Nem érdekli az embereket a komolyzene

Az intézet által bemutatott Kultúrafogyasztási barométer 2014. Kultúra a globális és lokális között című kiadványból az derül ki, hogy a társadalom miként viszonyul a kulturális szférához. A felmérés arra világít rá, hogy a hazai társadalom kevés kultúrával is megelégszik. Filharmóniában tartott koncertekre például a megkérdezettek több mint 80 százaléka egyáltalán nem jár, 15 százalékuk pedig ritkán.

A kultúrafogyasztók iskolai végzettsége nagyobb mértékben befolyásolja ezirányú szokásaikat, mint életkoruk. A filharmóniával kapcsolatos számokhoz hasonló adatok láttak napvilágot az opera és operettelőadások vonatkozásában. A színházlátogatók száma nőtt valamelyest a tavaly a korábbi évek adataihoz képest, viszont a lakosság 63 százaléka egyáltalán nem jár színházba most sem.

Valamennyivel több nő látogat el Thália templomába, mint amennyi férfi, és gyakrabban mennek színházba a 34 év alattiak, mint az idősebbek, illetve a magasabb végzettségűek, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők.

Vidéken kevésbé igénylik a kultúrát

Akárcsak a komolyzene és az opera vonatkozásában, a színházéban is az derült ki, hogy a vidékiek jóval kevesebb kulturális eseményen vesznek részt, mint a városiak. A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka legalább egy könyvet elolvas havonta; és a közel negyedük véli úgy, hogy a kultúra „nem annyira fontos” számára.

Az adatokból az is kiderül, hogy az elmúlt évben a megkérdezettek majdnem 6 százaléka ment havonta egyszer moziba. A kutatás arra is kitért, hogy a lakosság milyen gyakran jár sportolni, kirándulni. A megkérdezettek 8,4 százaléka havonta egyszer megy kirándulni, 18,5 százalékuk pedig hetente sétál zöldövezetekben vagy parkokban, és mindössze 5 százalékuk sportol hetente. Plázákba, bevásárlóközpontokba viszont szívesebben járnak az emberek a felmérés szerint, amelyet 1260 személy megkérdezésével készítettek.

Vitatják a könyvkiadók az adatokat

A Romániai Könyvkiadók Föderációja (FER) megkérdőjelezte az intézet könyvfogyasztásra vonatkozó megállapítását, miszerint a romániaiak 47 százaléka havonta elolvas egy könyvet. A kiadók szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a megkérdezettek „havonta olvasnak” és „havonta elolvasnak egy könyvet”.

Mint rámutatnak, a kulturális minisztérium intézete által elkészített barométer eredményei ellentmondanak az egy évvel korábban készült Eurobarométer adatainak – akkor az derült ki, hogy minden második hazai lakos évente egy könyvet olvas el. A szövetség rámutatott, a téves eredmények súlyos következménnyel járhatnak, és az adatok értelmezésére annál inkább figyelni kell, hogy a kutatás bemutatásakor – amelyen Ionuț Vulpescu kulturális miniszter is jelen volt – az is elhangzott, hogy ezek az adatok szolgálnak a kultúrpolitikák alapjául, amelyeket a következő időszakban fog kidolgozni a minisztérium.

A könyvkiadók úgy fogalmaztak, hogy ha az állítás igaz lenne, mely szerint minden második romániai havonta elolvas egy könyvet, akkor a hazai könyvpiac éves forgalmának majdnem 500 millió eurósnak kellene lennie, holott jelenleg 100 millió eurós, ebbe pedig beleszámítanak a tankönyvek is.

„Ha a barométer adatai megfelelnének a valóságnak, akkor hozzávetőleg minden állampolgár 6 könyvet vásárolna évente. Ez 20 millió lakos esetében átlag 4 eurós könyvárral számolva 480 millió eurót eredményezne. Ha ez igaz lenne, a könyvekre elköltött összeg tekintetében Románia Európa-szinten az elsők közé tartozna, de ez természetesen messze áll a valóságtól” – olvasható a könyvkiadók föderációja által megfogalmazott közleményben.

A könyvkiadók felkérték a Kulturális Kutatási Intézetet, hogy értékelje újra a közleményében szereplő adatokat, és a kultúrpolitikák kidolgozása során vegye figyelembe megállapításaikat.