– Mikor kezdett érdeklődni a népi gyógyítás iránt?

– Nagyanyám hatéves koromtól 14 éves koromig tanított meg arra az ősi tudásra, amit úgy hívnak, hogy népi gyógyítás. Nyolc év után azt mondta, úgy érzi, mindent átadott abból, amit maga is tanult az ő nagyanyjától, de lesz olyan, amit mások fognak megosztani velem. Minden tudás úgy épül fel, hogy van egy anyag, amit kapunk, ehhez tesszük hozzá a saját tapasztalatot, így adjuk tovább.

– Egyre nyitottabbak ma az emberek erre az ősi tudásra. Nem bánkódhat, van akinek továbbadni...

– Magyarországon és a szomszédos országokban a kommunizmus idején nem szabadott erről beszélni. 1978-ban viszont az Egészségügyi Világszervezet éppen azért hívott össze egy konferenciát Alma Atában, mert egyre nagyobb volt az igény a természetes gyógymódokra. Kiderült, hogy alkalmazni akarják a népi tudást elsősorban egészségük megőrzésére, illetve a betegségek gyógyítására.

Egy 2010-es felmérés szerint a franciák 21 és a németek 34 százaléka rendszeresen használja, Kanadában és az Egyesült Államokban 50 százalék kísérletezett vele. Egy, abban az évben végzett hazai felmérés szerint a Magyarországon élők 21 százaléka rendszeresen használta a népi gyógyászatot. Olyan nagy az igény, hogy én már nem győzők ennek eleget tenni.

Büszke vagyok a Böjte Csaba testvérrel való megismerkedésünkre. Már hatodik éve annak, hogy a bükkszentkereszti iskola meghívására a faluban járt, és ellátogatott a gyógynövény-bemutató kertünkbe is. Akkor kért meg engem, hogy segítsek a gyógynövényes gyógyítást – amely a középkorban a ferences szerzeteseké volt – újraéleszteni.

Azóta járok rendszeresen Böjte Csaba testvérhez, nagyon jól működik ez a kapcsolat, most már Csíksomlyón van egy gyógynövény-bemutató Mária-kertjük is. Nagy örömömre szolgált, hogy a nagymamámtól kapott tudásomat leírva átadtam Balázs Zsókának, aki a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói házának vezetője.

– Csodálatra méltó a 87 éves Gyuri bácsi szellemi frissessége. Ez az életmódjának köszönhető?

– Annak is. Sokat számít, hogy őseim már használták a gyógyteákat, ezért azt is mondhatnám, hogy a génállományomban benne van. Nekem egyébként többször is mondták, hogy sokáig fogok élni. 1951-ben a sorozáson egy orvos is ezt mondta, de két cigány asszony is ezt jósolta. Most meg itt, Somlyón találkoztam egy soproni csoporttal, valaki megnézte a tenyerem, és mutatta, hogy ott látható benne az M betű, a Mária jel, ami azt jelenti, hosszú életem lesz.

Szüksége van rám az emberiségnek, engem a jóisten arre jelölt ki, hogy ezt a tudást visszaadjam az embereknek. Nagy-Magyarországon az 1800-as években ugye nem volt gyógyszertár, a szegény embernek magát kellett karbantartania, mindenképpen kellett valamit használnia. Ma ezt úgy hívják, hogy gyógyszer, de a gyógyszerek nem tudják azt, amit a gyógynövények.

A gyógynövények a jóisten által teremtett növények. A jóisten pedig mindig mindenről gondoskodik, ő előrelátó, és megteremti a gyógyírt. Van is erre egy érdekes példám. Bükkfürdőre mentem egy konferenciára, egy orvos barátommal utaztam, az úton pedig feltűnt, hogy rengeteg a galaj. Meg is jegyeztem, hogy nagyon sok pajzsmirigyprobléma lesz, mert jelzi a jósisten, teremtett nekünk ebből a gyógynövényből, amellyel meg lehet gyógyítani. Idővel ki is derült, hogy abban az évben ötven százalékkal nőtt a pajzsmirigy-megbetegedések száma.

– De nem mindig tudjuk, mire kell figyelni, hiszen egyre „kacifántosabb\" betegségek jelennek meg.

– Két oka van ennek. Egyrészt, a mai embernek nincs megfelelő immunrendszere. Magyarországon például 1950-től minden gyermeknek kivették a manduláját akkor is, ha csak egy kicsi genny volt rajta. Elvették a védekezőképességét. Ha a gyermeknek 37 fokos hőemelkedése volt, azonnal orvoshoz rohantak vele, hogy adjanak neki antibiotikumot, mert az volt a mindenható. Nem engedték, hogy kialakuljon saját védekezőképessége.

A gyermeknek a szoptatás befejezése után, 8–10 éves koráig kezd kialakulni saját immunitása. Saját példa, a lányom az első gyermekét a széltől is védte. Már ki van véve a mandulája, és minden betegséget elkap, ha nem használja az aszkorbinsavban gazdag növényeket (citromfű, kakukkfű, csipkebogyó). A második gyermekkel már nem rohant az orvoshoz, ha prüszkölni kezdett, ő meg olyan, mint a vas.

A másik baj, hogy rengeteg vegyi anyagot használunk. Vegyük csak a mezőgazdaságot: szántás előtt műtrágyáznak vegyszerrel, elültetik a csávázott magot, gyomirtóznak, gyorsérlelnek, tartósítanak vegyszerrel. Régen volt istállótrágya és kapa. Nem úgy teremtett bennünket a jóisten, hogy ennyi vegyszert tökéletesen ki tudjunk üríteni, pláne, ha nincs is védekezőképességünk.

Mindenképpen segíteni kellene a májunkat, a vesénket, a két méregtelenítő szervünket, és nem utolsósorban használni kellene a verejtékmirigyeinket. Erősíteni kell az immunrendszert. A Budapesten élő kisebbik unokám influenzás lett, elkezdte magát a gyógynövényekkel kezelni, de két nap után nem csökkent a láza – ugye a gyógynövény lassabban hat –, gondolta, elmegy orvoshoz. Az orvosa pedig azt írta fel: használjon kamillateát. Köhögés- és lázcsillapító, és izzaszt. Sokat tud a nép. Meglepő dolgokat.

– Gyakran fordulnak-e önhöz tanácsokért?

– Az a baj, hogy akkor fordulnak hozzám, amikor már betegek. Az emberek sajnos még mindig nem az egészségüket akarják megőrizni, hanem a betegségüket gyógyítani.

– És gondolom, nem elég csak a testtel, a lélekkel is foglalkozni kell.

– Bízni kell a jóistenben, ő jót akar nekünk. Gondoskodik akkor is, amikor eszünkbe sem jut, hogy bajunk lehet. A televízióban nézek sokszor természetfilmeket, és ott láttam, hogy a csimpánz negyvenféle növényt ismer a gyomorproblémájára. Itthon is látjuk, hogy a kutya vagy a macska rágja a füvet.

Miért? Mert gyomorproblémája van, és a vad tarackbúza gyökere, szára jó gyomorproblémára. Tudja, érzi, megtanulta. Az elefánt, amikor fialni akar, elmegy akár napokra is egy bizonyos fát megkeresni, amelyről lerágja a levelet. Ennek a fának a levelében olyan hatóanyag van, amely a szülőcsatorna izmait rugalmasabbá teszi, tágítja. A nép azt is tudta, nagyon jó erre az erdei málnalevél teája, amelyből két héttel a szülés előtt naponta egy csészével kell meginni. A népi tudásban sok felfedeznivaló van.

– Mit tehetünk, hogy megelőzzük a betegségeket?

– Nagyon fontos, hogy járjunk ellenőrzésre. Tessék kérem évente egyszer elmenni az orvoshoz vért vetetni, hiszen a vérképből sok mindent meg lehet állapítani. Például nálam egyszer magas vérsüllyedést állapítottak meg, ez ugye azt jelenti, hogy gyulladás van a szervezetben. Három hetet kértem az orvostól, ez idő alatt naponta két csésze diólevélteát ittam. Nagyon fontos, hogy segítsünk a májunknak és a vesénknek. Egy héten legalább egy csésze olyan teát igyunk meg, ami a májunk működését segíti.

Azt írja Maria Treben az Egészség Isten patikájából című könyvben, hogy ha a máj és a vese nem dolgozik rendesen, a méreganyag lerakódik az ízületünkbe, az ízületünk begyullad, s így lesz belőle reuma, porckopás, sántítás, óriási fájdalom. Ezért tanácsos egy héten egy csésze teát inni gyermekláncfűből – akár leveléből, akár gyökeréből – , mezei katángból – akár leveléből, virágjából, gyökeréből –, ezerjófűből vagy aranyvesszőfűből.

Segíti a májat, hogy jobban ki tudja szűrni a méreganyagot. Ha a vesénk működését szeretnénk segíteni, jó tudni, hogy a nyírfalevél teája erre kiváló. Egy héten egy csésze korlátlan ideig is. De ott van a tejoltó galaj, a csalán, a mezei zsurló. Immunerősítésre kiváló a csipkebogyó, az erdei málna- vagy szederlevél. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy vigyázzon magára, mert nála jobban senki sem vigyázhat rá. A fiatalok pedig úgy éljenek, hogy érjenek meg olyan kort, mint én. Ezt korán kell kezdeni.

A testi-lelki harmónia megőrzése

Idén is megrendezik a bükkszent­ke­reszti gyógynövénynapokat a Bo­rsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, a hétvégi rendezvény ezúttal a 21. század kihívásaira fókuszál, arra, miképp őrizhető meg a testi-lelki harmónia egy felgyorsult világban – közölték a szervezők az MTI-vel. A mára jószerivel természetgyógyászati fesztivállá nőtt gyógynövénynapok megálmodója Szabó György, a bükki füvesember, a népi gyógyítás egyik utolsó, klasszikus mestere, aki nagyanyjától, a sajókazinci gyógyító asszonytól tanulta a gyógynövények ismeretét.

A Györgytea.hu honlapon szereplő program szerint azok, akik szombaton és vasárnap Bükkszentkeresztre látogatnak, megismerhetik a gyógynövények titkait, előadásokon vehetnek részt, és ellátogathatnak Gyuri bácsi gyógynövénykertjébe is. Az idei rendezvényen a 87 éves füvesember beszél majd a méregtelenítés fontosságáról és arról, hogy a gyógynövények segítségével hogyan vehető fel a harc a kemikáliákkal. Bagdy Emőke pszichológus a stresszel való megküzdéshez ad tanácsokat.