2010. február 05., 11:202010. február 05., 11:20
A Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának ügyvezető-felügyelője, Takács Éva 15 éve dolgozik ebben a minőségében. Szülei siketek – betegség következtében veszítették el hallásukat, Takács Éva nem örökölte a fogyatékot. A siketek Maros megyei egyesületének az elnöke, Haidău Cozma nem hall. Így a 320 fizető, és a még körülbelül 20-30 nem fizető, idős, falusi tag minden ügyes-bajos dolgának az intézése nap mint nap Takács Éva nyakába szakad.
Az utóbbi időben sokszor írtunk arról, hogy a mozgássérültek számára biztosítani kell a megfelelő körülményeket, arról viszont nemigen adott hírt a sajtó, hogy Maros megyében Takács Éva az egyetlen jelnyelvi tolmács. Ő jár a nem hallókkal a hivatalokba, orvoshoz, közjegyzőhöz, rendőrségre, törvényszékre s munkahelyet keresni is.
Bár Romániában törvény írja elő, hogy a közintézményekben kell lennie olyan munkatársnak, aki jelbeszéd-tolmácsoláshoz is ért, Marosvásárhelyen csak a polgármesteri hivatalban dolgozik egy ilyen hölgy. „A különböző hivatalokban, intézményekben hamar lerázzák, elutasítják a siketeket. Ezzel azonban semmi nem oldódik meg, mert muszáj elintézni az ő ügyeiket is” – mondja Takács Éva, aki semmilyen ellenszolgáltatást nem kap azért, ha például peres ügyekben jeltolmácskodik.
A siket gyerekek szüleinek számtalan problémával kell megküzdeniük, ezek egyike, hogy Romániában csak a kolozsvári speciális óvodában, iskolában oktatnak magyar ajkú siket gyerekeket. Az is megtörtént már, hogy a Maros megyei szülők hároméves kicsinyüket hagyták a kolozsvári bentlakásban, hogy szakszerűen foglalkozzanak vele a nevelők. „Volt olyan eset, amikor a szülők nem tudták elfogadni, hogy megváljanak a kisgyerektől, Kolozsvárra költözni nem volt lehetőségük. Így inkább Magyarországra telepedtek át, ahol a gyermek tanítása könnyebben megoldható” – fejtette ki Takács Éva.
Mint elmondta, sokakat aggaszt, hogy ritka a jó logopédus, és pénzes szakmává vált a logopédia. A legtöbb szülő nem engedheti meg magának, hogy a csemetéjét szakszerű foglalkozásokra járassa, márpedig a jó logopédus sokat fejleszthet azokon is, akik alig vagy egyáltalán nem hallanak. A román állam segélyben részesíti a siketeket. Akkor is, ha kereső, akkor is, ha nincs más anyagi forrása – 234 lejt folyósít az állam a siketeknek.
„Az egyesület sok tagja nyugdíjas. 1990-es években született egy furcsa törvény: az állam nyugdíjba kényszerítette a siketeket. Például negyvenéves nők nyugdíjba kényszerültek, elvesztették kapcsolatukat a társadalommal. Nagyon sokan aránylag fiatalon négy fal közé szorultak. Most már valóban nyugdíjaskorúak, csakhogy nagyon kevés pénzt kapnak, hiszen rövid ideig dolgoztak” – mesélte a szakember. A fiatalok között pedig sok a munkanélküli, főleg a gazdasági válság kezdete óta van ez így. Korábban a férfiak asztalosként, lakatosként, autószerelőként helyezkedtek el, a nők pedig a varrodákban dolgoztak, illetve takarítottak.
„Korábban híres volt a süketnémák egyesületének a tánccsoportja. 2003-ban megpróbáltuk a hagyományt újraéleszteni, de nincs kedve hozzá a tagságnak. És nincs is megfelelő személy, aki ezzel foglalkozna” – fejtette ki Takács Éva, aki szerint a halló emberek bizonyára el sem tudják képzelni, hogy a siketek képesek táncolni. Pedig így van, érzékelik a rezgéseket, vagy a látvány alapján, mechanikusan megtanulják a lépéseket.
Mostanában azonban ritkán táncolnak az egyesület tagjai, inkább kézimunkáznak. 2007-ben Kolozsváron vettek részt a siketek alkotásainak országos seregszemléjén, 2008-ban pedig ők voltak a házigazdái az országos kiállításnak. 2009 őszén magyarországi vendégek részvételével konferenciát tartottak Marosvásárhelyen A jelnyelv – a siket közösség anyanyelve címmel. A vásárhelyiek ekkor értesültek arról, hogy Nyugaton a jelnyelvvel komoly nyelvészszakértők foglalkoznak, tudományos munkák születnek ebben a témakörben. A siket magyarok, románok, japánok, németek a jelbeszéd révén szinte tökéletesen megértik egymást.
Viszont e téren is léteznek egy-egy országon belül dialektusok, de az ezeket használók rövid idő alatt képesek egymásra hangolódni. Ha valamit nem értenek, visszakérdeznek, és „körülírással” rávezetik egymást a „mondanivalóra”. Az iskolában természetesen azt is megtanulják, hogy a halló emberek szájmozgásából következtessenek a beszéd értelmére, és ekkor már nyelvfüggő a megértés, a kommunikáció. Takács Éva szerint főleg a jelnyelv használata, a jelnyelvtolmácsok státusának a kidolgozása terén vannak Romániában jelentős lemaradások.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.