• Közel húszezer kiskorút hagynak hátra külföldön dolgozó szüleik

A sepsiszentgyörgyi Szemerja negyed egyik tömbházának földszinti lakásában éjjel-nappal üvölt a manelezene. A szomszédok tudják a „megfejtést”: a bérelt lakásban a 17 éves Claudiu él, egyedül. „Az édesanyja nevelte, de három éve Izraelben dolgozik, hogy mindent megadhasson egy szem csemetéjének, azóta évente csak egyszer látogat haza. Ezt a dübörgõ zeneszekrényt is õ vette a gyereknek” – mondja fejcsóválva egy idõsebb férfi a szomszédságból. A tömbház elõtt kisgyerekét sétáltató fiatalasszony viszont már felháborodva meséli, hogy a rendõrséget is riasztották a hangerõ miatt, de hiába, Claudiu nem nyitott ajtót a hatóság embereinek sem. „A rend õrei a vállukat vonogatták, majd hátrahagytak egy papírt, és elmentek” – magyarázza az aszszony. Ottjártunkkor Claudiu többszöri kitartó csengetésünkre sem nyitott ajtót.

2006. október 24., 00:002006. október 24., 00:00

Adatbázis a magukra hagyott gyerekekrõl

Rokonok felügyelete helyett
rossz társaság
Claudiu esete nem egyedülálló: a Kovászna Megyei Gyermekjogvédelmi Hivatal adatai szerint 330 kiskorút bíztak a rokonok felügyeletére a külföldön dolgozó szülõk. Vass Mária, a hivatal igazgatója a Krónikának elmondta, valószínûsíthetõ, hogy több olyan kiskorú is van, aki nem szerepel a nyilvántartásban, noha az idén júliusban megjelent 219-es számú kormányrendelet szerint a külföldön munkát vállalók a határátkelõknél kötelesek felmutatni az önkormányzattól kiváltott bizonylatot, amely igazolja: gyermekeiket felügyelet alatt hagyták. „Akik feketén dolgoznak, azok turistaként hagyják el az országot, így tõlük nem kérik az igazolást” – magyarázta az igazgató. Vass Mária hozzátette: a tapasztalat szerint az itthon maradt kiskorúak gyakran rossz társaságba keverednek, nem járnak iskolába. Az esetek feltérképezése az önkormányzathoz tartozó szociális irodák feladata lenne, de a munka nehézkesen halad, a gyermekjogvédelmi hivatalhoz még nem érkezett be jelentés a megye valamennyi településérõl. Különben Kovászna városában készült a legátfogóbb a nyilvántartás, ott 105 kiskorúról tudnak, akiknek szülei külföldön vállaltak munkát. Bodzafordulón 55, Hídvégen 11, Lemhényben 40 esetrõl tudnak.

Sok bába közt
A legnagyobb meglepetést a sepsiszentgyörgyi statisztika okozta, e szerint ugyanis a megyeszékhelyen mindössze két család felnõtt tagjai vállaltak munkát a határon túl, hátrahagyva kiskorú gyermekeiket. Tankó Vilmos, a sepsiszentgyörgyi szociális igazgatóság vezetõje lapunknak elmondta: feltételezik, hogy ennél több „otthon hagyott” gyerek van, de városon nehezebb õket megtalálni, mint falun. Vass Mária elmondta, az itthon hagyott gyerekek ellenõrzése a szociális irodák, az iskolák és a háziorvosok feladata, a gyermekjogvédelmi hivatal csak olyankor avatkozik be, amikor állami felügyelet alá kell helyezni a kiskorút. A Kovászna megyei gyermekjogvédelmi hivatal október 25-ére találkozót hívott össze, hogy ismételten felhívja az érintettek figyelmét: vegyék nyilvántartásba, és rendszeresen ellenõrizzék azokat a gyerekeket, akiknek szülei hónapokig nem tartózkodnak itthon.

Alkalmi árvák
Egyébként a bukaresti gyermekjogvédelmi hatóság nemrég ismertetett adatai szerint az év elsõ harmadában 18 754 gyermeket hagytak hátra a román vendégmunkások, az otthon maradt kiskorúak jelentõs részét pedig szociális és pszichológiai szempontból állandó veszély fenyegeti. Mintegy 3500 gyermeket folyamatos állami felügyelet alá kellett vonni, és noha mindössze ötszáz kiskorút helyeztek el árvaházakban, nevelõintézetekben, a rokonoknál elhelyezettekre is kiterjed a gyermekjogvédelmi asszisztensek védõhálója. A legtöbb „alkalmi árvára” Suceava, Vrancea, Neamþ, Vâlcea, Tulcea és Dâmboviþa megyében bukkantak, Erdélyben pedig Beszterce-Naszód megye a listavezetõ ötezer hátrahagyott gyermekkel. Szakértõk arra figyelmeztetnek: a szülõi felügyelet nélkül felnövõ kiskorúak körében hatványozottan jelentkeznek magatartásbeli zavarok, közülük többen kerülik az iskolát, sõt olyan is elõfordul, hogy öngyilkosságba menekülnek.

---------


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 14., szombat

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát

A süllyedések továbbra is veszélyeztetik a parajdi sóbánya struktúráját, de az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát – közölte a gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter Parajdon: az eddigi beavatkozásokkal sikerült csökkenteni a hirtelen beomlás kockázatát
2025. június 14., szombat

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató

Romániában elkészült egy átgondolt sportstratégia – mégsem történt semmi. Mert a sport még mindig nem számít igazán – hangsúlyozta Călin Hințea professzor a kolozsvári Sports Festival színpadán, hozzátéve, hogy a sport nem stadionokkal kezdődik.

Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató
2025. június 14., szombat

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja

A katasztrófa sújtotta Parajdot támogatja idén a TIFF, amelynek 24. kiadását ünnepélyesen megnyitották Kolozsváron.

Florin Piersic „ellopta” a show-t a 24. TIFF megnyitóján, az idei szemle Parajdot támogatja
2025. június 13., péntek

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével

Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.

„Ez a szerep rám volt írva” – Interjú Tompa Eszterrel, Radu Jude új filmjének főszereplőjével
2025. június 13., péntek

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban

Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.

Négy hónap leforgása alatt újabb diáklány vetette a mélybe magát a dél-erdélyi városban
2025. június 13., péntek

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.

Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói
2025. június 13., péntek

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében
2025. június 13., péntek

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél
2025. június 13., péntek

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás

Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.

Gyerekcsínynek indult – kiégett egy autó, a rendelő és több lakás
2025. június 13., péntek

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása

Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.

Ökológus: a megbontott természeti egyensúly okozta a sószennyezést, tíz évbe is telhet a Kis-Küküllő regenerálódása