Mindig éltető nedű

Étel nélkül 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz hiánya azonban 6-7 nap alatt halálhoz vezethet. A tartós szomjazás nemcsak a szomjúságérzetben merül ki. A szervezet először a 40–45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami az izmok fokozott ingerlékenységével, fájdalmas izomgörcsökkel jár. Ezek a tünetek már 10 százalékos vízveszteségnél is jelentkeznek. Különösen érzékenyek a folyadékhiányra a gyermekek és az idősek, épp ezért pl. erős hasmenés esetén jóval hamarabb kiszáradhatnak, ha a folyadékpótlás nem kielégítő.

Belső egyensúlyunk

Megfelelő folyadékpótláskor a szervezet a víz- és sóháztartást egyensúlyban tartja, az arányok eltolódása viszont anyagcserezavarokat idéz elő. Ha szomjúságérzetünk igen erős, bágyadtság és szájszárazság is jelentkezik, akkor a tiszta víz már nem képes pótolni a veszteséget. A szervezet csak akkor tudja megkötni a vizet, ha megfelelő mennyiségű só is rendelkezésére áll. Gyengén sós tea vagy leves fogyasztása nemcsak a folyadékot, hanem a sóveszteséget is pótolja.

A jelentős fizikai terhelés hatására megnövekszik a folyadék- és ásványianyag-szükséglet. A fokozott légzés és az erősebb verejtékezés következtében folyadék- és sóveszteség jön létre. Verejtékünkkel nátrium, kálium, kalcium és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A szomjúságérzet nem más, mint a szervezet vízcsökkenésének jele, ezért a nehéz fizikai munkát végzőknek, a sportolóknak, a nyári kánikulában pedig mindenkinek még a szomjúságérzet megjelenése előtt kell innia.

Ásványvíz, gyógyvíz, gyümölcslé

A folyadék- és ásványianyag-pótlásban nagy jelentőségűek a gyümölcslevek és az ásványvizek. A szénsavas ásványvizek sem értéktelenebbek „csendes” társaiknál, kellemes, savanykás ízük miatt kiválóan üdítenek.

Nem tévesztendő össze az ásványvíz és a gyógyvíz, ez utóbbi ugyanis 1000 mg/liternél több ásványi sót tartalmaz, és fogyasztása korlátozottan, ivókúraszerűen, kellemetlen tünetek, panaszok orvoslására ajánlott. A gyümölcslevek nemcsak a szomjat csillapítják. A rosttartalom kedvező élettani hatása a pektinnek köszönhető, amely a bélrendszerben megköti a toxikus anyagokat. Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy az alkohol – legyen az habzó, hideg, melegben oly kívánatos sör is – nemhogy csökkenti a szomjúságérzetet, hanem inkább fokozza. Mértéktelen alkoholfogyasztáskor kínzó száj- és torokszárazság léphet fel. Az alkohol mérsékli a vizeletkiválasztást gátló hormon működését, így bőséges folyadékkiválasztás jön létre. A nyári melegben tehát gyümölcslé, ásványvíz, vagy tiszta víz oltja leginkább szomjunkat.