2011. április 08., 11:262011. április 08., 11:26
A szociális agressziót nagyon sokáig kifejezetten a nők kedvelt eszközeként tartotta számon a pszichológia, és nem véletlenül. A nők valóban hajlamosabbak fű alatt intézni a konfliktusaikat, mert kevésbé vállalják be a nyílt konfrontációt: számunkra kínos a felemelt hangerő a másik meggyőzése során, vagy hatásosabbnak ítéljük meg a titkos, a csoporton belül útjára indított agressziót, hiszen szélesebb körben hat, és olykor nagyobbat üt, mintha az ellenfélnek a helyszínen kevernének le egy pofont.
A szociális agresszió az ellenfél csoporton belüli ellehetetlenítése, becsületének aláásása, lejáratása verbális eszközökkel, vagyis rosszindulatú pletykák, hírek terjesztésével a másik tökéletes „kikészítése” a cél.
Erre nagyon egyszerű példa lehet, amikor valakiről azt terjesztik, hogy hazudik vagy rosszul végezte el a munkáját, miközben pontosan tudjuk, hogy ez nem igaz. Ilyenkor a saját hitelességünket felhasználva, esetleg úgy írjuk le a másik viselkedését a csoport (kollégák) előtt, mintha a saját magunk tapasztaltuk volna. Ez mindennapos helyzet, és egy ennyire egyszerű álhír terjesztésével nagy erejű, ívelt rúgással küldjük az ellenfelet a padlóra, hiszen nem elég, hogy hazugnak mutatjuk be, mellette még az ellenfelünk megbízhatóságát is megkérdőjelezzük, valamint arra is utalunk, hogy lelkiismeretlen munkatárs, akinek gyenge minőségű munkája miatt mások húzzák a rövidebbet.
Amerikai tudósok egy szerepjátékra épülő kísérlet során azt vizsgálták, hogy az ilyen jellegű agresszióra melyik nem hajlamosabb. Az eredmény alapján arra jutottak, hogy inkább a nők játszanak hamis lapokkal, azonban úgy tűnik, ezek az adatok mégsem olyan pontosak: egy másik, Nyugat-Európában végzett internetes felmérés szerint ugyanis a férfiak, különösen a vezető beosztásúak körében kifejezetten kedvelt a szociális agresszió gyakorlása, hiszen előremenetelük és megítélésük szempontjából nem szalonképes, ha az ellenfélre ököllel rontanak, ám az ellenfelet (vagy feleket) a ranglétrán való felemelkedés érdekében valamilyen új, de civilizációs eszköz segítségével mégis csak le kell győzni. A gazdasági és a politikai életben ma már nem vállalható a fizikai agresszió. Ha valaki mégis az ősi módszerhez folyamodna, könnyen kapun kívül találná magát, vagyis karrierje bánná, ha nem alkalmazkodna a megváltozott elvárásokhoz, ha érvényesülése érdekében továbbra is fizikai agressziót alkalmazna, a csoporton belül ható, agressziós eszközök megragadása helyett.
A pletyka továbbterjesztése
Mindemellett nagyon fontos szempont az is, hogy a szociális agresszió akkor hatékony, ha a csoport minden egyes tagjára hat, és azon belül is akkor igazán romboló, ha a referenciaszemélyek fülébe is eljut a dolog, hiszen a másik tekintélyének, becsületének aláásása csak így lehet sikeres. Ehhez azonban nem elég, ha a rosszindulatú, a másik magánéletével vagy konkrétan a munkájával kapcsolatos lejárató mondatok csak a nőkhöz jutnak el. A teljes körű győzelemhez viszont szükség van arra, hogy a csoport is negatívan ítélje meg a célszemélyt: ehhez azonban kellenek a férfiak is. Akár nő, akár férfi indítja útjára a szociális agressziót, a „hírnöki” szerepet a férfiak is bevállalják, vagyis a pletyka továbbterjesztésében lelkes és meghatározó szerepet játszanak a férfiak is.
A pszichológusok szerint a nemeken belüli versengés kiterjedt az élet más területeire is, így történhet meg, hogy a szociális agresszió betörve a mindennapi életbe, a férfiak hatékony fegyverévé is vált. A munkahelyen, a gazdasági vagy a politikai életben ugyanis a pozíciók megszerzéséért folyó harcokban egyszerűen szükség van azokra a rafinált eszközökre, amely eddig „gyengédebb”, női privilégium volt, hiszen nem szerencsés, ha valaki a közösségi élet meghatározó színterein „kimutatja a foga fehérjét”. A szociális agresszió a civilizált társadalmakban elfogadottabb módszer a másik legyőzésére, ráadásul ezekkel az eszközökkel (pletyka, rágalmazások, a másik munkájának, értékének megkérdőjelezése) azok számára is helyzetet teremt, akik egyébként fizikai adottságuknál fogva folyamatosan hátrányt szenvednének szerencsésebb fizikai adottságokkal rendelkező társaikhoz képest.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!