Nélkülözhetetlen szerves vegyületek

Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el. Ezért, ha nem jutunk hozzá a kellő mennyiséghez, hiánytüneteket tapasztalhatunk, melyeket időben felismerve megfelelő élelmiszerek elfogyasztásával és kiegészítő vitaminkészítményekkel súlyos következményeket kerülhetünk el.

Vitaminhiányhoz az elégtelen táplálkozás vezethet, azonban bizonyos máj- és bélbetegségek is előidézhetnek vitaminhiányt, főként feszívódási és emésztési zavarok. Azonban vannak vitaminok, amelyek bőségesen raktározódnak a szervezetben, és az elégtelen bevitel csak hosszú idő után vezet hiánytünetekhez. Vitaminhiány akkor lép fel, ha a szervezet számára tartósan elégtelen mennyiségű vitamin szívódik fel, ezért a vitaminhoz köthető működési funkció zavart szenved, és hiánytünetek alakulnak ki.

Milyen gyorsan ürül ki a szervezetből egy vitamin?

A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Testünk csak néhányat képes előállítani (a D-vitamint és a bélben élő baktériumok segítségével a K-vitamint), ezért a táplálékkal kell őket vagy a képződésükhöz szükséges előanyagaikat felvenni. Két csoportjuk van, a vízben oldódó vitaminok: a C-vitamin, a B-csoport vitaminjai (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és a zsírban oldódó vitaminok: A-, D-, E- és K-vitamin.

A szervezet a zsírban oldódó vitaminokat hosszabb ideig képes raktározni, hiányuk ezért viszonylag ritka, ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal, melyek a vizelettel ürülnek, ezért naponta elegendő mennyiséget kell bevinnünk belőlük, hogy elkerüljük a hiányukkal fellépő kellemetlen tüneteket.

Milyen tüneteket okozhat az egyes vitaminok hiánya?

A tünetek függenek attól, hogy milyen vitaminból vagy vitaminokból van kevesebb a szükségesnél. Az A-vitamin-szükségletnek csak egyharmadát vesszük fel kész vitaminként (retinolként) – májból, tojásból, vajból, stb. –, a többi elővitamin, elsősorban béta-karotin formájában jut a szervezetünkbe.

Az A-vitamin a májban raktározódik. Hámvédő vitamin és szemünk éleslátásáért is a retinol „dolgozik”. Hiányában szaruhártya-hyperkeratózis, valamint farkasvakság fordul elő, és a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenálló képessége is csökken. Az A-vitamin hiánya főleg az idősek körében gyakoribb általában a vitaminban szegényebb étrendjük miatt.

A fertőzések, például a tüdőgyulladás fokozzák a vitamin felhasználását, ezért időseknél fokozottan figyelni kell az A-vitamin elégséges bevitelére is. Az A-vitamin túladagolása is veszélyes. A napi ajánlott beviteli mennyiség nőknek 0,8 mg (2670 NE, nemzetközi egység), férfiaknak 1,0 mg (3340 NE). Ennél több csak terápiás céllal adható orvosi felügyelet mellett.

Terhes nőknek az ajánlott mennyiségen felüli bevitel nem ajánlott, mert magzatkárosító hatása lehet. Táplálkozással a túladagolása szinte lehetetlen, mert a szervezet a táplálék karotintartalmából csak annyit alakít át A-vitaminná, amennyi szükséges a napi működéshez.

Napi 10 perc a szabadban

A D-vitamin szintén zsírban oldódó vitamin. Ez a hormonhatású vitamin akkor képződik, amikor a bőrünket UVB-sugarak érik. Ezért napi legalább 10 perces szabadban tartózkodás (fedetlen fejjel és karral) ellátja a szervezetünket a kellő D-vitamin-mennyiséggel, ám időjárástól függően október végétől–november elejétől a napsütéses tavasz beköszöntéig nem jut a bőrünk elegendő UVB-sugárzáshoz, ezért D-vitamin-pótlásra van szükség.

A szervezet D-vitamint előállító képessége a korral csökken, ezért idősebbeknél különösen fontos ennek a vitaminnak a pótlása, hiszen a csontozatunk egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen. Vitaminhiányt figyeltek meg a policisztás petefészek szindrómában szenvedő nők döntő többségében is.

Egészséges emberek között is felléphet átmenetileg a D-vitamin-szint csökkenése. A D-vitamin alapvető feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, az egészséges csontozat és fogazat fenntartása. Hiánya a csontok ásványianyag- tartalmát csökkenti, ezért könnyebben törhetnek, deformitások, csontritkulás és rachitis (angolkór) alakulhat ki. Az ajánlott napi beviteli mennyiség 200 NE, ami 5 mikrogrammnak felel meg.

Terhes nők és öregek esetében az ajánlott bevitel 400 NE. Egészséges felnőttek is növelhetik a D-vitamin-bevitelt a téli hónapokban, hogy a szervezetünk tartósan ne szenvedjen kisebb mértékű hiánytól. Újabban 15-20 mikrogramm, azaz 600-800 NE napi bevitelt tartanak szükségesnek.

Késlelteti az öregedést az E-vitamin

Az egyik legjelentősebb antioxidáns hatású zsíroldékony vitamin az E-vitamin. Mivel hatásait sejtszinten fejti ki, az öregedés folyamatát és első jeleit is késlelteti. Egészséges emberben, kellően változatos étrend, növényi olajok használata mellett, a táplálkozási eredetű E-vitamin-hiány nem fordulhat elő.

Zsírfelszívódási zavar esetében kell E-vitamin-hiánnyal számolni és megfelelő módon pótolni. Ilyen esetben a vörösvérsejtek élettartama is csökken. Az E-vitamin nemcsak az öregedést képes késleltetni, de hatékonyan védi az immunrendszert a károsító anyagokból, mint például a cigarettafüstből származó méreganyagok ellen is. Alkalmas a Parkinson-kór kezelésére és az Alzheimer-kór lefolyását is befolyásolja. Az ajánlott napi bevitel nőknek 12 mg, férfiaknak 14 mg. A teljes antioxidáns hatás eléréséhez azonban nagyobb mennyiségre van szükség.

A gyorsan kiürülő vitaminok

A vízben oldódó C-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminok, a niacin (B3), folsav (B9), pantoténsav (B5) és biotin (B7) napi szükségletének kielégítése fontos, hiszen a szervezetből ezek a vitaminok gyorsabban ürülnek. A B1-, B2-vitamin és a niacin a megfelelő energiafelhasználást segítik, és a szemek, bőr és az idegrendszer épségéért is felelnek. B1-vitamin vagy más néven a tiamin a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában vesz részt.

Hiánya éhezés, diétás megszorítás vagy egyoldalú étkezés következtében alakul ki. Illetve néhány élelmiszer antitiamin hatású anyagokat tartalmaz, mint az élesztő, gombák és a fekete ribizli, de kiegyensúlyozott táplálkozással hatásuk nem okoz B1-vitamin-hiányt. A riboflavin (B2-vitamin) az oxidációs folyamatokban egy enzimalkotó rész, hiánya bőr- és nyálkahártyatüneteket okoz.

A riboflavint nagyon sok élelmiszer tartalmazza, ezért izolált hiánya nem fordul elő. A niacin szintén enzimalkotórész, legismertebb hiánybetegsége a pellagra. Főként a sok kukoricát fogyasztók körében fordulhat elő, mert benne niacin antagonista anyag található.

A B6- és B12-vitamin

A B6-vitaminnak többek között az aminosavak és az esszenciális zsírsavak anyagcseréjében van fontos feladata. Egy felmérés szerint a nők fele nem jut hozzá a napi ajánlott mennyiségű B6-vitaminhoz.

A fogamzásgátlót szedő nőknél ez az arány még sokkal magasabb. Már kisebb mértékű hiánya is növeli a szervezetben a homociszteinszintet, ami a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát növeli. A súlyos B6-vitamin-hiány tüneteként bőrbetegségek jelennek meg, dermatitis és acne jellemzően. Az idegrendszerre is hatással van, ezért a bőrtünetek előtt álmatlanságot, depressziót és esetenként görcsrohamokat lehet megfigyelni. Már napi 1,5-2 mg B6-vitamin is elegendő a hiánytünetek elkerüléséhez, de ajánlanak ennél lényegesen többet is.

Az egyetlen B-vitamin, amit a szervezetünk hosszabb ideig képes tárolni a B12-vitamin, főleg a májban raktározódik. Megfelelő mennyiségű gyomorsav szükséges, hogy a táplálékkal felvett fehérjékből szabaddá váljon a vitamin, ezért hiányához vezethet a csökkent gyomorsavtermelés. Ilyenkor fáradtság, depresszió, idegkárosodás okozta zsibbadás és bizsergés jelentkezhet a végtagokon.

A vitamin a vékonybél végső szakaszán szívódik fel, de ehhez a gyomorban termelődő speciális fehérjéhez (az intrinzik faktorhoz) kell kapcsolódnia. Ha az egyik is tartósan hiányzik, vészes vérszegénység alakul ki, és a szellemi funkciók is csökkenhetnek. Felszívódását nehezíthetik a bél gyulladásos betegségei (mint a Crohn-betegség és a colitis), a köszvény, illetve az alkoholizmus. Napi 2-3 mikrogramm már elegendő bevitelt jelent, de 1000 mikrogramm/nap megfelelő a vészes vérszegénység kezelésére.

A szív- és érrendszeri megbetegedések és a sclerosis multiplex prevenciójában is jó eredményeket lehet vele elérni. A B12-vitamin a B6- és B9-vitaminnal együttműködik a homocisztein szintjének csökkentésében. A bio­tin (H-vitamin, B7-vitamin) és a pantoténsav (B5-vitamin) a zsírok és szénhidrátok felhasználásában és egymásba való átalakulásában vesz részt.

Biotin hiányában étvágytalanság, bőrelváltozások, vérszegénység, érzészavar és koleszterinszint-emelkedés jelentkezhet. A pantoténsav többek között a hajunk színét és a növekedést befolyásolja. Hiánya hasfájást, hányingert, álmatlanságot, gyengeséget és érzészavart eredményezhet. A szükséges napi bevitelük: biotin 30-60 mikrogramm, pantoténsav 6-8 mg/nap.

Az igen népszerű C-vitamin

Manapság C-vitamin-hiány nagyon ritkán fordul elő, és nem a régen gyakori skorbut kezelésére vagy elkerülésére használjuk. Ez a nagyon sokrétű vitamin méltán az egyik legismertebb a vitaminok között. Hatása az egész testre kiterjed. Erősíti a hajszálerek falát, a kollagén képződőséhez szükséges, egészségesen tartja az izmokat és az ínszalagokat valamint az ínyt. Vízben oldódó antioxidáns, amely a szabad gyökök károsító hatása ellen véd. Napi 10 mg-nál kevesebb C-vitamin skorbut, 50 mg-nál kevesebb pedig szívbetegségek és szürke hályog kialakulásának kockázatát növeli.

Átlagosan napi 100-150 mg C-vitamin ajánlott, ami már 3 deciliter frissen facsart narancslében megtalálható. Napi 500 mg-nál nagyobb bevitel nem ajánlott. A C-vitamin fokozza a vas felszívódását, ezért vashiányban mindig C-vitaminnal együtt pótoljuk a vasat. Az E-vitamin működését is segíti, együtt szedve magasabb lesz a vér E-vitamin koncentrációja, és az antioxidáns ezáltal újrafelhasználhatóvá válik.