Magyarul is megjelent a diákok körében tapasztalható megfélemlítésről szóló nemzetközi bestseller, a Zaklatók, áldozatok, szemlélők: az iskolai erőszak, amelynek szerzője, Barbara Coloroso, a gyereknevelés világszerte elismert szakértője szemléletváltást sürget a jelenséggel kapcsolatban.
2014. október 04., 14:292014. október 04., 14:29
Egy ilyen könyv témája általában nem vonzza az átlagolvasót, így sokszor az érintettekhez is nehezen jut el, pedig nagy szükségük lenne tanácsokra a probléma megoldásában – hangsúlyozta Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója az MTI-nek.
Mint azt kifejtette, Barbara Coloroso könyve komoly változást eredményezhet a magyarul kortárs megfélemlítésnek nevezett bullying problémájának felismerésében és kezelésében, és segítséget nyújthat a pedagógusoknak, az iskolapszichológusoknak, a szülőknek, de még az áldozatoknak is.
A szülők felelőssége
Az iskolai bántalmazás leggyakoribb formája a cukkolás, a cikizés, a megszégyenítő megviccelés és a kiközösítés, de a testi erőszak is szerepel a gyakori bántalmazások listáján. Herjeczki Kornél elmondta, hogy a több nyelvre lefordított hiánypótló kötet – amely elnyerte a Books for a Better Life Award elnevezésű díjat – új szemléletet hoz a kortárs megfélemlítés megközelítésében, mert nemcsak konkrét lépéseket javasol a szakembereknek és a szülőknek, hanem megelőző stratégiákat, irányelveket is ad a biztonságot nyújtó iskolák és az aktív közösségek megteremtéséhez.
„Fontos felhívni a figyelmet a szülők felelősségére is: például, hogy tudatosítsák gyerekeikben az internethasználat veszélyeit, de talán még fontosabb, hogy erősítsék a gyerekek egészséges önképének kialakítását. Így kisebb az esélye, hogy akár áldozat, akár elkövető váljon belőlük” – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy a zaklatáskor az elkövetőnek és az áldozatnak is sérül a személyisége, ugyanis mindketten rossz magatartásformát erősítenek magukban: az elkövetőn elhatalmasodnak a gyűlölködő, kirekesztő magatartásformák, az áldozat pedig a bántalmazás következtében egyre értéktelenebbnek érzi magát. Kiemelte, hogy mivel a bántalmazott gyerekek gyakran félnek a zaklatásról beszélni, a könyv egyes fejezetei tesztszerűen vezetik végig a szülőket azokon a pontokon, amelyeket megválaszolva esetleg gyanakodhatnak arra, hogy gyerekük bántalmazásnak van kitéve.
Árulkodó jelek, amiket észrevehet a pedagógus
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis-alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek hangsúlyozta, hogy ha az iskola légterében zajlik a bántalmazás, annak a pedagógusok számára árulkodó jelei vannak. Ilyen például, ha egy gyerek sosem játszik nagy közösségben, vagy a szüneteket a felnőttek közelében tölti, illetve ha nem akar részt venni fakultatív osztályprogramokon. „Sokszor nem az a baj, hogy a pedagógus nem tudja vagy nem látja, hogy mi történik, hanem az, hogy nem tud mit tenni, nincs megoldási alternatívája” – hangsúlyozta.
Ezekben a helyzetekben segíthet, ha van külső szemlélő, távolabbról jövő segítség. Ilyen lehet az iskolapszichológus vagy egy szociális munkás, hiszen „a kortárs bántalmazások sokszor nem egyetlen zaklatóról és egyetlen bántalmazottról szólnak, hanem egy nagyon rosszul működő osztály- vagy iskolai közösségről” – emelte ki.
A szakember szerint amennyiben egy szülő elég minőségi időt tölt gyerekével, akkor olyan légkört teremt, hogy a gyerek el fogja mondani, ha bajban van, de ha nem szól, akkor is vannak jelek, amelyekből lehet a zaklatásra gyanakodni. Ilyen például, ha a gyerek szomatikus tüneteket produkál: migrénes fejfájás gyötri, hasmenése, erős hasfájása van vagy minden nap kifogást keres, hogy miért nem akar iskolába menni, esetleg igényli, hogy minél hamarabb menjenek érte.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
szóljon hozzá!