Önfejlesztő életforma a cserkészet: számos tevékenységet szervez a romániai magyar szövetség

A cserkészet legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy akárhány éves kortól el lehet kezdeni és bele lehet kapcsolódni a tevékenységekbe, megtanít önállóvá válni, csapatmunkában dolgozni, ugyanakkor a természettel és Istennel való kapcsolatra összpontosít.

Az immár 110 éves mozgalom egyaránt teret ad a nevelésnek, a szórakozásnak, az utazásnak, önmagunk fejlesztésének és a közösségépítésnek.

Ezt sokféleképpen el lehet magyarázni, bemutatni, de átélni és megélni csak akkor, ha valaki már évek óta aktívan gyakorolja. A mozgalomnak tekintélyes múltja van világszerte és Erdélyben is: a több mint negyven aktív csapatot, körülbelül kétezer tagot számláló Romániai Magyar Cserkészszövetség elnöke, a csíkmadarasi Bálint Lajos Lóránt a hazai cserkészetről beszélt a Krónikának.

Bálint Lajos Lóránt – aki egyébként a csíkmadarasi tűzoltócsapat parancsnoka – két éve vezeti a szövetséget. A Krónika megkeresésére elmagyarázta,

a rendszerváltás után Romániában újraalakultak a városi cserkészcsapatok, és azóta nagyobb városokban – mint például Kolozsvár vagy Marosvásárhely – akár két-három csapat is tevékenykedik.

Bálint Lajos Lóránt feladata felügyelni a csapatok működését, számontartani aktivitásukat, valamint tisztában lenni a szövetség költségvetésével – ezzel egyébként külön személyt bíznak meg. A csapatvezetők kötelesek tájékoztatni az elnököt arról, hogy milyen a csapatélet,  milyen tevékenységeket rendeznek hazai szinten.

A különböző országos rendezvények megszervezését és lebonyolítását kinevezett vezetők irányítják, akik már évek óta levezényelik a rájuk bízott programokat, így ez már hatékonyan megy számukra, könnyen átlátják, hogy hol és miben kéne változtatni egy-egy eseményen.

A cserkészet legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy már egész kiskortól be lehet kapcsolódni a tevékenységekbe.

A Krónika kérdéseire Kocsis Zsófia, nyolcéves szatmárnémeti kiscserkész lelkesen válaszolt. Ő csupán két hónapja cserkészkedik, de szerint nagyon szereti, mert „mindig olyan jó dolgokat szoktunk csinálni”. Természetesen Zsófi is a játékokat és az énekléseket élvezi a legjobban, így az elemi iskolás korosztály számára ilyen jellegű programokat szerveznek a cserkészcsapatok. Szántó Réka tizedikes szatmári cserkész kifejtette, ő már 2011 óta aktívan részt vesz a rendezvényeken, és ezáltal az élete szerves részévé vált. „Az idei nyári táboromban szereztem meg mindazt a tudást, élményt, közösségépítő szeretetet, amire szükségem volt eddig az életben, és ez az élmény nem fizikai, hanem inkább lelki hatást gyakorolt rám”– fejtette ki Réka.

Tizenöt éves cserkészmúlttal büszkélkedhet Tóth Zsejke szatmári kémia szakos doktorandusz, aki jelenleg Szegeden folytatja tanulmányait, ő a 2002-es nyári táborban kapta meg a cserkészet szimbólumát, a nyakkendőt. Azt ecsetelte a Krónikának, hogy számára a cserkészet már életforma.

„Fontos dolognak tartom, hogy mi, cserkészek más szemlélettel közelítünk a világ dolgaihoz” – indokolta meg válaszát.

Egy átlagos cserkészév ugyanúgy szeptemberben kezdődik, mint a tanév, és az a jellegzetessége, hogy nem csupán csapatszintű programokat szerveznek, hanem országosakat is. Ezekre a romániai magyar csapatok jönnek, így egy-egy ilyen rendezvényre akár 200-300 cserkész is érkezik.

A Dalos pacsirta elnevezésű októberi rendezvény a néptáncra, a népdaléneklésre és a szüreti bálra épül. Ezt a hagyományőrző vonalat folytatja a Pentaktív nevű esemény, amelyet novemberben szoktak megrendezni, és elsősorban a disznóvágás és a kenyérsütés tradícióit kívánja továbbadni a cserkészeknek. Ezeken kívül fából barkácsolt kisautókat is lehet készíteni, amiket legurítanak egy pályán, és természetesen mindenki szurkol a sajátjának.

Decemberben a cserkészek a betlehemi láng érkezését várják, amelyet a palesztin Születés Barlangjában ünnepélyesen meggyújtanak, majd repülőgéppel Bécsbe szállítanak, ahonnan a különböző országok cserkészei átveszik, és hazajuttatják.

Az RMCSSZ vállalkozó kedvű tagjai elhozzák Erdélybe is, a cserkészeknek pedig az a feladata, hogy eljuttassák a városok templomaiba, ahol ezt igénylik. Ezáltal a békeláng behálózza és összeköti egész Erdélyt. A farsangi időszakban minden városi csapat jelmezbált szervez, és ezt országos szinten is megünneplik egy cserkészbál keretében. Ilyenkor nem cserkészinget és bakancsot viselnek, hanem estélyi ruhát és öltönyt.

A tavasz megérkeztével lélekápolásra is sor kerül: a Cserkész Lelki Napok (CseLeN) programsorozat tematikus beszélgetésekről, húsvét előtti böjtölésről és áhítatokról szól.

Az áprilisi rovásírásverseny hatalmas népszerűségnek örvend, amikor a cserkészek az ősi írás használatáról és történetéről szerzett tudásukat kamatoztatják. A dobogósok továbbjutnak a Kárpát-medencei szintű fordulóra, amelyet nyáron szerveznek meg Budapesten. A májusi hónap csapatok közti versengéssel telik, ahol különböző csoportépítő, ügyességi és kvízfeladatok gazdagítják a szövetségi vetélkedőt. Júniusban sem hagyja cserben a résztvevőket a versenyszellem, hiszen métaütőkkel és labdákkal felszerelkezve vágnak neki a sportnapoknak, amikor métabajnokságon szurkolnak saját csapatuknak.

A nyári vakáció idején pedig mindegyik csapat megszervezi az önálló táborát, aminek célja a csapatok erősítése. Ilyenkor sátorban alszanak, patakban fürdenek, saját maguknak főznek, és változatos programokat szerveznek mind a kisebb, mind a nagyobb korosztálynak.

A csapattáborok egyik jellegzetessége, hogy az okostelefonokat félretéve, egymásra és a természet csodáira összpontosítanak a résztvevők. Cserkészként sohasem lehet unatkozni, hiszen ennyi esemény között mindenki megtalálja azt, ami számára a legélvezetesebb. Pár év cserkészkedés után már nemcsak a programok miatt vesznek részt egy-egy rendezvényen, hanem leginkább azért, hogy találkozhassanak azokkal a barátainkkal, akik több száz kilométerrel távolabb élnek, és csupán évente néhányszor ölelhetik meg egymást.

A cserkészet a világ legnagyobb politikamentes, leginkább ifjúsági önkéntes szervezete. 1907-ben alakult meg hivatalosan Nagy-Britanniában, ekkor szervezték meg az első cserkésztábort.

A mozgalom kezdeményezője angol katonatiszt, Lord Robert Stephenson Smyth Baden-Powell of Gilwell – Bi-Pi, ahogy a cserkészek maguk között nevezik. Kezdetben csak fiúk cserkészkedhettek, 1912-től a lányok is bekapcsolódtak. Ettől kezdve a cserkészet Európa-szerte elterjedt. Bi-Pi élete során különböző háborúkban vett részt az ázsiai, afrikai és amerikai kontinensen, miközben a cserkészet ezeken a helyeken is teret hódított. Mára már az összes ország rendelkezik cserkészcsapatokkal, kivéve azokat, ahol diktatorikus rendszer uralkodik.

A második világháború idején hivatalosan is betiltották a cserkészetet, ám ez nem állította meg azokat, akik ezt az utat választották: létrejött a katakomba cserkészet, vagyis a cserkészek katakombákban elbújva rendszeresen találkoztak, és folytatták tevékenységüket.
 

Görbe Helga