Hévíz, a magyar világszám

A Balaton hosszú ideje Magyarország első számú turisztikai központja, ahol még a kommunizmus idején is „nyugati\" szél fújdogált, hiszen gyakori volt, hogy a Németország két különböző felében élő ismerősök, rokonok nyaranta itt találkoztak egymással. Amíg a Balaton az állandó nyári programok és bulik helyszíne, a déli partjainál „megbújó” Hévíz másfajta pihenést kínál – világszínvonalon, télen-nyáron. A Keszthely melletti fürdőtelep a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava köré épült, ahol ma már minden a gyógyulást és a kikapcsolódást szolgálja.

Hévíz vendégeinek javarésze most is idős németekből áll, akik közül sokan már ingatlant is vásároltak itt, és évente több hónapot töltenek a mintegy ötezer lakosú városkában. Ennek megfelelően a szinte csak a turizmusból élő helyiek nagy része is beszél németül, a város utcáinak, parkjainak, valamint a családi házak kertjeinek rendezettsége pedig tovább erősíti a nyugati atmoszférát.

A 4,4 hektár vízfelületű Hévízi gyógytó mintegy 22 ezer évvel ezelőtt, nagyjából a Balatonnal egy időben alakult ki. Gazdag ásványanyag tartalmú forrása egy 38 m mélyen található barlangban fakad, ahol több tízezer éves meleg és hideg karsztvizek keverednek egymással. A tó kétharmadában azonban a víz mélysége 1,5 és 2 méter között változik, a tó szélső részein le lehet állni a talajra, sőt a fürdőzők akár a combjukig beáshatják magukat a meleg víz által felpuhított, gyógyító tőzegiszapba. A tó hozama 410 liter másodpercenként, így a víz háromnaponta kicserélődik – a „fölös” víz egy 10 méter széles csatornán keresztül, a Zala folyón át a Balatonba ömlik. A víz hőmérséklete amúgy télen sem csökken 22 fok alá, nyáron pedig eléri a 38 fokot is.

A hévízi tó jótékony hatását már a rómaiak is ismerték, majd az európai fürdőkultúra reneszánszával egy időben, a 18. század végén, a gróf Festetics-család révén megkezdődött a fürdőházak építése. A melegvíz orvosi felhasználása a 20. század elején indult: ekkor fedezték fel, hogy Hévíz főleg a mozgásszervi megbetegedések esetében nyújt segítséget – a reumatikus, kopásos vagy csontritkulásos betegségektől kezdve egészen a különböző ízületi operációk elő- vagy utókezeléséig. A komplex balneoterápia alapját képező gyógyiszap és gyógyvíz magában egyesíti a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos és enyhe radonemanációt tartalmazó gyógyvizek kedvező tulajdonságait.

A tapasztalatok alapján a kezelések nem csak pillanatnyi javulást eredményeznek, hanem hónapokra megakadályozzák a fájdalmak kiújulását.

Nem javasolt azonban a hévízi kezelés fertőző betegségek, rosszindulatú daganatok, szívelégtelenség, keringési zavar, trombózis és egyéb más vérképzőszervi betegségek, asztma, magas vérnyomás és terhesség esetén.

Hévíz azonban mára már nem csak az ízületi betegségekkel küszködők számára nyújt „menedéket”, az utóbbi időben beindított fejlesztések már a fiataloknak szólnak, így idén a gyógytó épületében is nyílt wellnessközpont szaunával, pezsgőfürdő-medencével, sóbarlanggal és számos élénkítő masszázslehetőséggel.

A wellnessben rejlő lehetőségeket a szállodák vezetői is felismerték, így a nagyobb hotelek maguk is kínálnak ilyen szolgáltatásokat vendégeiknek.

Hévíz amúgy korántsem nyüzsgő és lármás szórakoztatóközpont, a kisváros éttermei, kocsmái általában tíz órakor zárnak. Ez igaz a település melletti

Egregy szőlőhegyen lévő borozókra és éttermekre is, de azért jó házigazdákhoz méltóan itt ezt meghosszabbítják egy-egy jókedvű társaság kedvéért.