Az immunrendszer „tévedése”

Pollen, rovar, gyógyszerek

„Az allergia egy veleszületett hajlam talaján kialakult, az immunrendszer tévedéseként is felfogható tünetegyüttes, amely az egyébként ártalmatlan (például táplálék alkotórésze, pollen, házi por) vagy kevésbé kóros (például rovarcsípés), illetve szintetikus anyagokra (gyógyszerek) adott azonnali vagy krónikus gyulladási válaszreakció. A szervezetbe jutó antigén és a szervezet által ellene termelt IgE típusú antitest összekapcsolódik, további láncreakciót idézve elő, amelynek során közvetítőanyagok szabadulnak fel” – fejtette ki a szakorvos.

Mint rámutatott, a szervezetben tehát a számára idegen anyagokkal (antigénekkel, azaz allergénekkel) való találkozás során immunválasz jön létre, amelynek következménye lehet kedvező, ilyenkor védelem, immunitás alakul ki, amely elősegíti az antigén elpusztítását, vagy pedig kedvezőtlen. Utóbbi esetben túlérzékenység, azaz allergia alakul ki, amely az allergén elleni harc kóros, betegséget eredményező megnyilvánulása.

Szinte bármi lehet allergén

A csíkszeredai kórházban két éve dolgozó, a bőrgyógyászati osztályon elérhető szakembertől megtudtuk, az allergiás folyamatokat beindító allergén szinte bármilyen anyag lehet. Egyes anyagok kémiai szerkezetük miatt nagyobb valószínűséggel válnak allergénné, ilyenek például a pollenek vagy a penicillin. Az orvos felsorolta, az allergéneket aszerint csoportosítják, ahogyan a szervezetünkbe behatolnak.

Az allergiás légúti betegségeket, a szénanáthát és az asztmát leggyakrabban környezeti inhalatív, tehát a légutakon át a levegővel együtt belélegezett allergének okozzák, ilyenek a pollenek, atkák, állati eredetű proteinek és a penészgombák. Jelenlétük a földrajzi helyzettől és az éghajlati viszonyoktól függően változik.

Az allergének másik nagy csoportját képezik az élelmiszerek, illetve az ezekben lévő színező- és tartósítószerek. A legtöbb táplálékallergén természetes fehérje, melynek egy része a főzés, feldolgozás, tárolás során elveszíti allergén jellegét, míg más esetben a fenti folyamatok során új allergének képződnek.

A leggyakoribb táplálék­allergének a tejfehérje, tojásfehérje, továbbá gabonafélék, szója, földimogyoró, különböző gyümölcsök és zöldségek. Külön csoportot alkotnak az úgynevezett foglalkozási allergének, a gyógyszerek és nem utolsósorban a rovarmérgek. A rovarméreg által okozott allergiák közül nálunk a méh- és darázscsípéssel szervezetbe jutó allergénnek van jelentősége.

Tünetek és súlyosságuk

A szakorvos rámutatott, az allergia tünetei nagyon széles skálán mozognak: vannak légúti tünetek (tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, nehéz légzés, köhögés, fulladásérzés), bőrelváltozások (csalánkiütés, ekcéma), a szemet érintő tünetek (szemviszketés, könnyezés, vörös szem), emésztőrendszeri tünetek (hasmenés, felszívódási zavar, hasi fájdalom), a szájnyálkahártyát érintő eltérések, továbbá az egyik legsúlyosabb tünet az anafilaxiás sokk.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

Orbán Éva kiemelte, a vizsgálat legfontosabb része a szakorvosi konzultáció, emellett számos kiegészítő vizsgálat létezik a pontos diagnózis alátámasztásához.

Léteznek az in vivo (a testen elvégzett) allergiatesztek: Prick teszt (bőrteszt, melynek segít­éségével tesztelhetők a hisztamint felszabadító, döntően légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó allergének), Epicután teszt (a hátra ragasztott bőrteszt – ezzel tesztelhetők a limfociták aktiválásán keresztül ható allergének, mint pl. a fémek, fogászati anyagok, ételadalékok, kozmetikai anyagok), táplálékprovokációs teszt, gyógyszer-provokációs teszt.

Továbbá alkalmazzák az úgynevezett in vitro (laboratóriumi körülmények között végzett) allergiateszteket. Ilyen a vérből történő specifikus IgE meghatározás, amelyet döntően légúti és élelmiszer-allergének meghatározásához használnak, de rovarméreg-allergia is tesztelhető vele, valamint a limfocita-transzformációs teszt, amely töb­bek között gyógyszerekre, fémekre való allergia esetén használható.

Aztán van az IgG-meghatározás vérből, amely főként élelmiszer-intoleranciák vizsgálatára használható. Gyermekek esetében bármelyik teszt alkalmazható a fentiek közül, de amint az orvos kiemelte, 3-4 éves kor alatt a kicsi együttműködésének hiánya miatt inkább a vérből való meghatározást helyezik előtérbe. A szakember megemlítette, tévhit, miszerint a bőrteszt bizonytalanabb lenne, mint a vérvizsgálat, hiszen mindkét vizsgálat mérvadó.

Kezelési lehetőségek

„Az allergia kezelése alatt sajnos gyakran kizárólag a gyógyszeres terápiát értik, bár legalább ilyen fontos a betegek felvilágosítása, a környezet ellenőrzése, az allergének elkerülése. Ha bebizonyosodik, hogy valaki allergiás valamire, akkor elsősorban védekezni kell az adott allergén ellen” – mondta a szakorvos. Hozzátette, az allergia kezelésekor antihisztamin-gyógyszereket, hörgőtágítókat, szteroidokat, helyi gyulladáscsökkentőket és egyéb tüneti szereket alkalmaznak.

Létezik ugyanakkor specifikus immunterápia is, utóbbit például pollenek, állati szőrök, poratka által okozott allergia esetén tudják alkalmazni. Ez a kezelés hosszas, három-öt éven keresztül tart, és annak folyamán allergéneket juttatnak be növekvő dózisban a szervezetbe egészen addig, amíg tolerancia alakul ki az adott anyagra.

„Tulajdonképpen ez az egyetlen módja az allergia tartós javításának, a többi gyógyszer csak ideiglenes megoldást jelent. Az immunterápia aránylag új kezelés, a hátránya viszont az, hogy az egészségbiztosító nem támogatja, és drága, hosszú időn át tartó kezelés, így a betegek nagy része nem engedheti meg magának” – tette hozzá az immonológus.

Megelőzhető-e az allergia?

„Bizonyos életmódbeli változtatásokkal tehetünk a megelőzés érdekében, csökkenthetjük az allergia kialakulásának esélyét. A megelőzés érdekében fontos a csecsemők helyes étrendje, az, hogy a baba minél tovább kapjon anyatejet. Az új ételeket fokozatosan kell bevezetni híg formában, tehéntej, tojás, olajos magvak csak egyéves kor felett, liszttartalmú ételek csak hat hónapos kor felett ajánlottak” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette, ha szükséges tápszert adni, akkor az feltétlenül hipoallergén legyen.

„Törekedjünk a normál bélflóra fenntartására, antibiotikum szedése esetén pro- és prebiotikumokkal kiegészített tápszereket is adjunk. Tartsuk távol a gyermektől a légúti allergéneket, ne dohányozzunk a gyermek közelében, és adassuk be a védőoltásokat” – hangsúlyozta. Kiemelte, a megelőzés érdekében hasznos tudni például azt, hogy mikor melyik pollen van a levegőben.

Általánosságban elmondható, hogy a mogyoróbokor és a korán virágzó fák (például a nyír, az éger) tavasszal, a füvek főleg májusban, júniusban, a gyomok pedig július közepétől október végéig virágoznak. Az aktuális időjárás, a szél, az eső, a páratartalom egyaránt befolyásolják a levegő pollenkoncentrációját.

A túlzott higiénia is árthat

A szakember arra is kitért, hogy a túlzott higiénia is árthat, összefüggés van a túlzásba vitt fertőtlenítés, valamint az asztma, allergia és autoimmun betegségek gyakoribb megjelenése között.

„Tudományosan is igazolódni látszik, hogy az ártalmatlan, velünk élő baktériumok hiánya krónikus betegségek forrása lehet. Immunrendszerünk a baktériumoktól való fokozódó elszigetelődésünk miatt rossz irányba fejlődik. Ahogyan Graham Rook immunológusprofesszor fogalmaz: »segít, ha valaki tanyán él, állandó kapcsolatban van állatokkal, vagy ha nem szabad állandóan kezet mosni... A túlzott higiénia ugyanis többet árt, mint használ«”.