Kényeztessük kiskertünket

„Augusztusban, amikor már kezdenek beérni a zöldségfélék, hajlamosak a gazdasszonyok kilazítani, és az addig sokat dédelgetett kiskertjükbe csak akkor mennek, ha a zöldséges ágyásból szükségük van egy levesre való friss zöldségre” – fejtegeti Lukács Géza kertész, hozzáfűzve, hogy a háztáji kiskertek gondozása a rossz beidegződéssel ellentétben egész évi odafigyelést igényel. Annál is inkább, mert nyár végére a gyomnövények magvai is kezdenek beérni, amelyek visszahullva a termőföldbe, jövőre is „megelőlegezik” a gazdának a gyomos kerttel járó sok munkát. Nem beszélve arról, hogy az idei esős, meleg nyár igencsak kedvezett a különféle gombás fertőzések terjedésének, ez pedig kisebb terméshozamot eredményez. Lukács szerint a bőséges, jó termés előfeltétele a helyesen alkalmazott vetésforgó – amelyet éppúgy kell alkalmazni a kis háztáji kertben is, mint a mezőn –, a vidék klímájához megfelelő zöldségfajták termesztése és a folyamatos odafigyelés.

Gyomirtó helyett „kapazin”
„A háztáji kiskertekben való kertészkedés lényege, hogy a családnak friss, könnyen elérhető zöldséget termeszszünk. Ennek a zöldségnek más az íze, a gondozására fordított munka is értékesebbé, zamatosabbá teszi, nem beszélve arról az előnyről, amit a vegyszerezés nélkül megtermesztett zöldség jelent. Ezért javaslom, hogy a kiskertekben mellőzzük a vegyszeres gyomirtást, a „kapazint” használjuk gyomirtószer helyett” – mosolyog hamiskásan a kertész, majd megmagyarázza, hogy a „kapazin” lényegében a kapavágás, amit „izomerővel működtetve, jól célzott csapásokkal kell mérni a gyomnövény tövére”. Ezt pedig nemcsak tavasszal és nyár elején, hanem nyár végén is, hiszen ilyenkor kezdik pergetni magvaikat a gyomnövények. Ha a gyom magvainak beérése előtt kiszedjük a növényt a kertből, megelőzzük, hogy következő tavaszszal újabb kártékony növények hajtsanak ki a zöldségek mellett. „Ezt a munkálatot a legjobb olyankor végezni, amikor a gazdasszony kimegy a kiskertjébe friss zöldségért” – fejtegeti a kertész, hozzáfűzve, hogy ilyen alkalmakkor irgalmatlanul tépjünk ki minden gyomnövényt és semmisítsük meg. 

Gomba ellen csalánpermet és jegyzetfüzet
Hasonlóképpen felhívja a figyelmet Lukács arra is, hogy figyeljünk a nyár végi gombás fertőzésekre. „Az idei esős, meleg nyár kedvezett a gombás fertőzések terjedésének, ezért figyeljünk, ha a hasznos növények levelein foltokat, színelváltozásokat észlelünk, az a gombásodás biztos jele” – magyarázza Lukács, és azt is elmondja, hogy kismértékű fertőzés esetén elég, ha eltávolítjuk a meggombásodott leveleket, ám ha nagyméretű gombásodásról van szó, ajánlatos permetezni a zöldségféléket. Tudni kell azonban, hogy a kézzel leszedett gombás növényrészek nem komposztálhatók, mert megfertőzik a zöldtrágyát, és ezáltal következő évre is „konzerváljuk” a gombás fertőzést. Gombaölő permetlének a csalán levét ajánlja, amit úgy készíthetünk el, hogy a csalánt vízben kiáztatjuk, majd egy a tízhez hígításban a növényre permetezzük. Ha ezzel sem érnénk el eredményt, csak akkor használjunk gombaölő szert, ám ebben az esetben gondosan jegyezzük fel egy füzetben, mikor permeteztünk, és tartsuk be az utasításban szereplő időszakot, ami alatt nem szabad fogyasztani a lepermetezett növény termését. „A paradicsomot támadja idén a gomba, ezért nagyon figyeljünk, amint észrevesszük az első barnás leveleket, azonnal akcióba kell lépni” – fejtegeti a kertész, arra is kitérve, hogy ha azt akarjuk, hogy a permetezés időszakára is legyen friss paradicsomunk, szedjünk le néhány félérett paradicsomot, amely magában is beérik és fogyasztható.

Csiga- és bogárcsapda
„Valós kárt tehetnek a kiskertünkben a csigák és a különféle bogarak” – hívja fel a figyelmet Lukács Géza, és máris mondja az ellenszert: készítsünk csapdát a kártékony állatoknak. A csigafélék ellen leginkább úgy védekezhetünk, ha este az ágyások közötti ösvényekre deszkát helyezünk. Éjszaka, a nedvesség miatt ide húzódnak a csigák, reggel pedig egy helyről összegyűjtve megsemmisíthetjük az összeset. A rovarok közül a lótetű tesz nagy károkat a kertben, ezeket legkönynyebben úgy „vadászhatjuk ki”, ha a zöldségek közé befőttesüvegeket ásunk, amibe belepotyognak a bogarak. Természetesen, ha nem bizonyulna hatékonynak a csiga, és rovarirtás eme „szelíd módszere”, próbálkozhatunk rovarirtó szerrel is, de ugyanúgy jegyezzük fel, hogy mikor használtuk a szert, mint a gombairtó esetében, mert az emberre is káros a vegyszer hatóanyaga. A kertész egyébként arra is kitért, hogy kár eldobni a csigajárta zöldséget, hiszen csupán azt a részt kell kivágni a termésből, ahol a nyomai látszanak, a többi része fogyasztható.

Terméshozam-növelés gyérítéssel és metszéssel
„Mindig elkövetik a hibát a gazdaszszonyok, hogy sűrűn vetik a gyökérzöldségeket, elfelejtik kigyéríteni, aztán ősszel csodálkoznak, miért nem nőtt nagyra a sárgarépa és a petrezselyem” – fejtegeti Lukács, aki azt javasolja, ha netán „őserdőszerű” bozóthoz hasonlítana a sárgarépa és petrezselymes ágyásunk, akkor éppen most az ideje, hogy kigyérítsük. Fontos az is, hogy mindig a kisebb növényeket szedjük ki, és két tő között legalább három centi távolságot hagyjunk. Most van az ideje, hogy a paradicsomtövek vezérhajtásait, illetve a már termett oldalágakat is lecsípjük, mint mondja Lukács, „nem kell sajnálni a növényt”, lényeg, hogy jó szellős, terebélyes termőtöveink legyenek, mert arról lehet sok termést begyűjteni. Fontos továbbá, hogy folyamatosan szedjük le a beérett termést mind a paradicsom, mind az uborka esetében, nem szabad hagyni, hogy elnőjenek a termések. A karfiol rózsájára tegyünk egy régebbi levelet, ezzel elkerüljük, hogy színt váltson, és hamar kibomoljon. A hüvelyeseket – zöldborsó és zöldbab – pedig folyamatosan szedjük, és támasszuk fel a földön terebélyesedő töveket. A dughagymát is ilyenkor kell kiszedni, viszont csak akkor rakjuk el a téli tárolóhelyére, ha előzetesen zörgősre szárítottuk.

Öntözés hajnalban és trágyázás
„A jó kertész korán kel, és hajnalban locsol” – fejtegeti Lukács, elmagyarázva, hogy erre elsősorban azért van szükség, hogy az öntözővizet felszívhassa a növény, és ne párologjon el a nap melegétől. Jó tudni, hogy a vezetékes víz is túlságosan hideg a növényeknek, ezért nem árt, ha egy hordóban mindennap előre elkészítjük az öntözővizet. Nem szabad továbbá tűző napon locsolni, és ha valamiképp elmaradt a hajnali locsolás, a délutáni órákban olyankor locsoljunk, hogy a növényeknek legyen idejük a víz nedvétől megszáradni. „A locsolás ellenére sokszor szomjaznak a növények, mert az öntözővíz mindössze két centiméternyi vastagságban áztatja meg a földet, amelyet hamar felszárít a nap” – hangsúlyozta a kertész, hozzáfűzve, hogy a földről felpárolgó nedvesség szintén a gombásodást segíti elő. Ajánlatos az uborka és káposztafélék tövére egy kis portrágyát tenni, és óvatosan kapával a földet fellazítani a tövek körül, hogy a felszínre került gyökerek is kaphassanak táplálékot.

Gyűjtsünk virágmagokat
A virágoskertekben hasonló munkálatok zajlanak augusztusban, mint a veteményeskertben. Ez kiegészül azzal, hogy a már magosodó növények magvait igyekezzünk begyűjteni, és gondosan cetlizzük fel őket, hogy jövő tavasszal tudjuk, melyik tasak milyen magot rejteget. Ilyenkor kell a tulipánhagymákat szétszedni, és úgynevezett „tulipániskolában” növelni a gumókat, illetve a muskátlidugványokat is érdemes gyökereztetni, ha van helyünk átteleltetni. Tanácsos  még a kétnyári virágokat, mint például az árvácska, szétültetni, hogy késő ősszel és kora tavasszal is virágoskertünk legyen.