Ugyanakkor akad, aki az egyszerű, jól körvonalazott feladatokat kedveli, miközben ez kollégáját halálra untatja. És van olyan is, akinek kreativitásra van szüksége, másoknak már az is elég, ha senki sem piszkálja őket.

Elvárások, a munka jellemzői

Bárhogy is van, korántsem mindegy, hogy érezzük magunkat a munkahelyünkön. Leginkább azért, mert rengeteg időt töltünk ott, és rosszkedvűen robotolni, rühellni az életünknek egy ekkora szeletét, elég rossz dolog általános jóllétünk, teljesítményünk és egészségünk szempontjából is. A munkahelyi elégedettség vizsgálata tehát nem véletlenül népszerű téma a pszichológiában, gyűjtöttek is a kutatók sok érdekes adatot az elmúlt években.

Ragadós a munkahelyi gorombaság
Az, hogy mennyire vagyunk elégedettek a munkánkkal, rengeteg dologtól függ, de nem következtethető ki ebből, hogy milyenek a kollégák és milyen a munkahelyi hangulat. Az életünknek jelentős részét töltjük a munkahelyi közösségben, és mint minden más csoportban, itt is alakulunk, formálódunk, alkalmazkodunk, igyekszünk betagozódni, magunkévá tesszük a közösség szokásait, szabályait, és magunkévá tesszük az ott dívó kommunikációs stílust is.
Ezt bizonyították floridai kutatók a Journal of Applied Psychology című szaklapban megjelent tanulmányukkal, amelyben a durvaság, gorombaság terjedését vizsgálták. Merthogy a gormbaság terjed, ha valakivel egy megbeszélés során bunkón bánnak, az hajlamos lesz a következő munkaalkalommal maga is durván viselkedni, függetlenül új partnere hozzáállásától.
A jelenség persze abból a szempontból nem meglepő, hogy a közösségben a társas lényeknél az érzelmek fertőzőek, nem véletlenül mosolyognak annyit ránk az emberek, ha éppen mi is jókedvűek vagyunk. Trevor Foulk, a tanulmány egyik szerzője szerint a gorombaság terjedésével az a legnagyobb gond, hogy jelentősen rontja a teljesítményt, a kreativitást és segítőkészséget is. Ráadásul az, amilyen hangulatban éppen vagyunk, automatikusan befolyásolja azt is, hogyan látjuk a világot, hogyan értelmezzük az eseményeket, másokat.
Ha a környezetünk durva, goromba, agresszív, akkor nem könnyű meglátni a szépet sem a mindennapokban. Akkor mi a megoldás? A szerzők szerint az, hogy megállítjuk a gorombaság terjedését: egyszerűen kedvesnek kell lenni.

Kiderült például, hogy az elégedettségünket befolyásolják a szükségleteink, az elvárásaink, a korábbi tapasztalataink, a munka jellemzői, a fizikai környezet, a főnökünk vezetői stílusa, a kollégáinkkal kialakított viszonyunk és az is, hogy van-e lehetőség a képességek, készségek fejlesztésére – olvasható a Dívány.hu-n.

Ahogy Krasz Katalin, a Budapesti Műszaki Egyetem ergonómia és pszichológia tanszékének adjunktusa fogalmazott, a munkahelyi elégedettség igen összetett jelenség, amit sok minden befolyásolhat, így a munkahelyi elégedettséget, illetve elégedetlenséget meghatározó tényezők teljes körű vizsgálata szinte lehetetlen. Az elégedettség mindenkinél máson múlik, ennek ellenére úgy tűnik, van néhány olyan tényező, amely mindannyiunknak fontos lehet.

A visszajelzés fontossága

A legtöbbünknek láthatóan szüksége van a folyamatos fejlődési lehetőségekre a munkánkban, ahogyan arra is, hogy legyen célja annak, amit csinálunk. Dan Ariely amerikai pszichológus és viselkedésgazdaságtannal foglalkozó kutató szerint ez a két tényező a legmeghatározóbb eleme a munkával való elégedettségnek. Ariely kísérleteiből kiderült, hogy az emberek sokkal lelkesebben dolgoznak akkor, ha a munkájuknak (ha csak minimálisan is, de) van értelme, ahogy akkor is, ha visszajelzést kapnak

Érdekes, hogy Ariely vizsgálati személyei már annak is örültek, ha munkájukat legalább egyetlen pillantással és egy odavetett ahával nyugtázta valaki. Nem feltétlenül a visszajelzés formája számít tehát, hanem az a tudat, hogy figyelnek ránk, hogy az, amit csinálunk, számít, van értelme. Brent D. Rosso, a montanai állami egyetem pszichológusa és kollégái kutatásukban hasonló eredményre jutottak. Azok az emberek, akik értelmét látták a tevékenységüknek, motiváltabbak, elkötelezettebbek, magabiztosabbak, elégedettebbek voltak, jobban teljesítettek, és jobban ki tudtak teljesedni munkájukban, ráadásul kevesebb stresszről és munkából való lógásról számoltak be.

Az, hogy egy munkának mi értelme van, nem magától a tevékenységtől függ, hanem attól, hogy mi magunk milyen értelmet, értéket tulajdonítunk neki. Van, akinek az a fontos, hogy munkájával a társadalomért, a közösségért tegyen, van, akinek a saját és családja anyagi jóléte a legfontosabb, megint másoknak pedig az számít, hogy saját területükön a legjobbak legyenek

Egy brit kutatás szerint a fiatal szülők általában kevésbé elégedettek a munkájukkal. Ez a hatás nagyjából a gyerek ötéves koráig tart, és jobban befolyásolja az anyák, mint az apák munkahellyel kapcsolatos érzéseit. Valószínűleg a több frontról érkező nyomás, hogy mindenhol helyt álljanak és a túlterheltség okozhatja az elégedetlenséget. Ebből a vizsgálatból szépen látszik, hogy a munkával való elégedettségünk sokszor attól teljesen független tényezőkön múlik. Például attól, mennyire jó a bőrünkben lenni.

Ha általában jó, a munkahelyen is jó

Nathan Bowling amerikai pszichológiaprofesszor 223 elégedettséggel foglalkozó tanulmány eredményeinek áttekintése után azt állítja, hogy azok az emberek, akik általában jól érzik magukat a bőrükben, könnyebben találnak örömöt a munkájukban is. Megfordítva azonban az eredmény kevésbé meggyőző: azok, akik jól érzik magukat a munkahelyükön, nem feltétlenül élvezik az életet a munkán túl. Ez ráadásul azt is jelenti, hogy hiába próbáljuk az épp nem harmonikus magánéletünket munkával jobbá tenni, az általános hangulatunkon nem segítünk.

Ha tehát nem lelünk örömöt a munkában, de ennek nem találjuk egyértelmű okát, akkor érdemes a munka mellett olyan tevékenységeket is végezni, amik boldogabbá tehetnek.