Finnország, amely rendre a legjobbak között végez a PISA-felméréseken, radikális oktatási reformra készül: tantárgyak helyett témák szerint tanítanak majd az északi ország iskoláiban – írja a The Independent.
2015. március 28., 10:512015. március 28., 10:51
A PISA (Programme for International Student Assessment) a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja, amelyet a kilencvenes évek végén hívott életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
A finnországi átalakítás célja a modern társadalom és a gazdaság igényeihez való jobb alkalmazkodás. „Másfajta oktatásra van szükségünk ahhoz, hogy felkészítsük az embereket a munkára, hogy jobban igazodjunk a gazdaság és a modern társadalom igényeihez’’ – mondta Pasi Silander, a főváros, Helsinki fejlesztési vezetője. A módszert két évvel ezelőtt kezdték el bevezetni a városban a tizenhat éves diákok körében, az ország többi részén pedig az iskoláknak évente egyszer, néhány hétig kell a „jelenségalapú oktatás’’ szerint tanítaniuk.
Az „éttermi szolgáltatások’’ órán például matekról, nyelvekről és kommunikációs készségekről is szó esik. A modell kiterjesztésével az Európai Unió témája gazdasági, történelmi, nyelvi és földrajzi tudnivalókat is magában foglal majd. Marjo Kyllonen, Helsinki oktatási vezetője a hónap végén terjeszti a tanács elé a tervet, véleménye szerint 2020-ra egész Finnország átáll majd az új módszerre.
Vannak ugyanakkor igazgatók és tanárok, akik nem örülnek a tervnek, mivel egész életükben egy tantárgyra összpontosítottak munkájuk során. Ezt a problémát a közös tanítás módszerével küszöbölik ki, amelyre minimális béremeléssel is ösztönzik a tanárokat. Silander szerint a helsinki középiskolai tanárok 70 százaléka már részt is vett az ehhez szükséges továbbképzésen. Az új módszer az adatok szerint javít a diákok teljesítményén. A tudnivalók rendszerezése mellett a tanítási módszereket is megújítják: a diákok ahelyett, hogy passzívan hallgatják a tanár előadását, kis csoportokban oldanak meg sokszor játékos és kreativitást igénylő feladatokat.
Kooperatív a finn iskolarendszer
A finn oktatásban következetesen ragaszkodnak az egyenlő esélyek biztosításához, nemre, gazdasági és földrajzi helyzetre, anyanyelvi környezetre való tekintet nélkül; Az ország minden régiójában egyformán hozzáférhetőek a legmagasabb szintű oktatási intézmények is. Az oktatásirányítás centralizált, a végrehajtás azonban a helyi körülményekhez alkalmazkodik.
Az oktatás minden szinten interaktív és kooperatív, áthatja a partnerség eszménye. A diákok egyéni támogatást kapnak nemcsak a tanuláshoz, hanem szociális szükségleteik kielégítéséhez is. Az iskolai teljesítmények értékelése fejlődésorientált; nem használnak rangsorokat. Magasan kvalifikált, autonóm személyiségű pedagógusok oktatnak az iskolákban.
Mennyi házi feladat lenne ideális a tizenéveseknek?
Egy spanyol kutatásból kiindulva valószínűsíthető, hogy egy európai tinédzser több házi feladatot kap, mint amennyi ideális lenne. Az Oviedói Egyetem szakemberei nemrég publikálták azt a kutatást, amely szerint a matematika és a természettudományok házi feladataira összesen napi 70 perc bőven elég lenne a tizenéveseknek.
Erre igen egyszerű módszerrel jöttek rá: több mint hétezer tindézser közül voltak akiknek napi átlagban kevesebb mint egy órát, voltak akiknek körülbelül 60 percet, és voltak akiknek ennél is többet kellett foglalkozniuk a matematikával és a természettudományokkal ahhoz, hogy házi feladataikat megoldják, és megtanuljanak mindent.
Velük írattak több tesztet is, amelyek eredményeiből az derült ki, hogy a körülbelül egy órát – az adatok pontosítása után 70 perc lett az ideális idő – tanuló tizenévesek teljesítenek a legjobban, a kevesebbet és többet készülők is rosszabb teszteket írtak.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!