madár a varjúfélék családjába és az énekesmadarak rendjébe tartozik. A városlakók életét leggyakrabban a magas fákon, telepesen fészkelõ vetési varjak keserítik hangos rikácsolásukkal, ürülékükkel. Dolmányos vagy szürkevarjú alig fordul elõ Erdélyben. A vetési varjak városi parkokba települése a természetes élelemforrások megcsappanásával és a nyílt szeméttelepek terjedésével függ össze. Marosvásárhelyen például a 60-as évek közepén jelentek meg fészkelõ fajként, azóta kiirthatatlanok. A varjak fákon rakott fészekben, a csókák viszont eredetileg fák odvában, sziklák üregeiben fészkelnek, de a költõ- és élõhelyek fogyásával sikeresen urbanizálódnak a csókák is: padlásokon, kéményekben alakítják ki fészkeiket. Városlakóvá azonban inkább õsszel és télen válnak, a meleg, védett hely miatt ekkor is inkább éjszakázni járnak be a városba.

------------



Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 14., szombat

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát

A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát
2025. június 14., szombat

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató

Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató
2025. június 14., szombat

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja

A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja
2025. június 13., péntek

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével
2025. június 13., péntek

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban
2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása