A fogfájás természetrajza

A páciens szempontjából háromféle fájdalomtípus létezik: előtte, közben és utána. Elvonatkoztatva a bonyolult, latin szavakat tartalmazó körmondatoktól, amelyek betegségeinket írják le, akinek fáj, ebbe a három kategóriába osztja be a fájdalom kellemetlen érzését. A fogfájás azonban ennél sokkal szerteágazóbb jelenség, ahogy a gyógyítása is.

Beavatkozás előtt – gyulladásra jég

Kevés kivételtől eltekintve, akkor megyünk fogorvoshoz, ha fáj a fogunk, azzal a szándékkal, hogy a szakorvos kellemetlen beavatkozások és jó adag fájdalomcsillapító segítségével megszüntesse azt. Akármennyire is kellemetlen rengetegszer (újra) olvasni, hallani, de mindez a fájdalom elkerülhető, ha rendszeresen járunk ellenőrzésre, ugyanis a legtöbb esetben a lyukas/fertőzött gyökerű vagy törött fogak hetekkel, hónapokkal korábban felfedezhetőek, minthogy a fájdalom kialakuljon.

Sőt látszólag nem is gondolnánk, mennyi fej-, nyak-, fül- vagy arcüregfájdalom köthető lappangó rossz fogainkhoz – előfordulhat, hogy hónapokon át fájlaljuk fejünket, megjárunk rengeteg szakorvost és tanácsadót, mire egy óvatlan pillanatban fogunkba nyilall a fájdalom, és csak a fogorvosi székben derül ki, hogy fél év migrénjeit vagy nyakgörcseit egy letörött foggyökér okozza. Viszont ha már ott tartunk, hogy folyamatosan fáj a fogunk, és a hagyományos fájdalomcsillapítók nem segítenek, két úton lehetséges a fájdalom megszüntetését elérni, de mindkettő a fogorvosi székbe vezet. Az egyik lehetséges segítség a gyulladás esetében a hideg – és minél hidegebb, annál jobb. Hogy mi a gyulladás, azt nem nehéz kitalálni: a bedagadt szájüreg (kívül és belül egyaránt) jellemző erre a típusú fájdalomra, amelyet mintha belülről feszítene szét valami láthatatlan erő. A jég, ideális esetben jégakku  enyhíti a gyulladást, és összehúzza az ereket, így a fájdalmat továbbító ideg is megnyugszik, de a gyulladás oka – a fog fertőzöttsége nem múlik el, ezért amint lehet, fel kell keresni szakorvost. A másik esetben, ha nincs gyulladás, vagy legalábbis nem érzékeljük, de fáj a fogunk esetleg állkapcsunk – akár enyhén vagy éppen kibírhatatlanul, azonnal forduljunk orvoshoz, mert ez esetben a hagyományos csillapítók, gyulladáscsökkentők aligha segítenek, mivel szervi elváltozásról (esetleg egy törött fogról) van szó. Sokan hisznek a meleg sós vizes öblögetésben is, de semmiképp ne melegítsük a fogat, főleg ha gyulladt, mert a meleg csak a gyulladást erősíti, és még nagyobb fájdalmat okoz. A sós víz inkább legyen langyos – fertőtleníti a szájat és a gyulladást se növeli.

A szegfűszeg olaját is használják fogak fájdalomcsillapítására, a kínai gyógyászat évezredek óta használja e célra, érdemes lehet egy próbát tenni vele. Közvetlenül a fájdalmas területet kenjük be vele, vagy egyszerűen vegyük a szánkba a szegfűszeget, és tartsuk nyelvünkkel a fájdalmas területhez. A mentával hasonló a helyzet, bár e növény a szegfűszeggel ellentétben nem rendelkezik természetes fájdalomcsillapító hatással, pillanatnyi enyhülést hozhat. A kamillás borogatás és fejkendő is segít, ha nem túl meleg vagy hideg.

A fogorvosi székben

Hogy a fogorvosi székben milyen élmények várnak, az nagymértékben tőlünk függ, ugyanis bármilyen körültekintően is jár el a fogorvos, gyakran az utolsó utáni pillanatban kell beavatkoznia, amikor már elkerülhetetlen, hogy fájdalmat okozzon. Sokan annyira félnek ettől a típusú fájdalomtól, hogy inkább kerülik, vagy altatást kérnek, amely egyfelől veszélyes, másfelől nem szívesen alkalmazzák az orvosok.

A félelem nagy szerepet játszik a fájdalom megélésének pszichológiájában, így ha felkészülünk rá, sokkal kevésbé fogjuk érezni. Próbáljuk meg orvosunkat faggatni arról, mit fog csinálni és mi mit fogunk érezni, még akkor is, ha zárás előtt félórával még húsz beteg várja, és ő nagyon fáradt. Az is változó, mennyire vagyunk fogékonyak az orvosi érzéstelenítők hatására – erre érdemes odafigyelni, és ha már egyszer azt  tapasztaltuk, hogy a hagyományos adag nem elég nekünk, minél előbb jelezzük a fogorvosnak, hogy számoljon ezzel.

Műtét vagy foghúzás után

A műtét vagy foghúzás utáni fájdalom szívós, és a legtöbb esetben elkerülhetetlen. A legfontosabb, hogy már a beavatkozás előtt tájékozódjunk a fogorvosnál, mit tehetünk enyhítése érdekében. Amit felír a fájdalomra, előírás szerint szedjük, és ne többet, az ugyanis értelmetlen, csak a gyomrunkat kezdi ki, és gyomorfájással járhat. Ne tévesszen meg, hogy közvetlenül a székből való felkelés után pár órával később semmit sem érzünk, ugyanis a helyi érzéstelenítés hatása több órán át érződik. Ha ez elmúlik, készüljünk fel, hogy bizony álmatlan éjszakánk is lehet, ha nem vagyunk szerencsések. Ha a fájdalom már olyan erős, hogy hányinger, hányás kíséri, érdemes kapcsolatba lépnünk a fogorvossal (ha a fájdalom egy nem sürgős műtét eredménye, érdemes taktikai okokból nem péntekre vagy az orvos vakációjának kezdetére kérnünk a műtétet, ez ugyanis pokoli hétvégét, napokat hozhat nekünk). Ha szükséges, ő ad injekciót vagy hatásosabb, speciális fájdalomcsillapítókat, de jobb, ha erre nincs szükségünk – az orvos is le fog beszélni, ezek ugyanis rendkívül erős készítmények. Legvégső esetben háziorvoshoz is fordulhatunk erősebb csillapítókért, de a patikában is érdeklődhetünk különleges, fogászati jellegű készítmények iránt. Foghúzás esetén jegelni kívülről és belülről is érdemes – utóbbi esetében tört jeget szopogatva. A szegfűszeg ilyenkor is jót tesz, ahogy a (langyos) sós víz is. Ha foghúzás vagy műtét után pár órával – esetleg nappal – fáj az arcunk, homlokunk, nyakunk, lehet, hogy megsérült egy ideg – azonnal forduljunk orvoshoz, hátha ő kideríti, mekkora a sérülés mértéke. Egyes idegek súlyos gyulladásokat tudnak átvenni a fogakról, akár úgy is, hogy a fogunk egyáltalán nem fáj, hanem csak az ideg vezeti át a fájdalmat: például az egyik arcideg, a trigeminus fájdalma az egyik legerősebb, amit ember valaha érezhet, ezt még a szülő nők is alátámasztják. Ne tétovázzunk zaklatni orvosunkat segítségért, ha ilyen, nagyon súlyos, idegi eredetű fájdalmat vélünk érezni.
Hogy meddig fognak tartani fájdalmaink, a beavatkozás függvénye, érdeklődjünk erről is, ne féljünk megkérdezni az orvost: sokan inkább nem vesznek tudomást a fájdalom tényéről, és ezért félnek megkérdezni, milyen hosszan fog tartani. Egyes esetekben tompa, hosszú lefolyású fájdalmakat fogunk érezni, lehet, hogy heteken át – nem árt tehát tudnunk, mivel nézünk szembe, és mi az, ami már rendellenes fájdalomnak számít.