“Ha a gyerek változik, a szülőnek is kell változnia”

A kamaszok helyzetéről szóló tanulmányból többek közt kiderül, hogy a hazai  serdülőkorúak naponta  - összeadva - hét órát töltenek tévézéssel, internetezéssel, rádióhallgatással és videójátékokkal. Internetezéskor elsősorban a közösségi portálokat használják, 15 éves koruk körül kezdik el a szexuális életet és a 18 év alattiak 42 százaléka legalább egyszer fogyasztott már alkoholt. A felmérés eredményeiről Kacsó Ágnes kolozsvári pszichológus (képünkön) lapunk kérdésre kifejtette, az úgynevezett kockázati viselkedések (alkohol, drog, dohányzás, szex) a serdülőkor velejárói - ennek az életkorkornak a sajátossága az „exploráció\", az új dolgok kipróbálása.

„A statisztikai adatokat úgy kell tekintenünk, mint egy fényképet: egy adott állapotot, helyzetet tükröznek. Értelmezésük óvatosságot igényel, mert elfedhetik a probléma igazán lényeges vonatkozásait\" - hívta fel a figyelmet. A felmérést az ország teljes lakossága körében, reprezentatív mintán, 10-18 év közötti fiatalok körében készítették, +/-3,9-es hibaszázalékkal. Az országos statisztikai hivatal adatai szerint Romániában 2.012.709  10 és 18 év közötti fiatal él (51,22 százalékuk fiú) - ez a teljes lakosság 9,43 százaléka.

Közösségi oldalak: a használat mértékétől és módjától függ, veszélyesek-e

A felmérés szerint a fiúk 93, míg a lányok 88 százaléka használja a közösségi hálót, és a városi fiatalok 91, a vidékiek 77 százaléka él a lehetőséggel. A serdülők 96 százaléka tévézik naponta, 50 százalékuk több mint három órát tölt a közösségi oldalakon, ahelyett, hogy ápolná a kapcsolatait a barátaival, tanulna, játszana vagy sportolna. A felmérésből az is kiderül, hogy a kamaszok fele üzenetküldésre, a barátokkal való kapcsolattartásra használja a közösségi portálokat, és csak nagyon kevesen keresnek rá arra, melyek a kábítószerhasználat és alkoholfogyasztás kockázatai.

A serdülők 32 százaléka napi 2-3 órát, 22 százaléka napi 3-4 órát tévézik, 49 százalékuk egyáltalán nem hallgat rádiót, azoknak, akik megteszik, a napi átlaga 1.8 óra. A megkérdezettek átlagosan napi 3.37 órát töltenek internetezéssel, és majdnem két órát videójátékokkal. „Ezeket az adatokat nincs értelme összeadni, mert nem biztos, hogy az a gyermek játszik napi 2 órát videojátékot, aki 4 órán át tévézik. Nagy a valószínűsége, hogy aki 3 órát internetezik az - legalábbis aznap - nem tévézik (annyit). De annyi kétségkívül „átjön\" az adatokból, hogy a serdülők nagyon otthonosan mozognak a digitális világban\" - mondta Kacsó Ágnes.

Rámutatott, a hátrányai ennek ismertek, sokszor, sokféle kontextusban leírták már: a virtuális kapcsolatok helyettesítik a valódiakat, könnyebb bizonyos kijelentéseket tenni úgy, hogy nem kell szemtől-szemben állni a célzott személlyel, ez pedig nem segíti a felelősségvállalás kialakulását, az internetezés fokozza a szedentarizmust stb. „Ugyanakkor ne feledjük, hogy az információ gyors áramlása miatt az állapotokat, gondolatokat, érzelmeket rövid idő alatt megoszthatjuk másokkal, közösségi eseményeket szervezhetünk. És ne felejtsük azt sem, hogy az idősebbek akkor is fanyalogtak, amikor az első autók megjelentek (büdösek és veszélyesek voltak), de a serdülők valószínűleg lelkesedtek értük\" - fejtette ki a szakember.

Hozzáfűzte, a média és internet felhasználására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint máshol: az, hogy veszélyes vagy sem, a használat mértékétől és módjától függ. Ha a gyermek napi 3-4 órát tévézik vagy internetezik, kevés a valószínűsége, hogy teljesíti egyéb kötelezettségeit. „És itt már a szülő felelősségéről van szó: tévhit, hogy a szülőknek már nincs hatása a serdülőkre, csak a szülő-gyermek interakció módjának kell változnia a gyermek növekedésével.

A felmérés során az is kiderült, hogy a megkérdezettek 60 százalékuk a tanulással kapcsolatos kérdéseivel, 42 százalékuk az osztálytársaival kapcsolatos gondjaival,  39 százalékuk a szerelmi problémáival, 88 százalékuk az egészségügyi problémáival a szüleihez fordul. A szülő feladata, hogy a bizalmat kiérdemelje és megtartsa. Ha a gyermek változik, a szülőnek is változnia kell ahhoz, hogy a kapcsolat működőképes maradjon\" - hívta fel a figyelmet Kacsó Ágnes. Mint kifejtette, a direkt fegyelmezés szerepe valóban csökken, az értékközvetítésnek kötetlen, felszabadult beszélgetés formájában kell megtörténnie ebben a korban. Kulcsfontosságú, hogy ellenőrizze a serdülő viselkedését. Igaz, hogy a gyermek egyre többet van kívül a szülő „hatósugarán\", de felnőtteknek mindig  tudniuk kell, hogy mikor, kivel van, világos és körülhatárolt szabályokat kell felállítani a feladatokkal  kapcsolatban és arra vonatkozóan, hogy mikor kell hazaérni, mikor lehet elmenni, kivel, hova, stb. És akkor az exploráció, az új dolgok kipróbálása kevésbé lesz veszélyes. De ahogy a járni tanuló kétéves is akkor tudja igazán felfedezni a környezetét, ha tudja, hogy a szülei mindig ott vannak és vigyáznak rá, a serdülőnek ugyanezt kell érzenie, hogy ebben az életkorban is biztonságosan próbálhassa ki magát a különböző helyzetekben.

Korai szexuális élet, tájékozottság

Arra is rávilágít a felmérés, hogy a serdülőkorúak 15 százaléka kezdett már szexuális életet élni (a fiúk 23, míg a lányok 11 százaléka: ezeknek a fiataloknak 20 százaléka városon, 14 százaléka falun él). Korcsoportokra lebontva ez a 14 év fölöttiek negyedére, míg a 14 év alattiak 1 százalékára érvényes. Amikor azt kérdezték a szexuális életet élő kamaszoktól, hogy használtak-e gumióvszert az utóbbi hónapban, 47 százalékuk felelte azt, hogy minden alkalommal használtak, a többségük (63 százalék) terhességmegelőzés céljából védekezett, 19 százalékuk pedig a nemi betegségektől való félelmében.

A tanulmány szerzői szerint ezek az eredmények arra világítanak rá, hogy nagy szükség van az egészségügyi és szexuális felvilágosításra,  különös tekintettel a nemi betegségekre. A felmérésből az is kiderült, hogy a kamaszok általában kielégítő szinten tudnak az AIDS-ről, ugyanakkor 24-39 százalékuk a betegséggel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: nem tudom/nem válaszolok. Ez arra enged következtetni, hogy a fiatalok egy része -  főleg a falun élők - nincsen tudatában annak, hogy milyen úton terjed az AIDS. A serdülők nagy része szüleihez, nagyszüleihez, tanáraihoz, barátaihoz, osztálytársaihoz fordul tanácsért, segítségért, de nem veszik igénybe a sürgősségi szolgáltatásokat vagy a telefonos segítségnyújtást.

A felmérésben részt vevő szakemberek úgy vélekednek, hiányosságok tapasztalhatóak az egészségügyi felvilágosítás-nevelés, a szociális szolgáltatások terén, főként vidéken és a szegényebb régiókban. Arra is kitértek, hogy szintén hiányosságok tapasztalhatóak a szülőknek való tanácsadás, az úgynevezett iskola utáni programok, a fiataloknak szóló tanácsadói szolgáltatások, az egészségügyi nevelés, a drogmegelőzés terén egyaránt. A  szexuális viselkedéssel kapcsolatban a korai kezdésen kívül az jelent kockázatot, ha nem alkalmaznak védekezési módszereket és ha váltogatják a partnereiket.

Ezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy azok közül, akik már megkezdték a szexuális életet (15% az egész mintából)  47% minden alkalommal, további 20% majdnem mindig használt óvszert. Az adatok nem tükrözik az egyéb fogamzásgátló módszerek alkalmazásának gyakoriságát. Jelentős, hogy a serdülők  több mint 80%-a tisztában van azzal, hogy az óvszer segít megelőzni a nem kívánt terhességet és a szexuális úton terjedő betegségeket is.

Alkoholfogyasztás: nem meglepő az eredmény

A romániai tinédzserek közel 4 százaléka próbált már ki valamiféle kábítószert, és ez az arány 5,4 százalékra emelkedik a 14 éven felüli fiatalok esetében. A 18 év alattiak 42 százaléka legalább egyszer fogyasztott már alkoholt - olvasható a tanulmányban. A felmérés eredményei szerint a 14 év fölötti kamaszoknak több mint fele fogyasztott már alkoholt legalább egyszer, míg a 14 év alattiak 21 százaléka. A 14. évüket betöltött fiúk 57 százaléka ivott már szeszes italt, a lányoknak 27 százaléka, és különbség mutatkozik a városon és a vidéken élők között is: előbbieknek 50, utóbbiaknak 32 százaléka ivott már alkoholos italokat.

A kamaszok majdnem egy negyede (23 százalékuk) cigarettázott legalább egyszer életében, az arány magasabb (33 százalék) a 14 év feletti kamaszok esetében, míg az ennél fiatalabb tinédzsereknek 6 százaléka gyújtott rá. A városi kamaszok 28 százaléka, a falun élők 19 százaléka dohányzott már. Kacsó Ágnes úgy fogalmazott, társadalmunk elég toleráns az alkoholfogyasztással szemben. \"Vannak bizonyos helyzetek, amikor a felnőttek maguk biztosítanak keretet a serdülőkorúak alkoholfogyasztására (pl. konfirmáció után otthon az első koccintás, a 18. születésnapon a koccintás, stb).  Az a bizonyos 42 százalék ezekre a helyzetekre is vonatkozik. Az adatok riasztóbb része az, hogy a fiúk 12 és a lányok 8 százaléka heti rendszerességgel fogyaszt bort és a fiúk 24, a lányok 10 százaléka hetente legalább egyszer fogyaszt sört. Nehéz azonban ezeken az adatokon meglepődni, amikor a felnőtt összejöveteleknek is elmaradhatatlan velejárója az alkohol\" – mutatott rá a pszichológus.